Súr Enikő
Fotó: Gyulai Hírlap
Tök olyan, mintha Angliában élnénk – hallom mindenfelől mostanában. És valóban, egyre inkább hasonlít a klímánk az angolokéhoz: nincs olyan nap, hogy ne kapna el minket egy jó nagy zuháré. A sok víz pedig nemkívánatos dolgokat is felszínre hoz.
Az elmúlt hetekben nemegyszer özönvízszerű eső zúdult a városra, a májusi átlagos csapadékmennyiség többszöröse hullott le Gyulán. A kiadós eső a Közüzem dolgozóinak és a tűzoltóknak is bőven adott munkát, volt olyan településrész, ahol nagy teljesítményű szivattyúkat kellett bevetni.
Az utcákon hömpölygő víz régi problémákat is felszínre hozott. A betemetett árkok mellett például sokakat irritál, hogy bár Gyula gyakorlatilag száz százalékban csatornázott, a nagy esőzések idején sokfelé az utakon folydogál a szennyvíz. Az ürülék visszaáramlását főként az okozza, hogy még mindig vannak olyanok, akik nemtörődöm módon a szennyvízhálózatba vezetik a csapadékvizet.
A szabálytalan csatornabekötéseket pénzbírsággal büntethetik, ám ez nem jelent mindenki számára visszatartó erőt. Úgy tűnik legalábbis, hogy néhányan magasról tojnak az egészre, ürülékestül, mindenestül. Sajnos, gyakran következmények nélkül. Mert bár a szakemberek rendszeresen ellenőrzik az illegális rákötéseket az úgynevezett füstöléses módszerrel, minden ingatlanba nem tudnak bekopogni.
Egyszóval marad a remény, hogy a renitensek egyszer csak maguktól jobb belátásra térnek, vagy hirtelen véget ér a párás, nyálkás angol időjárás Magyarhonban, és akkor végre eltűnik az utcákról a hömpölygő víz meg az ürülék.
