Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az eseményen Görgényi Ernő polgármester úgy fogalmazott, Erkel Ferenc „ma is a magyar kultúra állócsillaga; olyan művész, aki rendszereken átívelően és a nemzet szívében is köztiszteletben állt, köztiszteletben áll, és így lesz ez a jövőben is”. Hozzátette, a zeneszerző művei „nemzedékek óta láthatatlan szálakkal fonják át életünket, összefogva kisebb közösségeinket és a legnagyobb közösségünket, a magyar nemzetet”.
Hangsúlyozta, Erkel Ferenc „hagyományainkból merítve, de az európai zenei hagyományokhoz kapcsolódva alakította ki nemzeti operanyelvünket, karmesterként és szervező egyéniségként pedig felvirágoztatta zenei életünket”. Aláhúzta, Erkel „a magyar zene számára egy személyben volt mindaz, ami a magyar irodalomnak Arany és Petőfi”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A polgármester arról is szólt, hogy a zeneszerző kultuszának továbbéltetése leginkább a gyulaiakon múlt, ugyanakkor az utóbbi évtizedben – az Operaháznak és Ókovács Szilveszter volt főigazgatónak köszönhetően – „voltak erős partnereink is e törekvésünkben”. Hozzátette, „rövidesen kiderül, hogy a jövőben lesznek-e partnereink, vagy ismét csak mi, gyulaiak fogjuk őrizni a lángot, mint már oly sokszor”.
Kiemelte, „Erkel városa mindig is mély tisztelettel adózott híres szülötte emlékének”. Mint azt felidézte, Göndöcs Benedek már a zeneszerző halála után három hónnappal kezdeményezte szobrának felállítását, Kallós Ede szobrászművész alkotását 130 éve leplezték le a Százéves (Reinhardt) cukrászda előtti téren. Hozzáfűzte, Erkel nevét ma közterület, iskolák, múzeum és művelődési központ is őrzi a fürdővárosban, szülőháza korszerű múzeum, hagyatékát pedig igyekeznek országszerte is bemutatni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városvezető beszédében arra is emlékeztetett, hogy 1960-ban Erkel születésének 150. évfordulója alkalmából a városi tanács ünnepi ülést tartott, amelyen egyhangúlag határoztak egy évenkénti zenei esemény megszervezéséről és a gyulai zenei tehetségek továbbtanulását segítő ösztöndíj alapításáról. Az első ösztöndíjas Csonka Barna volt, aki később a helyi zeneiskola művésztanáraként fiatal nemzedékek sorával ismertette és szeretette meg a muzsikát.
A polgármester leszögezte, a tehetséges diákok segítése ma is elsőrendű cél a városban, ezért a fiatalok több ösztöndíjra is pályázhat Gyulán. A közép- és felsőfokú művészeti tanulmányokat folytató tehetségeket a 2018-ban újraalapított Erkel Ferenc művészeti ösztöndíjjal támogatják.
Az idei ösztöndíjasok Görgényi Ernőtől és Somogyváry Ákostól, az Erkel Ferenc Társaság elnökétől, Erkel Ferenc szépunokájától vehették át ösztöndíjjal járó emléklapot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Balázs Márk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elsőéves hallgatója alkalmazott zeneszerzés szakon. Ötödikes korában lett a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola diákja, tanulmányai során több kiemelkedő eredményt ért el nemzetközi és hazai versenyeken. Érdekli a zeneszerzés és a színház világa, egyéni szerzői estje is volt már. Ő írta a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban bemutatott Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadás zenéjét, és négykezes zongoradarabját is bemutatták iskolájában. Részt vett az Indie Film Music Contest 2025 nemzetközi filmzeneszerző versenyen, és indulni szeretne a Berlini Nemzetközi Filmzeneszerző Versenyen is. Hangszer- és zeneelmélet-oktatóként képzeli el a jövőjét, emellett zeneszerzőként szeretne közreműködni színház- és filmművészeti produkciókban.
Breznyán-Tokai György a Liszt Ferenc Zenenművészeti Egyetemen tanul az előadó-művészet alapképzési szak klasszikus trombita szakirányán, másodéves hallgatóként. Első osztályos korában iratkozott be a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolába, ahol Czirok Mihály tanítványa volt, majd a Bartók Béla Művészeti Szakgimnáziumban érettségizett. Idén augusztusban részt vett példaképe, Szergei Nakariakov trombitakurzusán Franciaországban. Szeret énekelni és zongorázni is, álma szólókarrier építése, de szimfonikus zenekari trombitásként is szívesen elhelyezkedne.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Király Dominik a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének könnyűzene-szaxofon tanszakos, harmadéves hallgatója. 2012-től Kepenyes Pál tanítványaként tanult a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában először furulyázni, majd klarinétozni, végül szaxofonozni. Az idén fellépett BSW-vel a Papp László Budapest Sportarénában, és több alkalommal dolgozott együtt Nagy Bogival. Tagja a DEKI'S egyetemi zenekarnak, az előadás mellett a zenekar médiával kapcsolatos feladataiban is közreműködik. A közeljövőben az elektronikus tánczenére és a zenei produceri munkára szeretne hangsúlyt fektetni. Hosszú távú célja olyan önálló előadói forma kialakítása, amelyben a szaxofon nem kiegészítő hangszer, hanem a produkció meghatározó eleme. A saját maga által készített zenei alapokat élő szaxofonnal és DJ-produkcióval szeretné ötvözni.
Kovács Dóra az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Művészeti Karának másodéves tervezőgrafika szakos hallgatója. A képzőművészet mellett szereti a zenét: énekel és gitározik. A manuális és a tradicionális technikák érdeklik a leginkább, előszeretettel alkalmaz grafikai munkáiban is ilyen megoldásokat. Legfőbb inspirációforrása az irodalom, például Pilinszky János, Radnóti Miklós és Dsida Jenő. Középiskolai vizsgamunkájában Kertész Imre Sorstalanság című művét dolgozta fel egy installációban. Szeret illusztrálni, de érdekli a dolgok technikai háttere is. Webdesignra szeretne továbbszakosodni; célja a művészettel a hagyományos módszerek életben tartása – hangzott el a méltatásokban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ösztöndíjak átadása után Sőrés Ildikó zongoraművész, az Erkel Ferenc Társaság tagja adott koncertet Erkel és barátai címmel.
Az est házigazdája, Somogyváry Ákos a hangverseny után elmondta, a tavaly készített A mi Erkelünk című dokumentumfilmet a közelmúltban az erdélyi Kovásznán mutatták be, jövő héten pedig Szovátán vetítik le. Arról is beszámolt, hogy az Erkel Ferenc Társaság emlékkönyvet készít a filmet narráló, Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Mécs Károlyról, aki 2025-ben hunyt el.
A eseményt követően az Erkel téren, előtte pedig az Erkel Ferenc Emlékháznál tartottak koszorúzást. A komponista szülőházában iskolásoknak szóló vetélkedőt is rendeztek, és fellépet a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola kórusa.
Szombaton a kedvezménnyel látogatható Erkel-emlékházban három alkalommal indul díjtalan tárlatvezetés, az Almásy-kastélyban pedig ingyenes vetítéssel készülnek: Erkel Bánk bán című operáját láthatják az érdeklődők 13 órától a báltermében.


























