Súr enikő
Fotó: Gyulai Hírlap
Mindannyiunk életét felborította a koronavírus-járvány, a maszkhordástól az időkorlátokig sok mindent meg kellett szoknunk, el kellett fogadnunk. Az érettségizők korosztályát pedig különösen nehéz helyzetbe sodorta a pandémia, hiszen gyakorlatilag mindenről le kell mondaniuk, ami a maturandusok életét meghatározza.
A novemberi digitális oktatásra való átállás miatt a végzős diákok számára az érettségire való felkészülés sem zökkenőmentes, hiszen önmagunkat motiválni mindig sokkal nehezebb. Valószínűleg kevés olyan diák van, aki otthon is olyan elánnal készül óráról órára, mintha az iskolapadban ülne. A kiscsoportos személyes konzultációk persze javíthatnak a helyzeten, és némileg visszaadhatják az átlagos tanórák hangulatát.
Az online térben amúgy is sok időt töltő fiataloknak a személyes találkozások számának csökkenése is érvágás lehet. Gyakorlatilag az összes olyan közösségi program, rendezvény kimarad az életükből, ami a diákévek alatt meghatározó: nincs sírva vigadós, bállal egybekötött szalagavatójuk, nem lesz összeborulós érettségi bankettjük, nem fognak szerenádozni. Pont arról maradnak le, ami az érettségi miatt stresszelős utolsó évben a legjobb.
Bár minden gyerek arról álmodik, hogy ne kelljen iskolába járnia, eljöhet az a pont, amikor inkább újratervezné az álmát. És azt se bánná, ha lenne benne nulladik óra, korai kelés, dolgozatok. Csak legyen iskola, minden nyűgével együtt.
