Bimbó Lajos
Fotó: Gyulai Hírlap
A minap egészen komoly betegség lett úrrá rajtam. Három teljes napig szinte teljes mozdulatlansággal küzdöttem, amíg a vírusos fertőzés tombolt a szervezetemben.
A valamikor a légióban szolgált barátom elmesélte, hogy a kiképzéseik során megtanították őket arra, hogyan lássák el sebesüléseiket, vagy varrják össze sebeiket. Mint mondta, rendszeresen letették őket egy dzsungelben, ahol afféle túlélési gyakorlatot kellett végigcsinálniuk. Számomra ez az öt nap volt a túlélési gyakorlat, miközben próbáltam valamelyest megfelelni a munkám adta kötelezettségeimnek. Túl a háromnapos állandó lázon, a migrénes fejfájáson, az ízületeim használhatatlanságán és az állandó hányingeren, az volt a legrosszabb, hogy öt napig nem ölelhettem meg a kisfiamat, félve, hogy elkapja a betegséget.
Ha a túlélésben nem is, de az apai érzésekben erősebb vagyok, mint a dzsungelharcosok!
