A hétvégén egy ökölvívó „gálán” vettem részt, ahol a mezőny legidősebb tagjaként léphettem szorítóba. Ilyenkor akadnak persze, akik megkérdőjelezik azt, hogy ennyi évesen mi keresnivalóm van a ringben...
A mai világ tele van fiatal sztárokkal. Sokan már a harmincat betöltött sportolókra úgy tekintenek, hogy nekik már ideje visszavonulni. Akadnak azonban kivételek is. Számomra a legjobb példa erre Zlatan Ibrahimovic karrierje, aki 39 évesen is képes teljesítménye legmagasabb fokán játszani. Az Ibrakadabra becenevet viselő futballista négy bajnokságban is az élen végzett csapatával, s ahogy ő mondja: ez még csak a bemelegítés volt.
Magyar vonatkozásban is több példát láthatunk erre, mint például Király Gábor. Gyulán ilyen számomra az 52 éves Lechner Zsolt, aki egy-egy felkészülés közben maga is beáll mellém az erőnléti faladatoknál.
Szívemhez legközelebb azonban Manny Pacquiao inspiráló története áll, aki 42 évesen még mindig a tágabb értelemben vett elit tagja. Manny hat, egyes vélemények szerint nyolc súlycsoport világbajnokaként a mai napig aktív. Igaz, gyorsasága és ereje már megkopott, de még mindig a legendák sorában álldogál.
A modern táplálkozástudomány és az edzésmunka tudatos megtervezésével jelentősen ki lehet tolni a sportolók karrierjének lefutását, így még sokáig élvezhetjük Zlatan góljait, Manny pofonjait és az összes „túlkoros” sportoló megsüvegelendő teljesítményét.