Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megveszik a „kismozit”
A gyulai önkormányzat 66 millió forintért vásárolja meg a magántulajdonban álló egykori „kismozit” – döntött a képviselő-testület. Az előterjesztésből kiderül: a huszadik század elején a Gyulai Iparos Ifjúsági Önképző Egyletnek húzták fel az épületet, amely egykor a gyulai kerületi betegsegélyező pénztárnak is helyet adott.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester elmondta: az ingatlant 80 millió forintért árulta a tulajdonos, de 66 millió forintos vételárban sikerült vele megállapodni. Mint ismertette, az önkormányzat által felkért statikus szerint a több helyiségből álló épület jó állapotban van.
Közölte: a megvásárolt épületbe költözne a Gyulai Ifjúsági Központ, melynek jelenlegi, Kossuth utcai székhelyét az Erkel Ferenc Múzeum használná. Az egykori „kismoziban” a helyi ifjúsági szervezetek javaslatai alapján beltéri sportolásra alkalmas tereket, zeneműhelyt és hangstúdiót alakítanának ki.
Jövőre is lesz Hetedhét Játékváros
A jövő évi Hetedhét Játékváros megrendezéséhez 5 millió 83 ezer forint támogatást biztosít a gyulai önkormányzat. Az általános iskolásoknak szóló tábort a Mi egy Másért Közhasznú Egyesületet az 5. számú iskolával együttműködve szervezi meg. Témául az ősidőket választották – ismertette a városvezető.
A polgármester elmondta: a szervezők jövőre 240 résztvevőre számítanak. Hozzátette, a térítési díj 40 ezer forint, de tíz hátrányos helyzetű, illetve sokgyerekes családból származó diáknak ötvenszázalékos kedvezményt biztosítanak.
Görgényi Ernő jelezte: idén másfél millió forinttal több támogatást kért az egyesület, hogy meg tudja emelni a felnőtt segítők bérét, a pedagógusok és az ifjúsági szakemberek ugyanis tíz éve ugyanannyit keresnek. Arról is beszámolt, hogy a ditzingeni mintára létrehozott táborban idén is vendégül látnak német szakembereket.
A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat támogató Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjakra 1,8 millió forintot különített el a grémium a jövő évi büdzsében.
A polgármester közölte: idén 27 érvényes A típusú pályázat érkezett be a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatóktól, a felsőfokú tanulmányaikat jövőre megkezdők azonban nem nyújtottak be B típusú pályázatot. A diákokat a gyulai képviselő-testület és a kormány hatezer-hatezer forinttal, míg a Békés megyei önkormányzat ezer forinttal támogatja, így összesen 13 ezer forintot kapnak majd havonta.
A Bursa Hungarica kiírására beérkezett pályázatokról, illetve az Erkel Ferenc művészeti ösztöndíjak odaítéléséről zárt ülésen döntött a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A minimálbérhez igazodik az ügyvezetők bére
A grémium arról is határozatot hozott, hogy a mindenkori minimálbérhez igazítja az önkormányzati cégek ügyvezetőinek fizetését. Azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol a nettó éves árbevétel nem éri el az egymilliárd forintot, az ügyvezető a mindenkori minimálbér négyszeresét kapja bruttóban, míg azoknál, ahol meghaladja ezt az összeget, a minimálbér ötszörösét fizetik ki. Azoknál a cégeknél, ahol az éves árbevétel több, mint a hárommilliárd forint, a felügyelőbizottság dönt az ügyvezető béréről. A fürdővárosban egy ilyen vállalat van, a Gyulahús Kft., amelynek tavaly 5,5 milliárd volt a bevétele.
Görgényi Ernő kifejtette: az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt nőtt az önkormányzati társaságoknál dolgozók bére. Mivel ez bérfeszültséget okozott, a legtöbb cégnél azoknak is emelték a bérét, akik nem minimálbért kerestek. Hozzáfűzte: az ügyvezetők javadalmazása nem követte az emelkedést, ezért azt javasolják, hogy a bérüket igazítsák a munkaerőpiaci viszonyokhoz, és egyúttal egységesítsék is azokat.
Mint fogalmazott, megfelelő bérezést kell nyújtaniuk a cégvezetőknek, hiszen a magánvállalatoknál sokkal többet keresnének. Az ügyvezetők keresetét, amely korábban nem volt egységes, a nettó éves árbevétel alapján három kategóriába sorolták. Ezeknél hasonló a felelősség és a munkateher – jegyezte meg.
