Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyulai diákok is bekapcsolódhatnak a tudósképző akadémia programjába
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy a gyulai önkormányzat öt évre együttműködési megállapodást kössön az állam és egyetemek által létrehozott Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvánnyal a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának megvalósítására, és ahhoz 10 millió forintot biztosítson évente a szervezetnek.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: a program célja, hogy a képzésében részt vevő középiskolások megszeressék az orvosi hivatást; magyarországi egyetemen, egészségügyi-biológiai szakirányon tanuljanak tovább; és a diplomaszerzést követően tudásukat Magyarországon kamatoztassák. A szervezet olyan városokat kíván támogatni, ahol kiemelkedő biológiai képzés zajlott az elmúlt években, és magas színvonalú a kórházi betegellátás – fejtette ki.
Mint fogalmazott, a program és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra az adott településre vonzhatja a tehetséges diákokat, akik már középiskolás korukban kapcsolatba kerülhetnek kórházakkal, amelyekben a diploma megszerzése után akár el is helyezkedhetnek.
Hangsúlyozta: az alapítvány munkatársainak megítélése szerint a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium minden tekintetben megfelel a területi központ kiválósági feltételeinek. A partneri intézmény a fürdővárosban ez az oktatási intézmény lenne, de valamennyi gyulai középiskolába járó diák részt vehetne a programban.
A polgármester jelezte: egyeztetést folytatott az alapítvány programigazgatójával, Hegyi Péter professzorral, aki úgy vélte, a Békés Vármegyei Központi Kórház, valamint az Erkel-gimnázium Öveges-programban kialakított természettudományos laborja kiváló feltételeket biztosít a Nemzeti Tudósképző Akadémia céljainak megvalósításához.
A városvezető hozzáfűzte: Teleki-Szávai Krisztinával, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatójával és Zámori Idával, az Erkel-gimnázium igazgatójával is egyeztetett, mindketten kifejezésre juttatták részvételi szándékukat.
A képviselő-testület az alapítvány két programcsomagja közül a „Kiemelkedő NOBEL csomagot” választotta, ez ugyanis, a városvezető elmondása szerint, több lehetőséget biztosít majd a gyulai diákoknak.
A polgármester közölte: a program évente mintegy 30 millió forintba kerül, ennek egyharmadát a település fedezi majd. A városra eső összeget elsősorban az önkormányzat biztosítja, de más forrásokat is igyekeznek majd bevonni – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy a program révén növelhetik a laborgyakorlatok számát, Nobel-díjas, illetve világszinten is elismert belföldi és külföldi tudósokkal találkozhatnak a diákok és tanáraik, továbbá országos szakmai rendezvényeket hoznak majd Gyulára.
Kiemelte: azoknak a középiskolásoknak, akik részt vesznek a programban, és felvételt nyernek valamelyik hazai orvosi egyetemre, lehetőségük lesz megpályázni a havi 75 ezer forint támogatást biztosító Szent-Györgyi Albert hallgatói ösztöndíjat.
Emellett a program révén a Békés vármegyei kórház MSc- vagy MD-diplomával rendelkező dolgozói transzlációs PhD-képzésen vehetnek részt, amelyhez a Semmelweis Egyetem a komplex vizsgáig havi 140 ezer forint, a komplex vizsga után havi 180 ezer forint ösztöndíjat biztosít.
A városvezető Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) kérdésére leszögezte: az alapítvány kötelezi magát, hogy együttműködik az önkormányzattal és a partnerintézményekkel, és azokat folyamatosan tájékoztatja az elért eredményekről.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Változatos és nehézségekkel terhelt éven vannak túl a gyulai tűzoltók
A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2023-as évről szóló beszámolóját is.
Zanócz István tűzoltóparancsnok változatosnak és nehézségekkel terheltnek nevezte a gyulai tűzoltóság tavalyi évét, megjegyezve, hogy a takarékosságra is oda kellett figyelniük. Elmondta: az elmúlt 12 év második legmagasabb esetszáma volt a tavalyi. Az országos tendenciának megfelelően jelentősen nőtt a műszaki mentések száma, elsősorban viharkárokat kellett felszámolniuk, a tűzesetek száma viszont csökkent.
