tóth péter
Fotó: Gyulai Hírlap
Nemrég írtam a magyar focistákról, a válogatottról és a labdarúgó-Európa-bajnokságon való szereplésükről. Úgy gondoltam akkor, és úgy gondolom azóta is, hogy büszkék lehetünk a csapatra. Persze a közösségi oldalak mindenhez is értő kommentelői sokszor nem értettek egyet velem, de ezen nem lepődtem meg, azon annál inkább, hogy most, a nyári olimpiai játékok alatt is hasonló a hozzáállás.
Gyakran írják, hogy nem stadiont kellene építeni, hanem egyéb sportokba fektetni, ez a felvetés pedig gyakran teljesen jogos, de most úgy tűnik, hogy sokaknak semmi nem jó.
Van már két érmesünk, számos helyezettünk, olyan kiemelkedő eredmények, mint Bicsák Bence hetedik helyezése triatlonban vagy a szintén emberfelettit teljesítő Vas Kata Blanka negyedik helye hegyi kerékpárban. Utóbbi ráadásul olyan versenyzőket előzött meg, akik a végső győzelemre is esélyesek voltak.
A hírek alatti kommentelők viszont képesek ezeket az eredményeket is leszólni, nem egy embernek Siklósi Gergely ezüstérme is csalódás volt, sőt, sokan szégyennek értékelték a 23 éves vívó teljesítményét.
Sok sportolónk van ott a világjátékon, egy részük úgy, hogy egyáltalán nem esélyese az adott sportágnak. De mégis minket, Magyarországot képviselik, így teljesen mindegy, hogy mi az eredmény, az biztos, hogy szégyenkezésre nem adnak okot.
Nem tudom, hogy mikor érünk meg arra, hogy a helyén kezeljük a dolgokat. Nem vagyok naiv, tudom, hogy mindig lesznek elégedetlenkedők, pedig egy olimpiára kijutni önmagában emberfeletti teljesítmény, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint szurkolni a sportolóinknak, és büszkének lenni az elért eredményeikre.
