Gyulai Hírlap - A Temesvári úti kerékpárút volt az interpellációs óra egyik témája

A megszokott módon az interpellációs órával kezdődött a gyulai képviselő-testület ülése február 29-én a városháza dísztermében. A grémium útfelújításokról, új kerékpárút építéséről, egy körforgalomról, valamint a parkolásól is tanácskozott.

Az első felszólaló Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) volt, aki két témával érkezett az ülésre. Elsőként elmondta, a Nürnbergi utca, a Coronella patikától az óvodáig rossz állapotú, megsüllyedtek az úttesten a csatornafedők, ezért szeretné, ha ezeket javítanák, illetve az úttest is átesne egy felújításon. Felvetette a Budapest körút egyirányú szakaszát is, ahol található egy játszótér is, de a sofőrök nagyon gyorsan hajtanak, a napokban majdnem elütöttek egy kislányt. Az ott lakók szeretnék, ha lakó-pihenő övezetté nyilvánítanák a szakaszt.

Molnár Csaba, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, megvizsgálták a Nürnbergi utcát, ahol három aknafedő van megsüllyedve. A szintbeemelést csak külső vállalkozó segítségével tudják megvalósítani, velük is csak akkor, amikor az aszfaltkeverő telepek vállalnak megrendeléseket, így a városban zajló útépítési projektekkel párhuzamosan volna érdemes kivitelezni a javítást.

Hozzátette: a Budapest körút forgalmi rendjének megváltozásával kapcsolatban a grémiumnak kell döntést hoznia, de több szempont miatt sem javasolják: egy ilyen övezetben 20 kilométer per óra a maximális megengedett sebesség, minden kereszteződés egyenrangú, amelyekben a jobbkéz-szabály az érvényes, nem lehetséges az átmenő forgalom és legfeljebb 3,5 tonnás járművek hajthatnak be, az úttesten pedig a gyalogosok is közlekedhetnek az autók indokolt zavarásával.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester azt is elmondta, hogy a rendőrségtől is kértek véleményt a témában, akik jelezték, valószínűleg a lakó-pihenő övezet bevezetését követően sem változna meg jelentősen a helyzet.

Kiss Tamásné (Fidesz) a Temesvári úti kerékpárútról interpellált, amely egyre rosszabb állapotban van, többen jelezték számára, hogy egyes részein balesetveszélyes is.

A városvezető válaszából kiderült: megjelentek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázati lehetőségei, amelyek között van egy lehetőség, amelynek feltétele, hogy a pályázattal érintett szakasz fele új kerékpárút legyen, a másik fele pedig egy meglévő, felújítandó út. Az ehhez kapcsolódó tervek szerint ebből felújítanák a Temesvári úti kerékpárutat, valamint a Fehér-Körös hídjától a gyulavári COOP üzletig pedig egy új bicikliutat fognak építeni. A pályázatot várhatóan még ebben a félévben benyújtják.

A Csabai úti körforgalomról interpellált Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), miután tavaly egyszer már felhozta a témát. Mint mondta, a körforgalom rendkívül rossz állapotban van, 2023-ban javasolták, hogy a városvezetés keresse meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, hogy hozzák rendbe az úttest felső rétegét.

Görgényi Ernő kifejtette: az interpellációt követően jelezték a problémát, a Közút egy marást már megvalósított, a mai napon folytatták a munkát, majd 20 óra és hajnal 4 óra között leaszfaltozzák a körforgalmat. Mint mondta, a Közút Békés vármegyei igazgatója, Cserkúti András arról tájékoztatta, hogy az elképzelése szerint ugyanolyan bazaltbeton burkolatot szeretne kialakítani, mint a Kétegyházi úti körforgalomban, de erről még zajlanak az egyeztetések, hiszen az egy több hónapos beruházás lenne, a burkolat kötési ideje több hetet venne igénybe.

A gyulavári egészségház témáját tárta a testület elé Szabó Károly (Fidesz). Az épületen évtizedek óta csak kisebb állagmegóvási munkálatokat végeztek. Három orvosi rendelő működik az egészségházban, de akár ki is lehetne bővíteni, hiszen vannak kihasználatlan részei.

A felújítás kivitel tervei és tervezői költségvetése is elkészült, egyeztettek az ott rendelő orvosokkal is, jelenleg a pályázati dokumentációk előkészítése zajlik, a benyújtásról várhatóan a márciusi képviselő-testületi ülésen dönthetnek – mondta a polgármester.

