Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Múltidézéssel ünnepelték Gyulán a magyar kultúra napját

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Cs. É. • KULTÚRA • 2016. január 24. 22:00
Múltidézéssel ünnepelték Gyulán a magyar kultúra napját
A Vigadóban zenés történelmi múltidézésre várták az érdeklődőket
Gyulán idén is valamennyi művészeti ágban megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A városi események sorából kiemelkedett az a Vigadóban tartott program, mellyel zenés történelmi múltidézésre várták az érdeklődő közönséget. A gyulai önkormányzat, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a városi könyvtár által szervezett programok már 17 órakor, a városi művésztanárok alkotásaiból nyílt hiánypótló kiállítással elkezdődtek a Kohán Képtárban, majd 17.30-tól a Vigadóban folytatódtak.
____Eredeti-GYHRCSD_019.JPG

A Vigadóban több programon is részt vehettek az érdeklődők a magyar kultúra napján

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Az „1566 – Vég-Gyula Várának Ostroma” címmel tartott történelmi múltidézésre fókuszáló rendezvényt zenében az Erkel Vegyeskarral közösen elénekelt Himnusz, szóban pedig Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatójának ünnepi köszöntője nyitotta meg hivatalosan.

Polyák Albert átfogó beszédében a hétköznapok rangját megemelő ünnepek fontosságát méltatta, melyek büszkévé tehetik az egyedi anyanyelvű, tehetséges és kreatív nemzetet.

Polyák Albert 

– Számos tételt lehetne sorolni, ami a magyar kreativitáshoz kötődik. Vizsgálatok igazolják, hogy aki zenét tanul vagy művészetekkel foglalkozik, az nem csak a művészetek, hanem az élet valamennyi területén többet, jobbat, eredményesebbet alkot. Büszkék lehetünk kultúránkra, mellyel Európa és az egész világ szellemi értékeihez, művészetéhez, tudományához, technikai vívmányaihoz hozzájárultunk – mondta a főigazgató beszédében.

Polyák Albert kiemelte, hogy a több halmazból és azok struktúrájából felépülő nemzeti kultúra milyen fontos eleme a lokális, hisz Gyula városa méltán lehet büszke az ide kötődő alkotók életművére. Közülük csak egy példaként emelte ki a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc nevét. A példa említése azért is volt különösen jelentős, mert épp annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, ünnepeljük meg január 22-én már több mint negyedszázada (1989-től) a magyar kultúra napját.

Beszterczey Attila

Polyák Albert hozzátette: fontos, hogy a város lakói őrizzék, ápolják ezt az örökséget, mert az itt élők felelőssége, hogy ezt adják tovább a következő generációnak, és – hangsúlyozta – az átörökítésben minden családnak megvan a maga felelőssége.

A főigazgató köszöntötte az érdeklődő, a múltjukat tisztelő, az egymásra és az újdonságokra figyelő, művelődő polgárokat, az ünnepi rendezvényt pedig a 2011-ben megalkotott Alaptörvény – Himnuszból kölcsönzött – első, majd – az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második – a törvényszöveg utolsó mondatával nyitotta meg: „Isten, áldd meg a magyart”, „Legyen béke, szabadság és egyetértés”.

Dr. Dusnoki-Draskovich József, dr. Négyesi Lajos és Liska András

Ezt követően Beszterczey Attila színművész a „Szép ének a vitézekről” című históriás éneket adta elő, ezzel alapozva meg azt a gyulai vár ostromáról folytatott pódiumbeszélgetést, amely a jelenlévők számára segített felidézni az idén 450 esztendeje lezajló Vég-Gyula Várának ostromát, annak történelmi hátterét, előzményeit és utóhatásait.

Liska András régész a gyulai vár előtörténetének ismertetését követően olyan kérdésekre kereste a választ dr. Négyesi Lajos hadtörténész és dr. Dusnoki-Draskovich József történész segítségével, minthogy az eredetileg nem végvárnak épült kőépület miként vált mégis azzá, milyen szerepet játszott a korabeli történelmi események sorában, mi hozta ide a törököket, kikből álltak a várvédők, és hogy milyen volt az ostrom alatt a falakon belül az élet.

A valamivel több mint egy órán át folyó beszélgetés során az is kiderült, hogy Kerecsényi László miként lett várkapitány, milyen okokból vállalta el ezt a tisztséget, milyen vitézi karrier várt volna rá a gyulai feladat nélkül, majd az ostrom eseményeinek rövid áttekintése után a kérdezett szakemberek Kerecsényi várvédő stratégiájának helyességét is megvitatták.

Az elhangzottak megértését segítette az a 3D-s rekonstrukció is, amely az erődítési rendszer 1566-os állapotát mutatta be, Bozó András építész segítségével. A kor hangulatát pedig az est zárásaként Béke Csaba lantművész játéka tette teljessé.

GYULAI HÍRLAP • 2016. február 11. 08:00
A Vigadóban zenés történelmi múltidézésre várták az érdeklődőket
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)