A tűzoltóparancsnok közölte: 2022-höz képest 498-ról 566-ra nőtt az esetszám az illetékességi területükön; a téves jelzések száma csökkent, a vaklármák száma viszont nőtt, utóbbiak mindegyike Sarkadhoz köthető.
Mint ismertette, az esetek 56 százaléka Gyulán történt, a fürdővárosban 277-ről 315-re nőtt az esetszám. A tűzesetek száma 40-nel csökkent az előző évhez képest, a műszaki mentéseké 78-cal nőtt. Lakóépületben 13-szor keletkezett tűz a településen, halálos kimenetelű eset nem történt. Szén-monoxid-érzékelő nyolc esetben jelzett, hat riasztás valósnak bizonyult.
Zanócz István emlékeztetett: a tavaly februári törökországi földrengés áldozatainak mentésében a Hunor Mentőszervezet is részt vett, melynek a gyulai Bodorló Mihály tűzoltó őrnagy is tagja. Arról is beszámolt, hogy két másik fürdővárosi tűzoltó is kérte a felvételét a mentőcsoportba.
Görgényi Ernő kérdésére Zanócz István kifejtette: szándékosan megtévesztő jelzéseket szórakozásból adnak le, „amivel erőt vonnak el máshonnan”. Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) érdeklődésére azt is hozzátette: a sarkadi hívások nyilvános fülkéből érkeztek, ezért nem tudják beazonosítani a betelefonálót, hogy a hatóság eljárást indítson ellene.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kérdésére elmondta: a téves riasztások több mint 90 százalékát „az érzékelők generálják” többek között túlmelegedés, feszültségingadozás kapcsán. Hozzáfűzte: annak ellenére fordulnak elő ilyen problémák, hogy ezeket a készülékeket félévente felülvizsgálják.
A tűzoltóparancsok arról is beszámolt, hogy az idei Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrára készülve kisebb felújításokat végzett állományuk a parancsnokság épületén.
A polgármester a beszámoló kapcsán jelezte: elrendelték, hogy minden önkormányzati tulajdonú lakásban kötelező felszerelni szén-monoxid-érzékelőt, a szociális lakásokban a Gyulai Közüzemi NKft. költségén, a többi lakásban a lakókén. Ha valakinek ez anyagi problémát jelent, pénzügyi támogatást kérhet a gyulai polgármesteri hivatal szociális osztályától – hívta fel a figyelmet.
Zanócz István előremutatónak nevezte az intézkedést, egyúttal rámutatott: az érzékelők jelzési érzékenysége nagyon magas, ha riasztanak, még bőven van idő elzárni a vízmelegítőt, és kiszellőztetni.
Zanócz István tűzoltóparancsnok
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bővül a támogatások köre
A képviselők ugyancsak egyhangúlag szavaztál meg a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló, továbbá a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet módosítását.
A polgármester kiemelte: a döntéssel emelkednek a jövedelemhatárok, ezzel bővülhet a támogatottak köre. Mint ismertette, az óvodai, iskolai évkezdéshez nyújtott támogatás 12 ezer forintra emelkedik, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek pedig a központi támogatáson túl 6 ezer forint támogatást nyújtanak gyermekenként.
Aláhúzta: a szén-monoxid-mérgezéses esetek megelőzése érdekében azokban az önkormányzati tulajdonú lakásokban, ahol nyílt égésterű gázüzemű berendezés biztosítja a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást, vagy szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, szén-monoxid-vészjelzőt kell felszerelni. A 18 ezer forintba kerülő, hét évig üzemelő készüléket a szociális bérlakások esetén az üzemeltető Gyulai Közüzemi NKft.-nek kell biztosítania, a többi ingatlan esetében pedig a lakónak, aki rászorultsági alapon beszerezési támogatást kérhet az önkormányzattól.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új haszonbérlője lesz a Wesselényi-tónak
A grémium egyhangú döntése alapján nyílt pályázatot hirdet a gyulai önkormányzat a Wesselényi-tó hasznosítására. A nyertes pályázóról a képviselő-testület dönt majd az áprilisi rendes ülésen.
