– A SUSCOMNET egy hálózatépítő, testvérvárosi együttműködésre épülő projekt. Milyen előzményei voltak ennek Gyulán, és hogyan jutott el a város idáig?
– Gyula ötödször nyert el európai támogatást testvérvárosi hálózati együttműködésre, így a SUSCOMNET-projektet a meglévő tapasztalatainkra alapozva valósíthattuk meg. A projekt keretében a meglévő és legújabb fejleményeket, megközelítéseket és eredményeket figyelembe véve jártuk körül a fenntarthatóság, a klímasemlegesség és az európai integráció területén fennálló helyzetet, ezzel is hozzájárulva az Európai Zöld Megállapodás és Európa jövője által támasztott kihívások és lehetőségek helyi szintű kezeléséhez.
A most záródó eseménysorozatot megelőzően szintén helyi és európai szinten is releváns témákat dolgoztunk fel. 2012-ben, az aktív időskorúak tematikus évében az aktív időskorúak és a generációk közötti különbségeket tárgyaló tematikus eseményeket valósítottuk meg partnereinkkel, 2014-ben Munka és család, 2015-ben Helyi polgárok az európai közéletben, 2017-ben pedig Hálózat a társadalmi vállalkozások sikerességéért címmel bonyolítottuk le nemzetközi rendezvénysorozatokat, melyekhez több kutatás is kapcsolódott.
Ezek alapján kijelenthetjük, hogy Gyula városa kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik testvérvárosi együttműködési hálózatok szervezésében. A SUSCOMNET-projekt pedig ezen, több mint egy évtizede tartó együttműködés folytatása, különös tekintettel a klímaváltozás kérdésére, amely mára az egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívássá vált.
– Miért fontos Gyula Város Önkormányzatának a fenntarthatóság, és hogyan jelenik ez meg a város fejlesztési irányaiban és közösségi programjaiban?
– A fenntarthatóság alapvető érték számunkra, hiszen hosszú távon csak így tudjuk biztosítani, hogy a város élhető, egészséges és vonzó maradjon a helyiek és az ide látogatók számára is. A fenntarthatóság egy olyan szemléletmód, amely a mindennapi döntéseinkben is megjelenik – figyelünk arra, hogyan tudunk úgy fejlődni, hogy közben megőrizzük a természeti értékeinket, erősítjük a helyi közösséget, és felelősen bánunk az erőforrásainkkal.
Zöld város programunk keretében számos intézkedéssel tesszük élhetőbbé és fenntarthatóbbá Gyulát, törekvéseinket 2019-ben Energiahatékony Önkormányzat díjjal is elismerték. Parkosítunk, erdőket telepítünk, és új beruházásaink mindegyikénél elsődleges szempontként vesszük figyelembe a fenntartható energiahasználatot. 2010 óta számos olyan beruházást valósítottunk meg, melyek csökkentik a város energiafelhasználását, és nagyban építenek a megújuló energiaforrásokra. Ezen beruházások köre az Erkel Ferenc Emlékház felújításától a nevelési, oktatási és sportintézmények, illetve más közintézmények energetikai korszerűsítésén át a Gyulai Várfürdő és az Almásy-kastély fejlesztéséig terjed.
A fenntarthatóság terén az egyik legfontosabb intézkedés a környezetbarát közlekedés feltételeinek javítása. Ezen a területen is jelentős beruházásokat valósítottunk meg – kerékpárutat építettünk Városerdőre és a Nagyváradi út mellett, felújítottuk a Szanazugba vezető bicikliutat és a Szent István utca melletti kerékpárutat –, és a közeljövőben újabb jelentős fejlesztések várhatóak, hiszen megújul a kerékpárút a Vértanúk útja mindkét oldalán és a Temesvári út mellett, a Széchenyi úton új kerékpárút épül a Fehér-Körös hídjától egészen a gyulavári postáig.
