papp lászló
Fotó: Gyulai Hírlap
Jönnek. Sokan. Náluk csak a vélemény számosabb. Egyelőre. Mert vélemény az van, rogyásig. Bár ezek inkább érzelmek és indulatok, mint vélemények. Bizonyosan csak annyit tudunk, hogy jönnek. Kik? Miért? Honnan? S miért, hogy két földrész tucatnyi országából épp most, egyszerre? Mit látunk? Emberi tragédiákat. És persze az indulatokat. Információ alig van, ismeret még kevesebb.
Az őszi eső időnként beleszitál a hosszúra nyúlt forró nyárba. Az öreg platánfák hálásan fogadják a rájuk szakadó vízcseppeket. A város fellélegzik, örül újra zöldellő pompájának. Béke van. Mégis meg kellett volna csinálni a Reménytelen Problémák Intézetét, ott a főutcán! Persze EU-s pénzből. Az legalább nyíltan vállalt cinizmus lenne az áltudományos hivatalok rengetegében. Lenin most elégedetten dörzsölné össze kezeit: a „hasznos hülyék” szorgalmas tanítványai beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mint az öreg földrész felkent vezetői. Mit is mesélt Simonyi? Hogy G. F. az ELTE-n egy előadáson azt mondta: „Lenin a kis népek nagy barátja volt, különösen a sovarovác kopogóst szerette nagyon”. S. I. visított a röhögéstől, amikor mesélte. A szerzőt pedig megfedte: Feri, erre egyszer még nagyon ráfizetsz! Nosztalgikus idők. S akik ellopták életünk első felét ’90-ig, most más jelmezekben ellopják a maradék második felét is. Közben történik ez, meg az. Igen, meg kellett volna csinálni azt az intézetet. Jelentős kutatások folyhattak volna. S barátom felismerése: „az etnikai fegyver az igazi, nem a hidrogénbomba”. Ezt már publikálhattuk volna, jelentős fórumokon, mint kutatási zárójelentést.
Megint esik. Kövér cseppek hullnak a hálásan zöldellő levelekre. Megnyugtató az eső kopogása a lombokon. Béke van. S miért is csodálkozunk, hogy a szakrális talapzatát vesztett Európa elvesztette immunrendszerét? Triviális. Hisz tanultuk, hogy az Ész Évszázada után rögtön győzedelmesen jött Vandée – s az Avan-garde vérfürdője. Most mi jön? Egyelőre csak tragikus sorsú emberek. Mennyien? Most még nem túl sokan. Sejthető, hogy még egy milliárd (ezer millió) potenciális kivándorló készül az útra. De ki tudja? A tartalékok kifogyhatatlanok. Sorsokból is, tragédiákból is. Hullnak az esőcseppek. Mit is tudunk? Hogy jönnek, sokan. S akkor most ez kezdet, vagy csak ennyi?