Elmondta: az ügyvezetők keresetét ezentúl automatikusan a minimálbérhez igazítják, így a grémiumnak nem kell minden emeléskor módosítani a bérezést.
Elfogadták az arculati kézikönyvet
A város településképi arculati kézikönyvét és a településkép védelméről szóló rendeletet ugyancsak elfogadta a képviselő-testület. A polgármester hangsúlyozta: mindkettőt hosszas előkészítés után, a törvényi előírások szerint alkották meg a szakemberek.
Béres István, a város főépítésze elmondta: az arculati kézikönyv Gyula értékeit veszi számba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 180 oldalas, képekkel illusztrált szakmai anyag a város honlapján, a gyulai könyvtárban és a városházán is elérhető. Aláhúzta: a kézikönyv kapcsán a lakosok továbbra is kifejthetik a véleményüket elektronikus úton vagy személyesen. Hozzátette: az érdemi észrevételeket a későbbiekben is beépítik az anyagba.
Hangsúlyozta: a január 1-jén hatályba lépő településképi rendelet részletesebb helyi szabályozást tesz lehetővé. Emlékeztetett: a rendelet a reklámokkal kapcsolatos szabályozást is tartalmazza, ezért az önkormányzat reklámokra vonatkozó rendelete hatályát veszti.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új rendelet a közterület-használatról
Az ülésen arról is döntés született, hogy új rendeletet alkot az önkormányzat a közterület-használat rendjéről. Görgényi Ernő elmondta: a közterület-használat helyi szabályozását a Kúria döntése miatt kellett felülvizsgálni.
Rámutatott: a jelenlegi rendszer átszervezése a helyi zajvédelem szabályozását is érinti, ezért arról szintén új rendeletet alkotnak. Emellett a Gyulai Közüzemi NKft.-vel kötött feladatellátási szerződést is módosítani kell, a közterület-hasznosítás ugyanis kikerül a cég által ellátott feladatok közül.
A rendeletbe Csengeri Lajos (Jobbik) felvetése alapján az is bekerül, hogy valamennyi engedély nélkül folytatott közterületi tevékenységet szankcionálni lehet.
Torma Béla (Fidesz) az előterjesztés kapcsán arra kérdezett rá, hogy a Gyulai Közüzemi NKft. dolgozói miért végeznek munkát olyan területeken, amelyek nem tartoznak a kezelésükbe.
Daróczi László, a cég ügyvezetője kifejtette: a közterületen végzett munkájuknak 30–40 százalékát teszik ki azok a feladatok, amelyeket a képviselők kérése alapján végeznek. Rámutatott: érdemes lenne felülvizsgálni ezeknek a területeknek a listáját.
A nemzetközi piacok felé nyit Gyula
A tanácskozáson a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. 2019-es marketingterve is napirenden szerepelt, a szakmai anyagot egyhangúlag fogadta el a grémium. Komoróczki Aliz ügyvezető kiemelte: 2018 első tíz hónapjában kilenc százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Gyula összes szálláshelyén. Hozzátette: az idegenforgalmi adóból származó bevétel növekedésének köszönhetően jövőre többet tudnak költeni marketingre.
Aláhúzta: szeretnék megtartani a belföldi piacaikat, és erősítenék a jelenlétüket a nemzetközi piacon. Hozzátette: hosszú távú stratégiai céljuk, hogy Gyula nemzetközi szinten is ismert gyógydesztinációvá váljon.
Elmondta: belföldön online kampányt, továbbá óriásplakát-, televíziós és rádiós kampányt folytatnak jövőre. A külföldi piacokról szólva kifejtette: Romániában a gyulai turisztikai szektor szereplőivel közösen indítanak nagyszabású marketingkampányt 18 millió forintból. Hozzáfűzte: Szerbiában kisebb kampányt folytatnak, és elkezdik felmérni a lengyel piacot.
A képviselő-testület döntése értelmében Jójárt Andrea Tünde helyett Bakó Beáta látja el 2019. január 1-jétől a gyulai 1. számú felnőttfogorvosi körzet feladatait. A fogorvossal határozatlan időre köt feladatellátási szerződést az önkormányzat – hangzott el az ülésen.
