BODÓ SÁRA
Fotó: Gyulai Hírlap
Nemrég zajlottak le az országos központi felvételi vizsgák a 9. évfolyamra is. Több tízezer általános iskolás mérettette meg magát magyarból és matematikából. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenlegi felvételi rendszer jó-e.
Oktatáskutatók is megszólalnak ez ügyben, többségük a stresszhelyzet miatt károsnak minősíti. Felmerülhet az a kérdés is, hogy az utóbbi két Covid- és online-sújtotta tanévben megfelelő színvonalú volt-e az oktatás. A feladatlapok ezekre a körülményekre nem voltak tekintettel. Mivel minden felvételiző ugyanolyan feladatsort kapott, ily módon még korrektnek is lehet minősíteni az eljárást. Az viszont nem helyénvaló, hogy magyarból az érvelés javításában nem voltak egységesek az elbírálások. Kifogásolható például a javítókulcsban megadott „büntetősorozat”, amely azokat a felvételizőket sújtja, akik nem érték el a 10 mondatos alsó határt. A szerkezet megítélésében jogos a pontlevonás.
Azt viszont nehéz megérteni, hogy egy kifogástalan stílusú írás 0 pontot kap stílusból azért, mert nem megfelelő a terjedelem. A kilencpontos, hibátlan helyesírású fogalmazás 2/0 pontot kap a helyesírásra, mert nem érte el a kívánt terjedelmet. Háromszor büntetni egy hibáért? 4 pontot levonni, mert egyetlen feltétel nem teljesült? (Ugyanakkor 12 mondatnál lehetett többet írni szankciók nélkül.) Az pedig nem védhető, hogy kilenc mondattal nem lehet kiváló fogalmazást írni, hisz jól tudjuk, hogy az érvelés egyenesen megköveteli az összetett mondatok használatát. Csak hát a „szabál az szabál”. De nem mindenhol. Hat megye nyolc középiskolájából szerzett információk szerint háromban nem vontak le csak egy pontot a tíznél kevesebb mondatért. Még csak nem is hivatkoztak a kétszeres büntetés tilalmára, sem a pedagógiában kívánatos hibával arányos büntetés gyakorlatára. Csak az észszerűségre gondoltak, szemben a szabályok megalkotóival.
