Szilveszter-újév. Naptárrendszerünk egyik nagy fordulópontja. A sokszor erőltetett bulival búcsúztatott óév másnapja, szilveszterkor – az „év szombatján” – megpróbáljuk elfelejteni a múlt év mocskát, és megerőszakolni a naptárt, hogy a másnap, a „másév” más legyen. Ilyenkor még hivatalosan petárdával robbantgatni és az etikett szerint bódultnak lenni is legális. Az újév meg – ebből kiindulva az „év vasárnapja” – egy fetrengéssel, lötyögéssel töltött nap, ami semmiképpen sem pihentető, pláne nem hasznos. Ehhez jönnek az újévi ígéretek, amiket már tíz évvel ezelőtt sem tartottunk be. Ám minden változik, valamerre mindig megyeget. Jövőre, aki többet akart valamiből, az kevesebbet fog kapni, aki kevesebbet akart, az majd többet kap. Hála Istennek, ahogy minden, ez a változás is változhat. Január 1. ezzel telik: a kócos reményszálak kifésülése.
A következő évben, mint ahogy rendszeresen szokás, 2011-ben is esnek majd ünnepek hétvégére, mint például a május elseje, vagy az augusztus 20., karácsony fele és a következő újév napja is. Marad stressz elég jövőre is, és még több igazságtalansággal kell majd ujjat húzni. Úgyhogy vegyük könnyen a szilvesztert és az újév napját, ne erőltessük a poharat a szánkhoz, ne fújjuk dudánkat teli tüdőből és ne ugráljunk feleslegesen! Ne ontsuk ki erőnket a szerpentines, konfettis szőnyegen. Figyelem, csak lazán! Jusson belőle jövőre is…
