A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁRCIUS 30-I ÜLÉSe a gyulai városházán
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az ülésen tájékoztató hangzott el a Gyulán zajlott ifjúsági kutatásról, amely az ifjúsági feladatellátással megbízott Mi egy Másért Közhasznú Egyesület megbízásából készült. Fazekas Anna szociológus elmondta: az adatfelvételre 2016 decembere és 2017 januárja között került sor, a vizsgálatban 1081 Gyulán tanuló diákot vontak be a 12–20 éves korosztályból. A fiatalokat egyebek mellett életmódjukról, szabadidős tevékenységeikről, közéleti aktivitásukról, kultúra- és médiafogyasztási szokásaikról kérdezték.
A szakember beszámolójából többek között kiderült, a koffeintartalmú italok fogyasztását tekintve a 15–17 éves korosztály számít a legveszélyeztetettebb csoportnak, és a 12–14 évesek negyede is fogyaszt kávét kisebb-nagyobb gyakorisággal. A drogfogyasztás a válaszadók 7 százalékát érinti, itt a legveszélyeztetettebb korcsoportnak a 15 év felettiek számítanak.
Fazekas Anna rámutatott: az online fogyasztás alapvetően meghatározza a fiatalok mindennapjait, az alváson kívüli idő ötödét internetezéssel töltik. Elmondta: a családi programok gyakorisága a diákok problémaészlelését is meghatározza, azok a fiatalok, akik kevesebb időt töltenek hozzátartozóikkal, intenzívebben élik meg gondjaikat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A kutatás arra is rávilágít, hogy tízből négy-öt fiatal egyáltalán nem jár a magaskultúra színtereire: színházba, kiállításra, múzeumba, könyvtárba, ugyanakkor a megkérdezettek nagy része teljes mértékben elégedett a városi szabadidős szolgáltatásokkal, programokkal, terekkel.
A válaszadók számára a diákmunka-lehetőségek és a drogmentes, biztonságos szórakhelyek bizonyulnak leginkább értékesnek, de a sportolási lehetőségeknek és az iskolai programok is kiemelt helyen szerepelnek a gyulai értékek sorában. A diákok 47 százaléka telepedne le Gyulán tanulmányai végeztével.
Egyhangúlag támogatta a grémium, hogy Kiss György Munkácsy Mihály-díjas szobrász-, festő- és éremművész munkássága előtt tisztelegve emléktáblát helyezzenek el a Kohán Képtár főhomlokzatán, Székely Árpád kezdeményezésére. A költségeket a család, a kérelmező és magánszemélyek állják. Az emléktáblát ünnepélyes keretek között avatják fel április 13-án 16 órakor.
Az előterjesztés tárgyalásakor Bod Tamás (Együtt, MSZP) és Kónya István (Fidesz) alpolgármester között kisebb vita alakult ki arról, hogy a szobrász szó után szükséges-e a kötőjel. Mint utóbb kiderül, valójában nem helyesírási természetű a kérdés, Kónya István szerint ugyanis a képzőművészeti főiskola festő szakán végzett Kiss György szobrásznak, valamint festő- és éremművésznek tekinthető, nem pedig szobrász-, festő- és éremművésznek. Az alpolgármester azt javasolta, kérjenek állásfoglalást az Akadémiától.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A képviselők döntése értelmében az önkormányzat pályázatot nyújt be a Laktanya utca és a Munkácsy utca egyes szakaszainak útfelújítására. Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: a fejlesztésre legfeljebb 30 millió forint hívható le, a támogatáshoz 13,6 millióforintot biztosítana a város.
A Laktanya utcában a Bocskai utcától a Báthory utcáig tartó szakaszon javítanák ki az útburkolatot, és 43 új parkolót is építenének. A Munkácsy utcában a belváros felőli 77 méteres szakaszt és a mellette lévő járdákat újítanák fel, valamit egy kandelábert is kihelyeznének.
Mivel a parkolók kialakítása és a közvilágítás kiépítése nem finanszírozható a pályázati támogatásból, ezek költségeire 18,5 millió forintot különített el az önkormányzat az idei büdzsé terhére.
A városvezető elmondta: az útfelújítás és a parkolók kiépítése szerepel a 2017-es költségvetési rendeletben, így ezek a fejlesztések akkor is megvalósulnak, ha az önkormányzat pályázata nem lesz sikeres. Amennyiben sikerül elnyerni a támogatást, a város másra fordíthatja az elkülönített összeget.
