A kiállítás megnyitója a levéltárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erdész Ádám levéltár-igazgató köszöntőjében kiemelte: az 500 éves reformáció tavalyi emlékévének programjaiból az MNL Békés Megyei Levéltárának munkatársai is alaposan kivették a részüket. Bekapcsolódásukat arra alapozhatták, hogy a 18. században a megye protestáns többségűvé vált, ez pedig nemcsak a vidék művelődését, hanem az itt élő lakosság mindennapjait, munkakultúráját és mentalitását is meghatározta. Rendezvényeik sorát 2016-ban egy konferencia nyitotta meg, majd az MNL kezdeményezésére a magyar protestantizmusra vonatkozó irategyütteseket tárták fel és digitalizálták. A dokumentumok és a hozzájuk készült segédletek az MNL honlapján érhetők el.
Az intézményvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Sáfár Gyula igazgatóhelyettes szerkesztésében nemsokára egy könyvet is megjelentetnek. Az MNL sorozatának kötetében a protestáns egyház és a hatalom viszonyát tükröző dokumentumokat adják ki.
Legújabb kiállításuk, a Reformáció 500+1 ennek az emlékezésnek a részét képezi, hangsúlyozta Erdész Ádám. Mint mondta, Bódán Zsolt kurátor, levéltáros osztályvezető koncepciója szerint a tárlatnak adtak egy történelmi szálat is, de olyan tárgyakat, dokumentumokat is bemutatnak, amelyek személyes emlékeket idéznek fel, érzelmeket indítanak el a látogatóban.
Nagy László és Erdész Ádám
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nagy László nyugalmazott református püspökhelyettes megnyitóbeszédében a protestáns szaknyelv legalapvetőbb idegen kifejezéseire adott elsőként magyarázatot, majd részletes betekintést nyújtott a Békés megyei reformáció ötszáz évébe, és szólt az ehhez köthető népességmozgásokról, betelepítésekről, az építő jellegű egyéni vállalkozásokról és a példamutató életutakról. A lelkész személyes érintettségeiről is beszélt, amikor elárulta, rokoni szálak fűzik Szabó Magda írónőhöz, és így a Régimódi történetek című regényében ismertté tett 1838. évi füzesgyarmati Gacsári Krónikához is, amely a gyulai tárlat egyik központi helyén tekinthető meg.
A méltatásra másodikként felkért Lackner Pál evangélikus püspök hatalmas utazásra vitte el hallgatóságát, hisz Skandináviától a Baltikumon át Erdélyig haladva vette számba a Luther Márton által elindított újító szellem európai elterjedését. Kitért arra is, mekkora könnyítést jelentett az új eszme térhódításában a nyomdatechnika és az egyes nemzeti nyelvek használatának bevezetése, újratanulása. Gondolatait ezzel zárta: amennyiben valamelyik gimnazistának nyelvtani dolgozatot kell majd írnia a napokban, közvetlenül a tavaszi szünet után, tanára nyugodtan hivatkozhat arra, hogy ez a doga sosem jött volna létre, ha nincs reformáció.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megnyitóbeszédek után Bódán Zsolt tartott tárlatvezetést a kiállításban, amelynek anyagát főként közgyűjteményektől és egyházközségektől kérte kölcsön. A megyei levéltár saját iratait kiegészítő kuriózumok közé így került be két 17. század eleji úrasztali pohár, két 19. századi zenélő kép, egy 18. századi úri hímzéses kötegyáni asztalterítő, egy 1608. évi Biblia és egy 1791. évi Helvetica Confessio az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményéből, több ima- és énekeskönyv, pecsétnyomó, hittanfüzet, születési és halotti anyakönyv, valamint egy békési református verses fejfa 1887-ből, amely tárgyi értékén túl azért is jelentős, mert egy fiatalon elhunyt hölgy tragikus életébe nyújt bepillantást. A 20. század eleji enteriőr golyós számolója, tanári asztala, iskolapadja, táblái, írókái és 19. századi földgömbje a reformációnak a művelődéstörténetben betöltött szerepére utal, emelte ki ünnepélyes tárlatvezetésén Bódán Zsolt.
A rendezvényen megtudtuk: egyéni látogatókat a levéltár nyitvatartási idejében fogadnak, csoportok előzetes bejelentkezés után tekinthetik meg szakszerű vezetéssel a tárlatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