Három témával érkezett a grémium tanácskozására Ökrös István (Fidesz). A tanyavilágból, Kisvárosból és Magyarvárosból is többen jelezték neki, hogy nem működik megfelelően a közvilágítás, be is jelentették azt, de még nem történt előrelépés, ő pedig azt tapasztalta a Dobozi úton, hogy a délutáni órákban is világítottak a lámpák. Interpellált a Szent István utcáról is, ahol, a Dürer Albert általános iskolával szemben sokan megállnak, amikor az intézménybe viszik a gyermekeiket, de a terület saras, rossz állapotú, ezért szeretnék, ha kialakítanának ott egy-két megállót. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy nem lehetne-e a Part utca és a Dózsa György utca közé zebrát létrehozni, mert sokan járnak arra és balesetveszélyes az átkelés.

Görgényi Ernő ismét felhívta rá a figyelmet, hogy a közvilágítási hibákat a gyula.hu oldalon jelentse be mindenki, a vonatkozó aloldalon. Világosiné Szendrei Róza, a mérnöki osztály osztályvezető-helyettese hozzátette: a közvilágítás be- és kikapcsolása országos szabvány szerint működik, ha ezen az időszakon kívül égnek a lámpák, akkor valószínűleg a szolgáltatást vizsgálták felül.

Az iskolával szemben való megállással kapcsolatban elmondták, ott, az útpadkán tilos megállni és várakozni, kijelölt gyalogátkelő sincs, így azon a szakaszon nem is szabad átvinni a gyermekeket, így nem javasolják a parkolók kiépítését sem.

A Part utca és Dózsa György utca kapcsán a városvezető úgy fogalmazott, a mérnöki osztály korábban vizsgálta egy zebra létrehozásának lehetőségét, de az utca kialakítása és az épületek elhelyezkedése miatt erre nincs lehetőség, így csak táblákkal és útburkolati jelek felfestésével tudják felhívni a figyelmet a gyalogosokra.

A következő felszólaló Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) volt, aki a januári képviselő-testületi ülésen elhangzottakra utalt vissza, amely szerint a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól több mint 1300 ember mentességet élvez. Mint mondta, többen nem tudták, hogy mihez kötik a mentességet, nekik van-e lehetőségük utólag kérelmezni a felmentést, illetve milyen lehetőségeik vannak a már befizetett adó visszatérítése kapcsán.

Csige Gábor jegyző válaszából kiderült, hogy a mentesítés nem automatikus, azt igényelni kell azoknak, akik betöltötték a 75. életévüket. Ha azt valaki elmulasztja, a későbbiek során is megteheti, az adót visszamenőlegesen törlik, egy rendelkező nyilatkozattal pedig kérheti, hogy más adónemre csoportosítsák át vagy visszafizessék-e neki.

Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) három kérdéssel készült a képviselő-testület ülésére. Elmondta, hogy a Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, amelynek elnöke Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester, három év alatt 30 millió forintot kapott a Városi Civil Alaptól, valamint az önkormányzat biztosított számukra kölcsönt és végleges támogatást is. Kifejtette, hogy az egyesület a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által is nyert el támogatást, amelyet 2017 és 2020 használtak fel.

Azt is hozzátette, hogy az egyesület minden évben nyereséggel zár, 27–30 millió forintért bonyolítottak le programokat, a kiadások 60-70 százaléka személyi jellegű. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy mindezek mellett miért volt szüksége az egyesületnek kölcsönre és a vissza nem térítendő támogatásra, milyen programokat szerveztek a TOP-os forrásból és elszámolták-e a költségeket.

Alt Norbert aláhúzta: a Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület egy LEADER egyesület. A 2017-ben indult pályázat egy CLLD-s, konzorciumi pályázat volt, amelynek részleteiről többször is tárgyaltak a grémium ülésein. A pályázat részeként valósult meg, többek között, a Wesselényi-parkban található szabadtér konditerem, a japánkert a város könyvtárban, az Esze Tamás utcai civil ház felújítása, a víztorony tetején található obszervatórium, valamint óvodák udvarait is felújították az összegből, továbbá több mint 30 szervezet, intézmény és cég valósított meg programokat.

A vissza nem térítendő támogatásra az önerő bevonása miatt volt szükség, a projekt pedig, a koronavírus-járvány miatt, nem 2020-ban, hanem 2022-ben zárult le.

