Festői képek nyomában címmel nyitott közös tárlatot a Boróka Magyar-Székely Kulturális Közhasznú Egyesület és a József Dezső Alkotókör október 26-án a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
A megjelenteket Bokor Ildikó, az egyesület elnöke köszöntötte. Mint mondta, az egyesület és az alkotókör együtt találták ki a tárlat témáját, hogy a tagok a kedvenc Petőfi Sándor versük alapján fessenek egy képet.
Kiemelte: fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek a költő születésének kétszázadik évfordulójáról, ahogy anno megemlékeztek Arany Jánosról is.
A kiállítást Fodor György, az Erkel Ferenc gimnázium tanára nyitotta meg, aki Petőfi Sándor életéről és költészetéről tartott rövid előadást. Elmondta, a költő 1823. január 1-jén vagy 1822. december 31-én született, erről nincs pontos adat, ahogy arról is megoszlanak a vélemények, hogy valóban Kiskőrösön látta-e meg a napvilágot.
Aláhúzta: 1823. januárja egy kiemelkedő hónap volt a magyar kultúrtörténetben, hiszen először megszületett Petőfi, húsz nappal kéősbb Madách Imre, egy napra rá pedig elkészült a Himnusz kézirata.
A jelenlévők hallhattak a költő és Gyula városának kapcsolatáról is: Petőfi Sándor nevét őrzi egy tér, ahol egy egész alakos szobor is található, amely Ferenczy Béni alkotása. Két emléktábla is található a fürdővárosban, az egyik a polgármesteri hivatal falán, amely szerint 1849. júliusában a költő ott mondta el utolsó politikai beszédét, a másik a Ladics-ház falán látható, ahol Petőfi meglátogatta barátját, Szakál Lajos költőt.
Fodor György beszélt Petőfi kedvelt témáiról, az Alföldről, a szerelemi költészetéről, a népies helyzetdalokról, a családi líráról, valamint a forradalmi látomásköltészetről. Megtudtuk, hogy egy összeesküvés-elmélet szerint a költő nem is létezett, hogy nagyszerű biliárdjátékos volt, illetve azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben jómódú családból származott.
A megnyitón az Erkel Ferenc gimnázium diákjai adták elő kedvenc Petőfi-versüket.