Bod Tamás az előterjesztés tárgyalásakor arra várt választ, hogy saját erőből meg lehet-e építeni körforgalmat a Béke sugárút–Eötvös utca–Árpád utca kereszteződésében. Emellett arra is rákérdezett, hogy a Tiborc utcában, Gyula egyik legforgalmasabb és legrosszabb állapotú útját fel lehet-e újítani saját forrásból.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: a megpályázható 30 millió forintból egyik fejlesztést sem lehetne megvalósítani. Beszámolt róla, hogy a Béke sugárúti csomópontnál a napokban zajlik a forgalomszámlálás, ami előfeltétele annak, hogy a polgármesteri hivatal szakemberei a rendőrség és a közlekedési hatóságok bevonásával megoldási javaslatot dolgozzanak ki a belvárost érintő közlekedési problémára. Hozzátette: az ügy hamarosan a testület elé kerül.
A polgármester leszögezte: folyamatosan figyelik azokat a pályázatokat, amelyekből felújíthatnák a Tiborc utcát. Jelezte: mivel a gazdasági szempontból is jelentős gyűjtőútról van szó, lát rá lehetőséget, hogy megfelelő kiírást találjanak a 480 millió forintos beruházás megvalósításához.
Ökrös István (Fidesz) azt javasolta, amennyiben megmarad a Laktanya utcai és a Munkácsy utcai fejlesztésekre szánt önkormányzati összeg, a pénzt fordítsák a Szentháromság utcai közlekedés feltételeinek javítására.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Konzorciumvezetőként szintén pályázatot nyújt be a gyulai önkormányzat humán közszolgáltatások fejlesztésére, az eleki, a kétegyházi, a dobozi és a lökösházi önkormányzatokkal, valamint az Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért bevonásával. A projekt bruttó összköltsége 500 millió forint, a támogatáshoz nem szükséges önerőt biztosítani.
Alt Norbert (Fidesz) elmondta: az összegből építenék meg Gyulán a Pető Prémium Pontot, és az intézmény szakemberállományát is ebből biztosítanák. Emellett többek között szolgáltatásfejlesztési, egészségügyi és ösztöndíjprogramokat biztosítanának a pénzből.
Megváltozik a Szilágyi István utca és a Ifj. Halmos Béla utca neve, a képviselő-testület ugyanis módosította a március 2-án hozott határozatát. Görgényi Ernő ismertetőjéből kiderült, az Aranyág utca lakói a grémium ülése után, lakossági fórumon kérték, hogy Szilágyi István utca helyett Aranyág dűlőnek nevezzék el a területet. Halmos Béla lányai szintén a tanácskozás után fordultak azzal a kéréssel az önkormányzathoz, hogy Ifj. jelző nélkül használják utcanevet.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), az oktatási és kulturális bizottság elnöke azt javasolta, hogy a hasonló helyzetek elkerülése érdekében a városrészek képviselői az utcaneveket véleményező bizottság ülése előtt kérjék ki a lakosok véleményét.
Alt Norbert, az egyik érintett településrész képviselője úgy fogalmazott: számára is tanulságos volt az eset. Hozzátette: az Aranyág utca lakói részben praktikus okokból, részben a hagyományok ragaszkodva döntöttek a korábbi elnevezés mellett, amelyet több száz éve visel a terület. Az alpolgármester azt ígérté, találnak olyan utcát Gyulán, amely Szilágyi István nevét viselheti.
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződés módosítását. A előterjesztésből kiderül, az önkormányzat 2013 decemberében kötött megállapodást a céggel helyi, autóbuszos személyszállításra. A korábban megállapított, 34,8 milliós éves ellentételezési összeg megemelésére azért volt szükség, mert a DAKK jelezte, hogy a 2016-ban beállított alacsonypadlós buszok miatt emelkedtek a karbantartási és az amortizációs költségei. A megállapodás értelmében a fürdőváros 39,7 millió forintot fizet a személyszállításrért 2016-ra, az összeg a központi normatívát is tartalmazza.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) és Bod Tamás kérdésére a polgármester kielemelte: az önkormányzatnak sikerült lealkudnia a cég által eredetileg kért ellentételezési összeget. Mint fogalmazott, a városvezetésnek nem volt „túl nagy mozgástere” a tárgyalások során, a DAKK-nak ugyanis nem lehet mínuszos az üzleti terve.
Alt Norbert megjegyezte: lakossági fórumon többen is jelezték, hogy bizonyos járatok rossz kihasználtságúak, ezért az önkormányzat a későbbiekben átgondolja azok működtetését.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Módosította a grémium az önkormányzat OTP-vel kötött fizetésiszámla-szerződését. Görgényi Ernő a határozati javaslat ismertetésekor kifejtette: a lépéssel a csoportos beszedési megbízást szeretnék népszerűsíteni a helyi adófizetők körében. A városvezető szerint ezzel a fizetési móddal a lakosok elkerülhetik a postán való sorban állást, pontosan tervezhetik kiadásaikat, és biztosak lehetnek abban, hogy nem mulasztják el befizetni adójukat.
