oláh Szabolcs
Fotó: Gyulai Hírlap
Vásároltak már a világhálón? Mindenkit csak bíztatni tudok. Szinte mindent megtalálni a neten. Fel lehet lelni egy keresett alkatrészt, hozzá lehet jutni egy praktikus ajándékhoz, vagy akár egy olyan eddig ismeretlen dologhoz, amivel látványosan feldobhatjuk otthonunkat.
Mondjuk egy hangjegy alakú teadió kétségkívül nélkülözhető, viszont kemény 276 forintért szállítással együtt beszerezhető a planéta másik oldalán élő szorgos embertársainktól. A globalizációnak legalább ennyi haszna legyen! Igaz, mire a nagy falon túlról eljut a kis, alföldi ékszerdobozba, belekerül némi időbe. Viszont annál nagyobb meglepetés, amikor megjön!
E XXI. századi rendeléshez csupán elenyésző világnyelvtudás kell, és a legtöbb oldalon egyszerűen, biztonságosan, percek alatt lebonyolítható a vásár. Nincs más hátra, csak a szállítás, amely nyomon követhető online. Izgalmas volt látni, hogyan jut el a szajré az USA-béli Fort Worth-ből Austinba, majd Los Angelesbe, onnan átröppent Londonba, majd Budapestre. Több ezer kilométer 4-5 nap alatt.
Igaz, a termék árára még ráment a szállítás, a helyi adó, a vám, a kezelési költség és a csudálatos, három a köbön áfánk, s végül mindennel együtt ugyanannyiba került a portéka, mint ha itthon vettem volna meg, sőt! Csak a csomag nem jött még vagy 2-3 hétig. Azt hittem, a vámkezelés miatt, de nem: a „kétforintos” kínai holmi is sokára landolt a postaládámban. Ezt már nem a fekete holló hozza, hanem a csiga!
Azért nagy az öröm: a csomagban megvan minden, amit rendeltem. Ráadásul egy texasi újságba csomagolva. Mi több, a küldő egy figyelmességet is becserkészett a pakkba, egy cetlin ez áll: „Köszönöm szépen!” Plusz egy „smile” és egy szignó. Külön bájos, ahogy a hálaszavunk egyébként sem csekély mennyiségű ékezete kifogott az amerikánus hölgyön.
Egy szó mint száz, az internetes vásárlás egy „izgalmas kaland”, amit ki kell próbálni. Persze, csak ha nem sürgős a cucc.
