Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Van egy-házam

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Kósa FerencINTERJÚ • 2017. szeptember 07. 16:30
Van egy-házam
A reformáció 500. évfordulója alkalmából a gyulai református gyülekezet lelkipásztorával, Baráth Jánossal beszélgettünk

Baráth János

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

– Az egész világon, ahol protestáns felekezetű és kultúrájú emberek élnek, így Magyarországon is, az idén emlékeznek meg a reformáció ötszáz éves jubileumáról. Békés megyében és Gyulán is, jelentős protestáns felekezetű lakosság él. Kiket, mely felekezeteket sorolhatunk a protestánsok közé, például Gyulán, és hogyan kapcsolódnak a reformációhoz?

– A protestáns megnevezés tulajdonképpen ragadványnév. Onnan ered, hogy 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen a reformáció terjedését akadályozó döntéseket hoztak, amelyek ellen a német fejedelmek és birodalmi városok egy része tiltakozott, „protestált”. Őket nevezték protestánsoknak, majd később gyűjtőnévvé vált, és mindazokra alkalmazták, akik a reformátori tanításokat elfogadták. Ezek legfontosabbika, hogy a mennyei örök élet nem vásárolható meg, sem jócselekedetekkel, sem pénzzel, hanem kizárólag Jézus megváltó halálába vetett hit által kapjuk Istentől, ingyen kegyelemből. Ezért tette szóvá Luther Márton az úgynevezett bűnbocsátó cédulák árusítását, de a reformátorok nem akartak egyházszakadást, ezért a felekezetek létrejötte nem a reformáció sikere, hanem a kudarca. A felekezetek azonban kialakultak, ezek közül történelmileg kettő egyenes ági leszármazottja a reformációnak, az egyik a Luther Márton tanait követő, német irányzat, ők ma az evangélikus egyház. A másik a Kálvin János körül kialakult svájci reformáció, amelyből a református egyház nőtt ki. Békés megyében és városunkban is jelentős súllyal van jelen mind a református, mind az evangélikus egyház, de a később keletkezett protestáns egyházak közül gyülekezete van például a Baptista Egyháznak és a Hetednapi Adventista Egyháznak is. Híveik mindnyájan a Szentírást fogadják el igazodási pontként. 

– Milyen megemlékezések, események lesznek itt, helyben az évforduló kapcsán?

– A megemlékezések már elkezdődtek, például május 27-én került színre templomunkban Kökényessy Ágnes szereplésével Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámája. Több kisebb rendezvény mellett két fontosabb eseményre szeretném felhívni városunk lakóinak figyelmét. Szeptember 17-én a Megyeház utcában és a templomkertben „Van egy-házam” címmel közösségteremtő nyílt napunk lesz gyermek és ifjúsági programokkal, játszóházzal, interaktív előadásokkal, keresztyén könnyűzenei koncerttel és még sok vonzó lehetőséggel. Október elején szeretnénk felavatni a reformáció gyulai történetének emléket állító köztéri alkotást, amelynek munkálatai már elkezdődtek a Petőfi tér parókiával szembeni részén. 

– A Dél-Alföldön a reformáció a vár eleste előtti évtizedekben jelent meg, és hódított teret. Különösen az emlékmű kapcsán vetődik fel a kérdés, hogy milyen szerepet játszott Gyula abban az időben, a nagy, egész Európára kiterjedő szellemi változások hazai színterén?

– Sajnos kevés írott emlék maradt fönn a török előtti Gyuláról, de azt tudjuk, hogy jómódú település volt, nem véletlen, hogy az akkori Magyarország leggazdagabb mezővárosai közé sorolják. Gyulán hamar, már az 1530-as években kezdtek a reformáció gondolatai gyökeret verni. Iskolája a nevesebb középfokú latin iskolák közé tartozott, ahonnan egyetemre lehetett menni. Sok gyulai diák tanult külföldi egyetemeken, akik valószínűleg hamar hazahozták a reformáció szellemét, de a végvári katonaság nagy része is protestáns volt. A vár eleste előtti évtizedekben a protestáns Gyulán egy egész sor egyház- és irodalomtörténetileg számon tartott személy lakott, járt, vagy fordult meg, hogy csak néhányat említsek: Gálszécsi István, az első magyar nyelvű hangjegyes kiadvány megjelentetője, vagy itt tanult, később pedig tanított Szegedi Kis István, a magyar reformáció kiemelkedő alakja. A vár lelkésze volt Sztárai Mihály énekköltő, drámaíró és hitvitázó. A gyulai iskolából ment a Wittenbergi Egyetemre Balsaráti Vitus János, neves orvos-teológus és író, és ezzel nincs vége a sornak. Folytathatjuk a magas rangú mecénásokkal: Patócsy Ferenccel és Mágocsy Gáspárral, várnagy főnemesekkel, ez utóbbi a Károli-biblia kiadását is finanszírozta, vagy Kerecsényi Lászlóval, aki szintén bőkezű adakozó volt. Tény tehát, hogy Gyula a magyarországi reformáció egyik fontos központja volt. Kár, hogy mindez nem épült be kellőképpen a város köztudatába, pedig tudományos igényű feldolgozása már több mint két évtizede megjelent a Békés Megyei Levéltár kiadásában.

