Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Keresztes Ildikó imád Gyulára járni, főként úszni, de volt már nálunk zsűrizni is egy tehetségkutató program keretében. Életre szóló barátságokat kötött ekkor. Ennek is köszönhetően most már biztosan számíthatunk rá a közeljövőben is.
Íróakadémiás koncertjét egyik legszebb dalával, a Nem a miénk az éggel indította, amit több millióan hallottak világszerte. Mint mondta, a nótát Horváth Attila, Novák Péter és Szekeres Tamás írta, s a mai napig szívesen énekli, hisz ez volt karrierje első nagy slágere.
Üdvözlő szavaiban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia meghívottja megemlítette: csak olyan dalokat szabad énekelnünk, amelyekben őszintén hiszünk, amelyeket át tudunk magunkon engedni, amelyeket meg tudunk tölteni szenvedéllyel. Úgy vélte, jó szövegből óriási hiány van, ezért mindenkit arra buzdított, elsősorban az íróakadémia fiatal hallgatóit, keressék meg bátran, ha van valami a tarsolyukban. A tehetségeknek nem szabad elveszniük, hangsúlyozta az énekesnő.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Amikor arról ábrándozott, mi legyen, ha nagy lesz, táncosnőnek és színésznőnek képzelte el magát. „Furcsa” hangjára csak később figyeltek fel cimborái. A tőlük érkező javaslat az volt, próbáljon meg vele énekelni. Ennek már huszonvalahány éve, idézte fel Ildikó. Azóta is próbálkozik vele, de úgy érzi, sosem fog felnőni azokhoz, akiknek az indíttatására elkezdett énekelni.
Szólókarrierjének idén ünnepli a 20. évfordulóját, zenekara is erre az alkalomra bővült ki (Fellegi Anna: hegedű, vokál; Kovács Tamás gitár, vokál; Péterfi Attila: basszusgitár; Szabó Tamás: billentyűk; Borbély Zsolt: dob). Az évforduló tiszteletére egy időtálló dallal kedveskedett a színháztermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságának. A Valahol egy lány emlékeket idézett, tépett fel sokakban, előadásába a közönség egyetlen, hatalmas kórusként kapcsolódott be.
A nyugodtabb, líraibb hangzásnak Baricz Gergő szorított helyet a műsor második blokkjában. Őt felfedezettjeként szólította maga mellé Keresztes Ildikó. A húrok akkor pattantak el, amikor Gergő felvette a szokásos formáját, és felrobbantotta a színpadot. Az est íve a Pocsolyába léptem kezdetű sétálgatós bluestól a Charlie-, Hobo- és Deák Bill-féle füstös értelmezéseken át az AC/DC ausztrál poklai felé vezetett. Sőt, egy megzenésített vers is beépült a produkcióba, amelynek sorait a „helyőrséges” Bék Timurtól kölcsönözte az énekes.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A Csak a miénk, A démon, aki bennem van és az Egészen, mert félig nem tudok mellett a zenekarban is játszó Kovács Tamástól is meghallgathattuk az Ahol a város őrzi a Dunát című számot, amit a zeneszerző Péterfi Ildikóval párban komponált meg a Budapest Dal pályázatra. A népies, folkos beütésű popdalok sorából kaptunk még egyet Tamástól, Ildikótól és kísérőiktől. Az alternatív vonalat a Lora című film Legyen most már betétdala képviselte.
Az eMeRTon, Artisjus, Fonogram és Magyar Tolerancia díjas alkotó, Keresztes Ildikó, akit a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntettek már, gyulai fellépésén többször is megköszönte Adamis Annának, Horváth Attilának, Szekeres Tamásnak, Björn Lodinnak és Szűcs Norbertnek, hogy munkásságát kiváló szövegekkel segítették. Említést tett a gyulai „kalapos lányról” is, Szabó Esztiről, lapunk munkatársáról, akitől szintén kapott egy dalszöveget.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A koncert után az érdeklődők Baricz Gergővel találkozhattak a Kultúr Caféban, ahol Demeter Andrea és Nagygéci Kovács József beszélgetett a Gyulára vissza-visszatérő előadóművésszel. A szabadegyetem szombat délután Fráter Zoltán irodalmi előadásával és egy felolvasószínházzal folytatódik a Bánk bán teremben. A tollforgatók éjfélkor zárják be jelképesen a szabadegyetem ajtaját.
