Súr enikő
Fotó: Gyulai Hírlap
Több ezer év telt el azóta, hogy az ember háziasította a farkast. A kutyák azóta hű társaink: nemcsak az élet legkülönfélébb területein segítenek bennünket, hanem sokaknál családtaggá is váltak. Nem csoda hát, hogy a gazdik mindenhová szívesen magukkal viszik házi kedvenceiket.
Egyes felmérések szerint a magyar népesség csaknem felének van négylábúja, mondhatni, kutyás nemzetté váltunk. A felelős ebtartás terén azonban még akadnak gondjaink.
A fürdővárosban nemrég újra fogalmazták az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletet, a lépést elsősorban lakossági panaszok indokolták. A gazdák felé elvárás, hogy biztonságos körülmények között tartsák kutyájukat, így arra is oda kell figyelniük, hogy a területét védő állat a kerítésen keresztül se haraphassa meg a gyanútlan járókelőket.
A rendelet azt is meghatározza, hova nem lehet bevinni a négylábúakat. Ebbe a körbe tartoznak többek között a kulturális intézmények, a piac vagy a Csigakert, lekerült viszont a listáról az Almásy-kastély parkja, ahová a turisták is előszeretettel járnak kutyával. A tapasztalatok azt mutatják, a vendégek egy része a kiállítóhelyekre vagy az éttermekbe is szívesen bevinné kedvencét, erre azonban Gyulán egyelőre nincs lehetőség.
Kutyabarát vendéglőkből, múzeumokból, kávézókból persze nemcsak nálunk, hanem az ország más pontjain is hiány van. Végigböngészve az ebes helyeket számontartó oldalakat, megállapíthatjuk, nem túl hosszú a hazai lista. Azért, hogy bővüljön a kör, leginkább a gazdik tehetnek, mondjuk azzal, hogy nem „hagyják el” a kutyagumit. Az az ebtulajdonos például, aki a város egyik legnépszerűbb cukrászdájában a szemem láttára „felejtett ott” egy nagyobb csomagot, nem sokat tett a kutyaügy érdekében.
