Fodor György
Gyulai álomfestés
Szonett in honorem Mihály Munkácsy 180.
A pipafüsttől tömény levegőben
a jó Fischer mester ecsetet mosott,
a santinóber-mázas festőrongyot,
a láz izzadságát gyűrt lepedőben
oldotta ki. – Az ifjú inas közben
asztal helyett tehetségét gyalulta,
a Szamossy-aranymetszést tanulta,
alázata csodákat szült a csöndben.
Álmodta, hogy a valóságot festi.
Szívvászna megtelt színmagyar élettel,
sok ábrándja ma is lelkünket sebzi.
A kamasz - ki fakeretnél térdepel -
világpolgár lett: párizsi és pesti…
Lieb volt-e?! – már nem csak engem érdekel.