kozsuch kornél
Fotó: Imre György
– Hogy került kapcsolatba az agráriummal?
– Gyerekkoromban a nyári időszakban sokat segítettem a szüleimnek a földeken a különböző háztáji munkálatokban. Sokféle gyógynövényt termesztettünk, és mi, fiatalok a hibrid kukorica címerezésében is részt vettünk. Egyéni vállalkozóként 1994-ben kezdtem el mezőgazdasági tevékenységet folytatni, azóta is az agráriumot erősítem.
– Mikor kezdett el az agrárgazdasági kamaránál dolgozni?
– A kamaránál a megalakulása óta alelnökként dolgozom, és előtte már részt vettem különböző érdekképviseleti munkákban: ott voltam a Kondorosi Gazdakör alapítói között, valamint a Békés Megyei Ifjú Gazdáknak is voltam alelnöke.
– Alelnökként milyen feladatai voltak a kamaránál?
– Általános alelnökként erősítettem eddig a kamara csapatát a megyében. Nyilván itt minden olyan feladat rám hárult, amelyet Kulcsár László elnök nem tudott elvégezni. Vannak szezonális dolgaink, mint például a betakarítási bizottsági ülések megtartása, ezeknek a kezdetektől én voltam a vezetőjük. Ezeken a találkozókon az agrárium küldöttjeivel átbeszéljük az aktuális feladatokat: hogy áll a betakarítás, mekkora a termés, esetlegesen milyen problémák merültek fel.
– A közvéleményt márciusban tájékoztatták arról, hogy Kulcsár László nem indul újra az elnöki pozícióért, egyben arról is, hogy önt javasolják a következő vezetőnek. Hogy érte a megkeresés?
– Kulcsár László a továbbiakban tiszteletbeli elnökként erősíti a kamarát, segíti a munkánkat. Több helyen zajlik már generációváltás, én a munkámban igyekeztem úgy teljesíteni, hogy alkalmasnak találjanak az elnöki pozíció betöltésére, és a továbbiakban is úgy fogok dolgozni, hogy eleget tudjak tenni e szerepkör elvárásainak, el tudjam látni a Békés megyei agrárium képviseletét.
– Milyen célokkal készül az elnökségre? Melyek azok a területek, ahol fejlődésre van szükség?
– A koronavírus-járvány időszaka, a bezárkózás és bezártság után, nagyon fontos, hogy találkozzunk egymással, ezért gazdatalálkozókat kezdtünk el szervezni, amelyek során információkat tudunk átadni a gazdálkodóknak, meghallgatjuk a kéréseiket, igényeiket. Az elsőt Nagyszénáson tartottuk, ahol olyan újdonságokról számoltunk be a megjelenteknek, mint a dróntechnológia alkalmazása, de találkoztunk a gazdákkal már Dombegyházon, Kunágotán és Gyulán is.
Fotó: Imre György
– Mi a konkrét tétje a május 20-i választásnak?
– Mint minden érdekképviseleti szerv, az agrárgazdasági kamara is akkor tudja a legjobban érvényesíteni az akaratát, ha megfelelő nagyságú bázis áll mögötte. A mostani választás egyik legfontosabb tétje, hogy Békés megye fel tudja mutatni, hogy a gazdálkodók ténylegesen kiállnak a kamara mögött. Az összefogással elérhetjük azokat a célokat, amelyek a jövő szempontjából fontosak.
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem csupán egyéni vállalkozókkal, de cégekkel is kapcsolatban is áll. Miben tudnak számukra segítséget nyújtani?
– Nemrég például a Gyulahús Kft.-nél jártunk üzemlátogatáson, hiszen az élelmiszer-feldolgozók és -előállítók is tagjai a kamarának, ők is küzdenek problémákkal, ezért is szervezzük velük találkozókat. Ezeken az eseményeken beszélünk a május 20-i választásról is: kik a jelöltek, köztük kik képviselik egy adott ágazat érdekeit.
– Mind a koronavírus-járvány, mind az orosz–ukrán háború befolyásolja az agráriumot, országos és megyei szinten egyaránt. Mi a jelenlegi helyzet?
– Az agrárium összetett folyamat, amely sok dologtól függ, az első és legfontosabb az időjárás, hiszen nem tető alatt, egy műhelyben vagy üzemben végezzük ezt a tevékenységet. A koronavírus-járvány utáni nagy probléma az energiaválság volt, amely miatt emelkedett a műtrágya ára, ez sem segítette a nyereség elérését, a háború miatt viszont nem azon kell gondolkodni, hogy drága a műtrágya, hanem azon, honnan fogjuk azt beszerezni, így veszélyben van a jövő évi gazdálkodás. A mezőgazdasági munkák mindettől függetlenül jó ütemben haladnak, a talaj-előkészítések megtörténtek, a napraforgó és kukorica vetése már el is indult Békés megyében, ezután a csapadékos időt várjuk.
– Valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, hogy melyek azok a területek, gondolok itt a növény- és állattenyésztésre is, ahol Békés megye erős, jól teljesít.
– A megye agráriuma szerencsére kiegyensúlyozottnak mondható, nincs egy-egy olyan kiemelkedő ágazat, amelyre teljes mértékben építenénk. A legerősebb rész a szántóföldi növénytermesztés, olyan élelmezésre és takarmányozásra is alkalmas növényekkel, mint a kukorica, a búza, a napraforgó vagy az árpa. A régi technológiával épített üzemeket egyre inkább leváltják a modernebb, költséghatékonyabban és nagyobb volumenben működő üzemek, így a kiesettek helyét átveszik a kapacitásbővülésnek köszönhetően, egyedül a malomipar csökkent nagymértékben.
– Mi az, amiben erősödhetnénk?
– Nyilvánvalóan mindenben. Ha a plusz hozzáadott értéket előállító üzemek száma növekedne, akkor még a nagyvárosi munkaerő is jobban bekapcsolódhatna a mezőgazdasági termékek előállításába.
– A fiatalok körében ma nem igazán népszerű a gazdálkodás. Ha valaki mégis belevágna, akkor miben tud segíteni a kamara?
– Az egyik fő célunk az agrárium népszerűsítése, ezen belül a fiatalok ösztönzése. Jó kapcsolatokat ápolunk a mezőgazdasági szakképző intézményekkel, iskolalátogatásokat szervezünk, illetve ismeretterjesztő rendezvényeket, ahol a fiatalok megismerhetik a gazdálkodást és az új technológiákat. Igyekszünk azoknak a már agráriumban dolgozó családoknak is segítséget nyújtani, ahol generációváltás zajlik, hogy minél könnyebben adhassák át a gazdaságot a fiataloknak.
Fotó: Imre György