Kitért rá, hogy a sárga csekkes befizetés évente csaknem 6 millió forintba kerül az önkormányzatnak. Mint mondta, arra számítanak, hogy a csoportos beszedés révén csökkenthetik ezt a költséget.
Az előterjesztés kapcsán Bod Tamás az e-bankos befizetés előnyeit hangsúlyozta, Szalai György pedig azt javasolta, keressenek olyan alternatív fizetési formát, amely a lakosoknak és az önkormányzatnak is kedvező. A képviselő szerint a csoportos beszedési megbízás és az e-bankos utalás is többletköltséget jelent az adófizetőknek.
Lipták Judit, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője a felvetésekre úgy reagált: a bank tájékoztatása szerint a lakosok választhatnak olyan csomagot a számlájuk mellé, amely ingyenes csoportos beszedést tesz lehetővé.
Ökrös István arra volt kíváncsi: a lakosságnak nem biztosíthatnak-e lehetőséget arra, hogy a városházán fizethessék be a helyi adót.
A polgármester válaszában leszögezte: a polgármesteri hivatal nem rendelkezik olyan infrastruktúrával, amely lehetővé tenné ezt a megoldást, ráadásul a városházán ugyanúgy sorba kellene állniuk a lakosoknak, mint a postán.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Hozzájárult a képviselő-testület a Károly Róbert utcában található Szivárvány Napközi Otthon telekalakításához és telekcseréjéhez. A városvezető elmondta: az önkormányzat pályázatot nyújtott be az épület felújítására és bővítésére. A telekátalakításra azért van szükség, mert az új hőszigetelés átnyúlna a szomszédos, magántulajdonú ingatlan területére. A csere azonos nagyságú telekrészt érint, mindkettő 9 500 forint értékű.
Pályázatot ír az önkormányzat az Egészségügyi Alapellátási Intézmény és Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) intézményvezetői álláshelyeire. Mint arról korábban beszámoltunk, az alapellátási intézmény vezetői posztjára kiírt pályázat érvénytelen volt, ezért van szükség az újabb kiírásra. A megbízott vezető, Rozek Anikó az új intézményvezető kinevezéséig, legkésőbb 2017. augusztus 31-ig irányítja az intézményt. Becseiné Lock Gabriella egyéves intézményvezetői megbízatása augusztusban jár le. A nyilvános pályázatot április 5-én teszik közzé, a benyújtási határidő: május 8. Az új vezető személyéről a június 29-i képviselő-testületi ülésen születhet döntés.
Jóváhagyta a grémium, hogy Pusztaottlaka is csatlakozzon a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz (DAREH), melynek Gyula is tagönkormányzata. A képviselők egyúttal a társulási megállapodás módosításait is elfogadták.
Bod Tamás a határozati javaslat kapcsán arra kérdezett rá, igaz-e az a pletyka, hogy megszűnnek a zöld kukák.
Görgényi Ernő cáfolta a híresztelést. „A korábbi orosházi vezetés által beterjesztett és megszavaztatott koncepció miatt szűntek volna meg a zöld kukák. Mi ezt nem tartottuk elfogadhatónak, ezért is léptünk fel a korábbi vezetéssel szemben” – jelentette ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A grémium az ülésen egy új, április 1-jén hatályba lépő rendelettervezetről is tárgyalt, amely a közterületek filmforgatási célú használatát szabályozza. A városvezető az előzmények kapcsán elmondta: a mozgóképről szóló törvény alapján a képviselő-testület rendeletben határozhatja meg a közterület használatért fizetendő díjtételeket, továbbá mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közérdekű célokat szolgáló közterület-használat esetén.
A tanácskozáson a helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról is határozott a képviselő-testület. A grémium tavaly tárgyalt először a zöldterület szabályozására vonatkozó módosításról, amely lehetővé teszi, hogy a város bizonyos zöldterületein napelemeket telepítsenek. Az országos védelem alatt álló, műemléki jelentőségű övezetekre nem terjed ki a rendelet hatálya.
Szalai György a napirendi pont kapcsán arról érdeklődött, van-e lehetőség egyéni elbírálásra abban az esetben, ha külterületen fekvő terület meghaladja az egy hektárt.
Béres István főépítész hangsúlyozta: a kérdéses esetekben a tájvédelmi előírásokat betartva javasolnak egyéni megoldást a földtulajdonosoknak.
