A Vigadóban több programon is részt vehettek az érdeklődők a magyar kultúra napján
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az „1566 – Vég-Gyula Várának Ostroma” címmel tartott történelmi múltidézésre fókuszáló rendezvényt zenében az Erkel Vegyeskarral közösen elénekelt Himnusz, szóban pedig Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatójának ünnepi köszöntője nyitotta meg hivatalosan.
Polyák Albert átfogó beszédében a hétköznapok rangját megemelő ünnepek fontosságát méltatta, melyek büszkévé tehetik az egyedi anyanyelvű, tehetséges és kreatív nemzetet.
Polyák Albert
– Számos tételt lehetne sorolni, ami a magyar kreativitáshoz kötődik. Vizsgálatok igazolják, hogy aki zenét tanul vagy művészetekkel foglalkozik, az nem csak a művészetek, hanem az élet valamennyi területén többet, jobbat, eredményesebbet alkot. Büszkék lehetünk kultúránkra, mellyel Európa és az egész világ szellemi értékeihez, művészetéhez, tudományához, technikai vívmányaihoz hozzájárultunk – mondta a főigazgató beszédében.
Polyák Albert kiemelte, hogy a több halmazból és azok struktúrájából felépülő nemzeti kultúra milyen fontos eleme a lokális, hisz Gyula városa méltán lehet büszke az ide kötődő alkotók életművére. Közülük csak egy példaként emelte ki a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc nevét. A példa említése azért is volt különösen jelentős, mert épp annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, ünnepeljük meg január 22-én már több mint negyedszázada (1989-től) a magyar kultúra napját.
Beszterczey Attila
Polyák Albert hozzátette: fontos, hogy a város lakói őrizzék, ápolják ezt az örökséget, mert az itt élők felelőssége, hogy ezt adják tovább a következő generációnak, és – hangsúlyozta – az átörökítésben minden családnak megvan a maga felelőssége.
A főigazgató köszöntötte az érdeklődő, a múltjukat tisztelő, az egymásra és az újdonságokra figyelő, művelődő polgárokat, az ünnepi rendezvényt pedig a 2011-ben megalkotott Alaptörvény – Himnuszból kölcsönzött – első, majd – az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második – a törvényszöveg utolsó mondatával nyitotta meg: „Isten, áldd meg a magyart”, „Legyen béke, szabadság és egyetértés”.
Dr. Dusnoki-Draskovich József, dr. Négyesi Lajos és Liska András
Ezt követően Beszterczey Attila színművész a „Szép ének a vitézekről” című históriás éneket adta elő, ezzel alapozva meg azt a gyulai vár ostromáról folytatott pódiumbeszélgetést, amely a jelenlévők számára segített felidézni az idén 450 esztendeje lezajló Vég-Gyula Várának ostromát, annak történelmi hátterét, előzményeit és utóhatásait.
Liska András régész a gyulai vár előtörténetének ismertetését követően olyan kérdésekre kereste a választ dr. Négyesi Lajos hadtörténész és dr. Dusnoki-Draskovich József történész segítségével, minthogy az eredetileg nem végvárnak épült kőépület miként vált mégis azzá, milyen szerepet játszott a korabeli történelmi események sorában, mi hozta ide a törököket, kikből álltak a várvédők, és hogy milyen volt az ostrom alatt a falakon belül az élet.
A valamivel több mint egy órán át folyó beszélgetés során az is kiderült, hogy Kerecsényi László miként lett várkapitány, milyen okokból vállalta el ezt a tisztséget, milyen vitézi karrier várt volna rá a gyulai feladat nélkül, majd az ostrom eseményeinek rövid áttekintése után a kérdezett szakemberek Kerecsényi várvédő stratégiájának helyességét is megvitatták.
Az elhangzottak megértését segítette az a 3D-s rekonstrukció is, amely az erődítési rendszer 1566-os állapotát mutatta be, Bozó András építész segítségével. A kor hangulatát pedig az est zárásaként Béke Csaba lantművész játéka tette teljessé.