Görgényi Ernő a tanácskozáson felidézte: a képviselő-testület 2018 szeptemberében döntött arról, hogy 2034. december 31-ig Misinkó Géza János használatába adja a záportározót. A haszonbérlő idén márciusban levélben jelezte az önkormányzatnak, hogy nem kívánja tovább hasznosítani a tavat.
Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor kifejtette: egy-egy nagyobb zápor után előfordult, hogy a város több pontján, köztük a Hajnal utcában is, befolyt a víz az udvarokba. Ezt a Gyulai Közüzemi NKft. munkatársainak elmondása szerint az okozhatta, hogy „lassan folyik le a város területéről a víz” – tette hozzá. A képviselő ennek kapcsán azt kérdezte, ellenőrzik-e a városi záportározók lapvízmércéit.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester elmondta: minden záportározón van vízmérce, amelyet a hasznosítók és a Gyulai Közüzemi NKft. szakemberei is ellenőriznek.
Arról is beszélt, hogy a Wesselényi-tó északnyugati részén található egy szivattyú, amely, ha magas a vízállás, automatikusan beindul. A vizet ilyenkor a garázssor mögött lévő csatornán keresztül vezetik ki.
Előfordul, hogy nem a tó magas szintje okozza, hogy lassan folyik le a víz, hanem az, hogy több helyen rossz állapotú a csapadékvíz-elvezető csatorna – jegyezte meg. Emellett az is problémát jelent, hogy a Kárpát utcai befolyó vége „bebukott” a Wesselényi-tóba. Azt helyre kell állítani – fűzte hozzá.
Kitért rá, hogy a tó az egyetlen olyan záportározó a városban, amelynek természetes vízutánpótlását csak a csapadékvíz biztosítja, ezért fordulhatott elő két évvel ezelőtt, hogy az aszályos idő miatt alacsony volt a tó vízszintje, ami jelentős mértékű halpusztáshoz vezetett.
Arról is említést tett, hogy a vízutánpótlást is a zárt csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül lehet biztosítani az Erkel-tóból. Jelezte: amennyiben a képviselő-testület azt a későbbiekben megszavazza, a városi csapadékvíz-elvezető rendszer felújításának negyedik ütemében új nyomóvezetéket vezethetnek az Erkel-tótól a Wesselényi-tóig. Hozzáfűzte: ezzel tehermentesíthetnék a csapadékvíz-elvezető rendszert, és javíthatnák a záportározó vízminőségét.
Kónya István (Fidesz–KDNP)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatások alapítványoknak
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy Kónya István (Fidesz–KDNP) százezer forint támogatást nyújtson alpolgármesteri keretéből az Implom József Általános Iskola Gyermekeink Jövőjéért Alapítványának. Az összeget arra a rendezvényre fordítják, amelyet az alapító, Implom József születésének 125. évfordulója alkalmából szerveznek.
A grémium azt is jóváhagyta, hogy Kertes István, a Gyulasport NKft. ügyvezetője az általa elnyert Gyula Városért kitüntetéssel járó nettó 230 ezer forintot a Törökzugi Óvodáért Alapítványnak és a Kádas György Alapítványnak adományozza, egyenlő részben elosztva.
Felújítják és bővítik a nyilvános vécét
A helyi építési szabályzat módosítását is egyhangúlag megszavazta a képviselő-testület. Az előterjesztésből kiderül, a gyulai várnál található nyilvános vécét felújítják és bővítik.
Többnapos ünnepségre készülnek a helyi németek
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a gyulai német nemzetiségi önkormányzat 2023-as tájékoztatóját is.
Mittag Mónika elnök emlékeztetett: tavaly ünnepelték a Németvárosi Óvoda fennállásának 130. évfordulóját, és átadták a pályázati támogatásból felújított „Máriás” házat. Jelezte: ősszel többnapos rendezvényt szerveznek arra emlékezve, hogy 1724-ben érkeztek Gyulára az első német telepesek.
