Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Törökzug forever!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • PUBLICISZTIKA • 2017. augusztus 06. 18:00
Törökzug forever!
A természet csodás hangjait csak az emberi szokások generálta lakótelepi zajok teszik még békésebbé
____Eredeti-fodor_gyorgy_online.jpg

Fodor György

Fotó: Gyulai Hírlap 

Városszélén, öt emelet magasságból, élvezettel bámulok a parlagfüves övezet lágy ölére minden halál természetesen lámpafény-csillagos éjjelen. Megállapítom, hogy ez itt bizonyára az aranyélet, a menny neuronkapuja.

A csend hangjait itt sosem hallani! Anyatermészetünk már önmaga is gondoskodik türelmünkből fakadt rózsakertünkről, az erkélyláda jelzés értékűen tele puskaporral. Tavasszal lágyan mekegnek a kecskék, megértően bégetnek a birkák, szolidan prüszkölnek a lovak, barátságosan bagzanak a mircik, kora nyáron szerelmesen énekelnek a pávák – szerencsére kilométerekről is tisztán hallani –, nászukat a kisbaglyok születése és helymeghatározó jelzéseik követik,  idegnyugtatóan minden éjjel fél éjféltől pontosan 6 másodpercenként, a tikkasztó hőségben már reggel hatkor éhesen csivitelnek a fecskék, amelyek hevesen dongó rovarokat kapdosnak az ablaktól tíz centire sarlózva, esős időben vígan kuruttyolnak a békák, ősszel ritmusban kárognak a varjak, télen velőtrázóan vonyítanak a kutyák, minden éjjel sietve ugatják titkukat a Holdra.

A természet csodás hangjait csak az emberi szokások generálta lakótelepi zajok teszik még békésebbé. Remegek az örömtől, amikor megnő a fű, és a motoros fűnyíró szelíd kakaskukorékolására ébredhetek. Amint a délelőtti garázsrock-próbáknak vége, az ebédhez láncfűrész bájos dallamai szólnak, hogy aztán teret adjanak a délutáni alvást segítő karburátortúráztatásnak. A külső hangokat a belső, házbeli neszek ringatják feledésbe. A liftajtó könnyed becsapása mellett a halkan suttogó gyermekek jámbor trappolása sugároz harmóniát. A szomszédban barátságosan ordít egy csecsemő, a másik oldalon szívélyes szóváltásba keveredik egy együttérző házaspár. B. Decker bácsi három emelet távolságból is dicséretes frekvencián fúrja fel kedvenc emlékeinek az akasztóhelyeket. A keleti házfronton edződött asztalosfiú elementáris erővel gyalulja az asszonyt, aki halk sikolyokkal, ütemet sosem tévesztve támasztja alá a súrlódási erő létezését. Az erkélyem alatt pedig éjjel-nappal Gyula, megfáradt, italkedvelő szakik élik a csend kellemes hangjait, amelyek pillekönnyű álmot hozzanak majd nekem. Törökzug, én így szeretlek, forever!

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)