Fodor György
AZ IGAZAT, NE CSAK A VALÓDIT!
Kilencvenöt évvel ezelőtt
a szépség két koldusa
egy külvárosi éjjel egyesült.
Ekkor volt még apa és anya,
mondhatta a gyermek: MAMA!
Akkor fogant meg,
mikor a Hold medvetáncot járt,
és a csillagok fénye ragyogott,
mint az első áprilisi rügyek,
amelyek félve bár, de előjönnek.
Minden világra jövetel nagyon fáj,
de aki ezt a szépséget megtagadja,
annak nincs bocsánat.
Egy gyermek, aki szívében karóval jött,
csak később lett azzá,
amit ma is ünneplünk hűen.
A költészet vele reneszánszát élte,
és egy ködös decemberi napon
meghalt a Nyugatnak,
elment a Kelet népének.
Halld, ember, ne siránkozz!
Fúj még tegnap szele a mához.
Arra emlékezzünk, amit parancsol
a józan ész és a szent eszmélet!
Ezért nem csak én kiáltok,
Hanem a világ minden tétova lelke,
Hogy ódát zengjen lenn a Duna partján,
s a téli éjszakák torz képzete oldódjon.
A kétezredik év felé még a valódi járta,
hisz él még egy Vágó Márta,
de egyre jobban az igazat hallani,
mert néhányan döntik a tőkét,
és úgy gondolják, a szabad ötletekkel
megmérgezhetik az új dekadenciát.
Ha-ha-ha! Látnád ezt Attila!
Hova tart az emberiség?
Hazudik, lop, csal, gátlástanul lódít,
ki mondja itt az igazat, hát még a valódit?!
Hidd el, nem csak egy napon hiányzol!
Minden nap, mikor az ember pihenni vágyik.
Akkor mi vagyunk veled – együtt – mindannyian.
Lassan, tűnődve felérünk a parthoz,
Ahol nem sodor már minket az ár.
Nagy árat fizettünk. Elvesztettünk.
Megértettük, hogy a semmi ágán ülve
nem járhatunk macskaköves úton.
Ha nem értjük meg annak igazát,
akkor könnyen elfelejthetjük a valót,
mikor lelked vacogva feküdt rajta.
Mi jöhet még, nem tudom.
Csak azt remélhetem szívemből csendben,
hogy termékeny földből új világ nő,
ha megtanuljuk ars poeticádat születésnapodra.
Csak azt kérem lelkemből tőled:
„Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódít:
az igazat mondd, ne csak a valódit…”
/2000. április 12./
