súr enikő
Fotó: Gyulai Hírlap
A gyulai temetők rendezettsége örökzöld témának számít a képviselő-testületi ülések interpellációs óráiban és a lakossági fórumokon. Hol a járdák állapota, hol az elburjánzó növényzet, hol a sok szemét miatt panaszkodnak a lakosok, jogosan.
Nemrégiben a piacon állított meg egy idős néni azzal, hogy férje sírjáról az összes virágot lelegelték a temetőben kóborló őzek. Mint mesélte, sem az üzemeltető, sem az egyház nem talált érdemi megoldást a problémára.
Olvasói levelet is kaptunk már a témában, egy hölgy néhány hónapja a „koleratemető” elhanyagolt állapotára hívta fel a figyelmünket. Mint írta, előfordul, hogy a sírkert kútjában nem volt víz, és arra is akadt példa, hogy a térdig érő fűtől alig tudta megközelíteni férje sírját. Levelében azt is megemlítette, hogy a temetőben szükség volna legalább egy padra és megfelelő világításra.
Mivel Gyulán valamennyi temető egyházi tulajdonú, az önkormányzat nem sokat tehet. Azon túl, hogy támogatást ad az üzemeltetésre, panasz esetén felhívhatja a tulajdonos egyház vagy az üzemeltető figyelmét a problémákra. Utóbbiak pedig vagy tesznek valamit az anomáliák orvoslása érdekében, vagy egymásra mutogatnak, felelőst keresve.
Ami biztos, hogy a város temetőiben található, rossz állapotú hadisírok pályázati támogatásból megújulhatnak, és a helyi izraelita temető rendbetételére is sikerült a városnak forrást elnyernie a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól.
A fejlesztések terén tehát tapasztalható előrelépés, és egy kis odafigyeléssel talán a lakosok által jelzett problémákra is találhatnak megoldást a tulajdonosok és az üzemeltetők.
