Mocsár-Pörjés József
Fotó: Gyulai Hírlap
Az élet gyakran az apró betűs részekről szól, nem pedig a tisztességről. A legtöbbünk nem jogvégzett, így leginkább abban bízhatunk, hogy nem akarnak és nem fognak lépten-nyomon átverni minket, hogy nem a kárunkra szeretné megint felhizlalni „valaki” magát. Mérték és becsületesség dolgában nagyon rosszul áll ez a világ, ami azonban a végrehajtást illeti, köszönjük szépen, élünk és virulunk.
Kizárt, hogy elkerüld a végrehajtást, ha tartozásod van! Ez a jogbiztonságod részre. Tartozol vagy neked tartoznak, mindegy, biztos lehetsz benne, hogy behajtják rajtad vagy neked. Kispénzű emberként, jogászokkal nem körbebástyázva, már nem ilyen egyértelmű a helyzeted.
Akár teljesen ártatlanul is kerülhetsz ilyen kellemetlen helyzetbe, ha valahol „valakinek” a kimutatásban az szerepel, hogy tartozást halmoztál fel. Rövid időn belül azzal szembesülsz, hogy végrehajtói ügyszámod van, a béredből meg vonják a „valaki” követelését. Aztán bebizonyosodik, hogy neked soha nem volt olyan tartozásod, amit az a „valaki” nyilvántartott, sajnos „valami” szösz került a végrehajtói gépezetbe. Előfordul az ilyen. Részben minden visszarendeződik körülötted, azért némi ilyen-olyan költséget és jutalékot felszámolnak a te károdra (is).
Aztán van az a szerencsésebb helyzet, amikor te vagy egy behajtás kedvezményezettje. Az összeg ugyan nem sok, de szeretnéd megkapni, mert „valaki” kárt okozott neked, és nem fizeti azt ki. Amikor azonban azzal szembesülsz, hogy a behajtási procedúra elindítása ötször annyiba kerülne, mint a behajtandó pénz, keserű szájízzel mondasz le arról a kevésről (is).
