Olyan jó volna feltalálni valami egyszerű dolgot. Valami olyat, ami nyugalmat hozna az életünkbe. Jó lenne feltalálni a nyugalmat! Nem tudom, hogy mi lehetne az, s azt sem tudom, hogy hogyan neveznénk el azt a valamit, azt az izét, azt a gépet, ami előállítja a nyugalmat, de az bizonyos, hogy a nyugalom nagyon ránk férne. Bár egyre inkább úgy tűnik nekem, hogy valakik nagyon nem akarják ezt a nyugalom-dolgot erőltetni, sőt inkább a nyugalom ellen dolgoznak. Mert a nyugodt ember nem divatos fajta ma, s nem is kifizetődő. A nyugodt ember veszélyes, meg sokáig él. Világunknak nem nyugodt emberekre van szüksége. A tempó a menő. Fogyjon a termék, s fogyjon az ember maga.
Nagy Laci bácsi még „érdes tüllben gyere lassúdan” várta a szerelmet. Ma a lassúság sem menő. Gyorsétterem és gyorsvilág. Pedig milyen jó lenne elhagyni az életünkből nagyon sok dolgot. Talán éppen a nyugalom érdekében. Csak addig, amíg valaki nem találja fel azt az egyszerű valamit, ami nyugalmat adna, állítana elő nekünk, s ami természetesen nem lenne nagyobb egy mobiltelefonnál, hogy könnyen magunknál tarthassuk, amikor éppen nyugalomra van szükségünk. Én még azt se bánnám, ha előfizetésre adnák! De nem adják! Marad a házi patika és a praktika, de azért ne gányoljunk, ha nem szükséges.
A nyugalmunk érdekben javaslatom hát, hogy egy szép mozdulattal kapcsoljuk örökre ki azt a szép LED-tévét, amiért karácsonykor tolongtunk a boltban, a méregdrága ájpodunkkal és egyéb mobilhívások indítására alkalmas készülékünkkel menjünk ki a vécére, pottyantsunk óvatosan a vécécsészébe mindet, úgy, hogy azért magunkat ne csapjuk össze, majd egy elegáns mozdulattal húzzuk le a klotyót, a biztonság kedvéért kétszer egymás után. Végezetül, s talán ez lesz a legfájóbb, törüljük magunkat minden közösségi portálról, számoljuk fel e-fiókjainkat és életünk minden virtuális bitjét semmisítsük meg a világhálón. Ha ez is megvolt, egy határozott mozdulattal tépjük ki az internetkábelt a számítógépünkből (a mobilnetesek tapossák apró darabokra a netkütyüt). Szerintem ezzel túl is vagyunk a nehezén. Már csak két apró dolog van hátra, hogy home work megteremtsük a nyugalom szigetét magunknak. Keressünk egy gyufát és a mosogató felett égessük el a jogosítványunkat, majd az autó és egyéb robbanómotorral hajtott járművünk indítókulcsát adjuk át megőrzésre a rosszabbik szomszédnak. Most pedig kényelmesen helyezkedjünk el a fotelünkben, s egy nyomtatott újság apróhirdetési rovatában keressünk magunknak valami nyugodt állást is. A nyugodt hétköznapjainkból ne maradjon ki az esti séta a szerelmünkkel, olvassunk nagyon sok könyvet és verset, hallgassunk jó zenéket, ha van rá mód, sajátítsunk el valami hangszeres zenét magunk is, és járjunk hetente egyszer igazi moziba.
Áldott nyugalmat kívánok mindenkinek!
