Súr Enikő
Fotó: Gyulai Hírlap
Magyarországon is kidőlt fák, megrongált tetők jelezték a hét elején a Texasból érkező Ciara útját. A viharciklon az Atlanti-óceánon átkelve érkezett a Brit-szigetekre, ahol hatalmas károkat okozott, de nemcsak itt, hanem Németországban és Csehországban is komoly fennakadásokkal járt. A szokatlan időjárási jelenség ismét ráirányította a figyelmet napjaink egyik legégetőbb problémájára: a klímaváltozásra.
Jártamban-keltemben sokaktól hallom, hogy valami nem stimmel az időjárással, télen alig látunk havat, nyáron meg egymást érik a hőségriasztások a gatyarohasztó melegben. A Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedését még a klímaszkeptikusok sem vonják kétségbe, arról azonban, hogy ezt mi okozza, és hogy a változásokban milyen mértékben játszik szerepet az ember, megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy a mára csaknem nyolcmilliárdosra duzzadt emberiség növekvő szén-dioxid-kibocsátása nem kis hőterhelést jelent a bolygó számára, és ez akkor is igaz, ha elfogadjuk, hogy a jégkorszakok ciklikus váltakozása is szerepet játszhat a felmelegedésben.
Szakemberek szerint az elkövetkező évtizedekben egyre több szélsőséges meteorológiai esemény fordulhat elő. Egyesek úgy vélik, a tengerek hőmérsékletének emelkedése miatt megnövekedhet a hurrikánerejű viharok száma Európában, emellett sokkal több erdőtűzre és a tengerszint emelkedése miatt lényegesen több áradásra számíthatunk.
Bármi is okozza az extrém jelenségeket, a folyamatok talán lassíthatók, ha időben észbe kapunk. Talán az utolsó előtti pillanatban még tehetünk valamit a jövő generációiért.
