magyari barna
Fotó: Gyulai Hírlap
Amikor kisgyermekként az első pohár házi tejet megittam, beívódott tudatomba: a tehén tejet ad. Később azt is megtanultam, a csecsemőket nem a gólya hozza. Azt viszont felnőtt fejjel is nehezen fogom fel, hogy egyes tudósok manapság az ember-marha embrió létrehozásától várják a megoldást számos betegség gyógyítására.
Már azzal sem értek egyet, ha egyesek a poén kedvéért egyik-másik hölgyet letehenezik. A férfiak bezzeg büszkén viselik a város vagy a falu bikája elnevezést, de ha négy lábon félmarhaként kellene bevágtatnunk a hálószobába, annak már mi, az erősebb nem képviselői, sem örülnénk.
Persze a tudósok sem torzszülött egyedeket akarnak életre kelteni az ember-marha embrió révén, hanem őssejtek ellőállítása céljából lenne azokra szükségük. Ma emberi petesejthez csak úgy jutni hozzá, ha nőket operáció alá vonnak. E műtétek elkerülése végett vetődött fel, hogy a női petesejtet tehénpetesejttel kellene helyettesíteni. A tehénpetesejtet férfi ivarsejtekkel termékenyítenék meg. Az így nyert embriókból hatnapos korukban kivennék a szükséges őssejteket. Ezt követőn elpusztítanák az ember-marha embriót, az őssejteket pedig hasznosítanák. Mivel az őssejtekből bármilyen sejttípus kialakulhat, egyes tudósok szerint az ember-marha embrió olyan betegségek megoldására jelenthet megoldást, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy az agyvérzés.
Jani bácsi szerint már félmarhák nélkül is éppen eleget marhulunk. Szerinte ember-marha embriók nélkül is az élet számos területén előfordul, hogy olykor marhának nézik az embert...