A kerékpárút-hálózat fejlesztése mellett a jelenlegi önkormányzati ciklusban folytatódnak az intézménykorszerűsítések is. Évekig tartó előkészítő munka gyömölcseként, igazi csapatmunka eredményeként 13 pályázatot nyertünk a TOP Plusz kiírásain, melyek jól illeszkednek a megkezdett fejlesztési irányokhoz. A Gyulai járás településeit, azaz Gyula, Elek, Kétegyháza és Lökösháza településeket funkcionális várostérségként regisztráltattuk, mely az Európai Unió különleges területfejlesztési formája. Ebben a formában a járás települései közösen jelölik ki a fejlesztési irányokat és célokat. Ez azért fontos, mert ezzel esély nyílik arra, hogy fejlesztéseink egymást erősítsék, és az egész térség együtt fejlődjön.
A pályázati kör fejlesztései között megtaláljuk többek között a Gyulavári Egészségház, a Béke téri Napfény nappali központ, az 5-ös iskola és a Pánczél Imre EGYMI felújítását, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola korszerűsítését és az Ewoldt Eliz-óvoda komplex fejlesztését. Az Élővíz-csatorna környezetének rehabilitciójára 1 milliárd forint támogatásban részesülünk, amelyből a Szent László utca és a Kapushíd közötti szakaszt tudjuk megszépíteni mindkét partoldalon, egészen a házak homlokzatáig, illetve 20 millió forint támogatást nyertünk egy különleges természetvédelmi programra, amellyel vizet juttatunk a Mályvádi-erdőbe.
Ez a gondolkodás a fejlesztési politika mellett más területeken is tetten érhető. Rendkívül fontosnak tartjuk a zöldfelületek védelmét és fejlesztését. Különböző városszépítő programokkal évek óta támogatjuk a városiakat, tavasszal és ősszel is. A tavaszi virágosztás az egyik legnépszerűbb, környezetszépítő akciónk, a Gyümölcsfát a portára – díszfát az utcára program keretében beérkező lakossági faigénylések száma pedig egyik évről a másikra megduplázódott. Ebből is látszik: Gyula város polgárai nyitottak a városi zöldterületek fejlesztésére és szépítésre, örömmel fogadják az innovatív megoldásokat. A városi jó gyakorlatok közül kiemelném a Virágos Gyula versenyt és A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjeinek gyulai versenyét.
A környezeti nevelés, a szemléletformálás, a civil és intézményi együttműködések támogatása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenntarthatóság ne csak egy önkormányzati cél legyen, hanem közös ügy, amiben a helyiek is aktív szerepet tudnak vállalni. Úgy gondoljuk, hogy a jövő városát nemcsak tervezni kell, hanem közösen építeni is – és ebben a fenntarthatóság az egyik legfontosabb iránytű.
– Mit adott Gyulának a SUSCOMNET-projekt, milyen eredményeket, tapasztalatokat és kapcsolatokat visznek tovább a projekt lezárása után?
– A SUSCOMNET-projekt egyik legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy a partnerekkel közösen végzett munka során jelentős mennyiségű tapasztalat és jó gyakorlat gyűlt össze. A nemzetközi konferenciák és szakmai találkozók megteremtették a lehetőséget a tudásmegosztásra, az együtt gondolkodásra, különösen a fenntartható városfejlesztés, a közösségépítés és a szemléletformálás tekintetében.
Szeretném kiemelni a projekt egyik fő vállalását, azt az átfogó kutatást, amelynek eredményeire építkezve készül el hamarosan a fenntarthatósági testvérvárosi stratégia. Ez a tanulmány nem csak a projekt hivatalos lezárását jelenti, hanem a jövőbeni együttműködések formáit is körvonalazni fogja. Pályázatunk kapcsolatépítési szempontból is kiemelkedő volt, hiszen a kapcsolatok megerősödtek, a közös munka és gondolkodás során egy sokkal tartalmasabb együttműködés alakult ki. A SUSCOMNET egy sikeres nemzetközi program volt, amely városunk számára is értékes hozadékkal jár, és a jövőre nézve új perspektívákat nyithat meg.
