Fotó: Békés Vármegyei Kormányhivatal
A kormányhivatal közleménye szerint az agrárkamarával közös sajtótájékoztatón Takács Árpád kiemelte: Magyarország a 2023–2027-es támogatási ciklusban a korábbi évek 17,5 százalékos forráskiegészítése helyett – az Európai Unióban egyedülálló módon – a nemzeti forrásból adható legmagasabb arányú és mértékű, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít a gazdálkodóknak a magyar költségvetésből.
A főispán ezt történelmi jelentőségű döntésnek nevezte, amely a magyar vidék népességmegtartó erejének növelését, a vidékfejlesztést is szolgálja.
Közölte: Békés vármegyében tavaly 12 400 egységes kérelmet nyújtottak be, és az igénylők 97 százaléka részesült már valamilyen formában támogatásban, összesen több mint 39,5 milliárd forint összegben. Ezen felül különböző jogcímeken – a vidékfejlesztési program, a belpiaci intézkedések és a nemzeti támogatások keretében – mintegy 40 milliárd forint támogatás érkezett a vármegyei gazdálkodókhoz.
Elmondta: a vármegyei gazdálkodók 2024-ben 24 és fél ezer tonna élelmiszert exportáltak az EU-ba, és 4,5 ezer tonna állati eredetű élelmiszerből készült terméket harmadik országokba.
Mint ismertette, Békés vármegye a második helyezett az országban a mezőgazdasági hasznosítású területek nagysága (mintegy 450–500 ezer hektár) és a gazdálkodók száma alapján (a földhivatali nyilvántartások szerint 14 ezer földműves). Hozzátette: a térség egyik legfontosabb kitörési pontja az agrárium, a vidékfejlesztés.
Kozsuch Kornél, a NAK Békés vármegyei elnöke kifejtette: tavaly 26 258 őstermelőt tartottak nyilván.
Szólt arról is, hogy 49 falugazdászuk 61 településen, öt körzetben, 15 állandó irodában fogadja az ügyfeleket. Tavaly 151 423 hektárra 7 883 egységes kérelmet nyújtottak be, ez országos viszonylatban a legnagyobb terület.