A képviselő második kérdésében arra volt kíváncsi, hogy Pottyondy Edina jöhet-e fellépni az Erkel Ferenc Művelődési Központba, továbbá arról is érdeklődött, hogy a Csemeteház Bölcsőde nemrégiben elbocsátott gyermekgondozókának ügyét kivizsgálták-e.

Repisky Dániel, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közművelődési tevékenységért felelős ügyvezetőjének rövid válaszából kiderült, hogy igen, jöhet. A hosszabb válaszban kifejtette: ha valaki megkeresi őket egy előadással, akkor adnak neki egy terembérleti ajánlatot, ha azt megfelelőnek találja, akkor keresnek egy megfelelő időpontot és szerződést kötnek. Pottyondy Edina a Dumaszínházon keresztül érkezett volna Gyulára tavaly. A társulattal azóta is rendkívül jó a munkakapcsolatuk, a 2024-es év első négy hónapjában négy előadást hoznak a fürdővárosba. Arról, hogy ők kiket küldenek, a művelődési központnak nincs beleszólása.

Az ügyvezető megjegyezte: aki őket valós együttműködéssel keresi meg, azok felé nyitottak, azt viszont nem tartja tisztességesnek, hogy valótlan tényekkel járassák le az intézményt.

Az utolsó kérdésre Kiss Szabolcs (Fidesz) képviselő, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetője válaszolt: a gyermekgondozó ügyének vizsgálatát már az elhíresült videó közzététele utáni reggel befejezték, annak eredményeként elbocsátották. Kiemelte: az ellátásban részesülő kiskorúak törvényes képviselőinek és a Csemeteház Bölcsőde többi munkavállalójának meghallgatásának eredménye további hatósági lépés megtételére nem adott indokot.

Az interpellációs óra utolsó felszólalója Veres András (Fidesz) volt, aki öt kérdést tett fel az ülésen. Elsőként elmondta, hogy a külterületi utak nincsenek jó állapotban az elmúlt hónapok esőzései után. Tudja, hogy a karbantartás egyelőre nehézkes, de kéri, hogy legalább a Gyarmati dűlőt javítsák fel, ugyanis egy nemrég lezajlott villamos beruházás után a kivitelező Délvill Kft. nagyon rossz állapotokat hagyott maga után. Beszélt arról, hogy a Sióréten és Kálvárián lakók megkeresték, hogy segítséget kérjenek a szórt utak felújításához. A munkát szívesen elvégzik, de a téglatörmelék szállítását nem tudják megoldani.

A képviselő felhívta a figyelmet a Bartók Béla és Honvéd lakótelepek előtti csatornákra is, ezeken a területeken ugyanis több csatornaszem eldugult, valamint van egy, amely be is szakadt. Azt is kérte, hogy újítsák fel a Honvéd utcai rakott betonjárdát, amely sok helyen elmozdult és megsüllyedt.

Utolsó kérdésében a zeneiskola mögötti parkolókról beszélt, amelyek a Karácsonyi János katolikus gimnázium beruházása miatt gyakorlatilag megszűntek, a parkolási helyzet pedig kaotikus lett. Szeretné, ha egy szakértő megvizsgálná a területet, valamint azt is, ha a Bartók Béla utcában létesítenének egy gyalogátkelőt.

Az első négy kérdésére Molnár Csaba adott választ, aki úgy fogalmazott, a megvizsgálják a Délvill által elvégzett munka eredményét, hogy megvalósult-e a közterület-használati engedélyben foglalt tartalom, ha nem, akkor kikátyúzzák a dűlőt. A téglatörmelék leszállításával kapcsolatban egyeztetni fogják a helyszíneket, valamint megköszönte a jelzést a csatornaszemekről, azokat kitakarítják. A beszakadt szemet csak egy aszfaltozás során fogják tudni szintbe emelni. A Honvéd utcai járda felújítását egy külső vállalkozó megcsinálhatja a körzeti karbantartási keret terhére.

A zeneiskola parkolási problémája kapcsán Görgényi Ernő elmondta, Veres András javaslatának megfelelően megbíznak egy szakértőt, korábban pedig a gyalogátkelő kérdésével is foglalkoztak, akkor az álláspont az volt, hogy a terv, miszerint a rabbiháznál létesüljön egy zebra nem megvalósítható, nem felelne meg a szabványoknak, ráadásul az egy állami út. A polgármester javasolta, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a zeneiskolához legközelebb eső lépcsőháznál lehet-e egyet létrehozni.