– A magyar történelemben, a magyar kultúrában, a nagy vallási változás mellett, milyen jelentősége, hozadéka volt a reformációnak? A hódoltság után újratelepült Békés megyében hogyan jelent meg a reformátusság?

– Ha azt mondjuk, hogy a keresztyénség felvétele nagyban hozzájárult az államalapításhoz, akkor ehhez hasonlóan a reformációnak jelentős szerepe volt nemzeti identitásunk megerősítésében. Vitathatatlanul nagy súlyt helyezett az oktatás és a művelődés megújítására, ami a magyar nyelv és irodalom látványos kibontakozásához vezetett. A Biblia lefordítása és terjesztése egységesítette a magyar nyelvet, a reformáció pedig számos módon átformálta a közéletet, a politikát és a gazdaságot is. Gyula magyar népességének folytonosságát a helyben és a város környékén lakó reformátusok jelentették, számuk később telepesekkel gyarapodott. Bár a közigazgatásban szerényebb súllyal voltak jelen, mégis fontos szerepet töltöttek be Gyula életében, puritán életmódjukkal, szigorú erkölcsükkel építették a várost. Másrészt értékes személyeket adtak a városnak és a megyének is. Így említhetem Ecsedy Gábor lelkipásztort, aki Gyula első nyomtatásban megjelent történetének szerzője (1832). Bodoky Mihályt, a vármegye első mérnökét, fiát, Bodoky Károly vízépítő mérnököt, gyülekezetünk presbiterét, aki tervezte és irányította a Körös-vidék szabályozását, rajtuk kívül is számos kiválósága volt ennek a református családnak. A múlt század első feléből nem feledkezhetünk meg dr. Gyarmati Istvánról, a kórház igazgató főorvosáról, a református gyülekezet gondnokáról, aki fontos ügyeket támogatott, a sporttól kezdve a korszerű fogászati ellátáson keresztül a Várfürdőig bezárólag, amire ma oly büszkék vagyunk. Az 1930-as és 40-es években a református gyülekezettel szoros kapcsolatot tartó családokból országos hírű generáció nőtt ki. Pl. a Kertész családból több kiválóság származott: Lajos, a zongoraművész, Andor, a matematikus egyetemi tanár, de említhetjük a lelkészcsaládban született Kósa László Széchenyi-díjas akadémikust, és ne feledkezzünk meg a szintén Széchenyi-díjas Halmos Béláról sem, a táncházmozgalom egyik elindítójáról. Ők felnőtt korukban, a legnehezebb időkben sem távolodtak el a református egyháztól.

– A kommunista rendszerben az iskolákban azt tanították, hogy a reformáció csupán vallási köntösbe burkolt társadalmi változás volt. Kérdés, amire most sok ember várja a hiteles feleletet, az, hogy mi is volt valójában a reformáció a társadalmi és közgazdasági hordalékán túl?

– Valóban kétfajta szemlélet létezik, az egyik kizárólag hitéleti történésként szemléli a reformációt, a másik pedig csak a társadalmi átalakulást látja benne, mondván, hogy akkor ezt csupán vallási köntösben lehetett végrehajtani. Luther Márton életművét tanulmányozva egyértelmű, hogy lelki megújulást indított el, ami termékeny táptalajra talált egy olyan korban, amely változásokra várt. A reformáció a keresztyénség történetének legnagyobb megújulása volt, amelynek hatása az élet számtalan területére átterjedt. Isten a történelem ura, és a történelemben cselekszik, nem függetlenül attól, ezért meg kell becsülnünk a reformáció mind lelki, mind társadalmi hatását, amelyek nélkül a mai Európa a mostaninál jóval elesettebb állapotban lenne.

– A rádiót hallgatva, a televíziót nézve, az internetet és az írott sajtót böngészve mostanában sokat találkozunk azzal a hírrel, hogy az idén a reformáció éve van. A puszta emlékezésen túl, mi a reformáció üzenete a mai társadalom, főleg a jövő generációja számára?

– A reformáció átütő sikere abban volt, hogy felszabadította az embereket az életre. A földi élet Isten ajándéka, amelyet örömre adott nekünk, de az ember ezzel visszaélt, és nem Isten akarata szerint éli életét. A reformáció üzenete most ugyanaz, mint ötszáz éve, a maga korában: Isten akarata szerint kell élnünk, akkor lesz örök életünk. Ezért a komoly társadalmi krízist, amelyet most magunk körül kibontakozni látunk, nem lehet csupán közgazdasági eszközökkel vagy politikai tevékenységgel megoldani. Lelki megújulás és a keresztyén identitás megerősödése nélkül a nyugati világ önfeladásra kényszerül. 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)