szentmártoni jános
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Irodalmi párosok és páratlanok, avagy magányos műfaj-e az irodalom? címmel nyílt meg idén immár harmadik alkalommal Gyulán az Előretolt Helyőrség Íróakadémia szabadegyeteme. A hazai és külföldi részvevőket elsőként Demeter Katalin főszervező köszöntötte, majd Szentmártoni János olvasta fel megnyitóbeszédét.
Üdvözlő szavaiban a Magyar Írószövetség elnöke az alkotás közösségszervező erejéről osztotta meg gondolatait hallgatóságával. Így fogalmazott: a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség Íróakadémiája nem könnyű, de rendkívül nemes feladatra vállalkozott, amikor elindította tehetséggondozó képzését. Mint mondta, nem csupán esélyteremtő vállalkozása miatt fontos küldetés ez, hanem azért is, mert megmutatja, miként lehet megalkuvás nélkül helytállni a 21. században.
Szentmártoni János felidézte: az íróakadémia egyetlen tagozattal indult, a szépíróival, a második évben ezt bővítette ki a kritikus műhellyel, a harmadikban egy színházi kurzussal, a negyedikben már az elsőköteteseknek is kiírt pályázatot. Idén négy évfolyammal és két műhellyel kezdi meg az oktatást. Megjegyezte, mindemellett kiadót is működtet: eddig ötvenhét könyvet jelentetett meg, szerzői közül többen már meghatározó díjak birtokosai.
Az írószövetség elnöke az Előretolt Helyőrség lapcsaládjáról is szólt. Kiemelte: az irodalmi melléklet tizennégy anyaországi megyében lát napvilágot heti rendszerességgel, 260 ezer példányban. Az erdélyi tizenegy heti- vagy napilap mellékleteként jut el a családokhoz, havonta 40 ezer példányban. A periodika vajdasági hordozólapja a Magyar Szó, amely havonta 20 ezer példányban teríti a magyar lakosság körében. Jelezte: a Felvidéki és a Kárpátaljai „helyőrség” már előkészítés alatt áll.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Milyen különös együttállás lehet az, amikor nem csupán egy irodalmi párról vagy párosról, de egy egész művészcsaláddal találjuk magunkat szemben – fogalmazott zárszavában Szentmártoni János, visszautalva a szabadegyetem címére.
A nyitónap programja a Bolygópályák című életút-beszélgetéssel folytatódott a Bánk bán teremben, ahol Mezey Katalin Kossuth-díjas író-költőt, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetőjét, Oláh János özvegyét, Lackfi János költő édesanyját Orbán János Dénes, Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő, az Előretolt Helyőrség megalapítója kérdezte arról, milyen volt pályakezdőnek lenni az 1960-as, 1970-es években, majd arról, mit hozott számukra a rendszerváltás. Megzenésített verseket Lackfi Dorottya, Mezey Katalin unokája és Sinha Róbert gitárművész adott elő.
A Voices from a Salted Land kerekasztal-beszélgetés az esemény nemzetközi díszvendégeit juttatta központi szerephez. Ennek keretében Sharon Duek, Anan Kenig és Ohad Ouziel mutatkozhatott be, mindnyájan Izraelből érkeztek Gyulára. Nekik Smid Róbert irodalom- és kultúratudós kérdéseire kellett válaszolniuk.
A nap az Ady és a nők versszínházi előadással, valamint egy közönségtalálkozóval ért végett, Lázár Balázs színművész, költő és Tallián Mariann színművész, író közreműködésével. A szabadegyetem ideje alatt a művelődési központ első emeleti előcsarnokában az érdeklődők a Fortepan és a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi vonatkozású kiállítását is megtekinthetik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
