lázár Balázs és tallián mariann
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Ady és a nők versszínházi előadás nem rejtegetett titkokat. Legfőképpen arról szólt, amire a cím is utal: Ady szerelmeiről. Ami mégis többé tette a produkciót az egyszerű versfelmondásnál, azt az Adyn kívüli „adyságok” jelentették. Ezt az irányt Lesznai Anna, Török Sophie és Kaffka Margit strófái képviselték. Nehéz volt megállapítani, hol ért véget Ady, s hol kezdődtek a női versválaszok. A határvonalat a két előadó, Tallián Mariann és Lázár Balázs lépte át ötven perces versfolyamában.
A műsort követő közönségtalálkozón Magyarország legismertebb testverselője, Viola Szandra beszélgetett az alkotókkal, többek között arról, mit gondolnak a versszínházról. Lázár Balázs úgy vélte, kettejük számára ez egy határműfaj, hisz miközben igyekeznek megőrizni a költemények belső ritmusát, kohézióját, színészi eszközeikkel az újrafogalmazásukra is kísérletet tesznek. Prózai okokból ehhez minimál-megoldásokat alkalmaznak: bőröndszínházukat mindenüvé el kell tudniuk vinni, a szalmakazal tetejére éppúgy, mint a toronyház csúcsára. Elhivatott, összművészeti őrültséggel teszik ezt, immár a kilencedik éve. Munkájukhoz az írószövetség teremtett, teremt bázist.
Vannak nagyon natúr estjeik, és vannak szélsőséges összeállításaik is, fűzte hozzá Tallián Mariann. Ezeket viszik el olyan településekre is, ahol csak nagyon ritkán látnak színházi előadást, hallanak verseket a helyiek. Ilyenkor tapasztalják meg leginkább a személyes találkozások, a szembenézések és szemkontaktusok lélektől lélekig ható erejét, varázsát, amit a modern kommunikációs eszközök nem biztosítanak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A vélemények azon a ponton ütköztek, ahol Tallián Mariann határozottan kijelentette, a férfiak igazságtalan társadalmában a női költők ma is el vannak nyomva, halvány árnyékok csupán, holott alkotásaik még az atyaúristennek hitt Ady soraihoz képest sem döcögnek, sőt sok esetben felül is múlják azokat. Lesznai Anna például, akit kevesen olvasnak, egyszerűen zseniális, amiként Szécsi Margit, Károlyi Amy és Erdős Renée is az.
Lázár Balázs nem értett teljesen egyet ezzel az állásponttal. Mint mondta, már várja, hogy a politikai korrektség nevében valaki mocskos szexuális ragadozóvá nyilvánítsa Adyt, és kitiltsa a tankönyvekből. Nyugaton már van erre példa. Azt javasolta, ne essünk végletekbe. Ady annyira markáns férfihang, hogy női rezdülésekkel nem helyettesíthető. A versek interpretációját illetően arra hívta fel a figyelmet, mennyire sok múlik az előadón. Ha jól adják elő, egy gyenge költemény is tűnhet kiválónak.
Az Ady és a nők versszínházi előadásukkal kapcsolatban Tallián Mariann fontosnak tartotta tisztázni: nem az volt a céljuk, hogy Adyt formálják meg, inkább az, hogy megjelenítsenek egy férfi-nő-kapcsolatot, felvázolják a nő szerelmi életének különböző korszakait, fázisait, életútját az ifjúságtól (piros kalap) az ötvenes éveken át (kék kalap) az idős korig (fekete kalap).
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hogy a beszélgetést keretbe foglalja és lezárja, Viola Szandra a meghívottak jelenlegi elfoglaltságára is rákérdezett. Így derült ki, hogy mindketten megszállottan írnak. Ez a szellemi tevékenység náluk házassági terápiaként működik, érzelmeket élnek meg és élnek újra általa. Míg Lázár Balázs verseket, Tallián Mariann szinte mindent „papírra vet”: gyermekmeséket, forgatókönyveket, költeményeket, ebben éli ki lelki telítettségét. Jelenleg A bolygó hollandi Wagner-operát adaptálja a gyerkőcök világához a Holnap Kiadó megbízásából. Mert írni kell, ennek minden nehézsége ellenére.
Az Ady és a nők című produkciót Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő állította össze.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
