A Gyulai Hírlapnak szűkszavúan nyilatkozott távozásának okairól Leel-Őssy, aki a DK önkormányzati képviselője Gyulán. Azt mondta, az önkormányzati ciklust kitölti, a vállalt feladatát elvégzi.
Furcsának nevezhető, hogy a helyi DK-ban meglévő belső problémákról a nyilvánosság előtt először Galbács Mihály, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) képviselője beszélt. A Gyulai Hírlapnak, amikor azt firtattuk, hogy átlépe-e a DK-ba, azt mondta az MMM önkormányzati képviselője, a DK helyi szervezete belső viták miatt feloszlott. Azt az információnkat pedig nem tagadta, hogy decemberben ajánlatot kapott Leel-Őssy Gábortól, amit elutasított.
Leel-Őssy lapunknak viszont azt nyilatkozta, hogy nem tett semmilyen ajánlatot Galbácsnak. Érdemben nem kívánta kommentálni Galbácsnak azt a kijelentését, hogy az összes ellenzéki képviselőt, köztük őt, Leel-Őssyt is „megvásárolták”.
Leel-Őssy Gábor 2023. június 30. napjával mondott le választókerületi elnöki tisztségéről. Lapunknak azt mondta, a magánéletére, a munkájára szeretne koncentrálni a jövőben.
Megkérdeztük tőle, hogy valós-e az az értesülésünk, miszerint konfliktus alakult ki Lebenszky Attila [a DK korábbi választókerületi elnöke – A Szerk.] és közte, s ennek a következménye-e a távozása. Nemleges választ kaptunk Leel-Őssytől.
A gyulai közéletben nem volt semmilyen előjele Leel-Őssy Gábor lemondásának. Elképzelhető, hogy hirtelen távozásának, netán félreállításának már a 2024. évi önkormányzati választáshoz van köze. Vajon a párt miért nem adott ki közleményt Leel-Őssy távozásáról? Nem fogunk meglepődni azon, ha a választási ciklus végeztével a helyi politikai életből is távozik Leel-Őssy.
De ki az a Leel-Őssy Gábor?
Tulajdonképpen Leel-Őssy nevéhez fűződik a gyulai baloldal rehabilitációja. Egy igazán kezdeményező politikus, akinek sem a pártja, sem a saját politikai elképzeléseit nem sikerült megvalósítania az elmúlt 15 esztendőben. Leel-Őssy az MSZP-ben kezdte, civil színekben folytatta, s nagyon úgy tűnik, hogy a DK-ban fejezi be.
Az első gyulai ellenzéki előválasztás győztese volt Leel-Őssy Gábor (DK), aki többek között arról álmodott, hogy „szuper közösségbe” toborozza a gyulai fiatalokat. Ahogyan a DK gyulai ifjúsági szervezetének az ötlete is elhalt, azonképpen halt el minden politikai próbálkozása Gyulán Leel-Őssynek. Nem lett belőle sem polgármester, sem országgyűlési képviselő.
Az MSZP 2010-es megsemmisülése után a baloldal lélegeztetőgépre került Gyulán. Legutoljára 2006-ban tudott polgármesterjelöltet állítani városunkban a Magyar Szocialista Párt. Perjési Klára volt az utolsó jegyzett és elismert politikusa Gyulán a szocialistáknak. Az ő leköszönése után jött Gyulán a nagy baloldali semmi.
Perjési Klára választotta ki, nevelte ki, vezette be a gyulai politikai közéletbe Leel-Őssy Gábort. Kétszer is megválasztották a helyi szocialisták pártelnöknek, illetve a megyei elnökség tagja is volt.
A 2010-es nagy bukás után annyira rosszul csengett a Magyar Szocialista Párt neve a gyulai közéletben, hogy a párt el sem mert indulni a helyhatósági választáson. Ebben a kedvezőtlen közegben zseniális ötlete volt Leel-Őssynek a civil álca felvétele. A Körösök Völgye Egyesület létrehozásával indultak el a választáson a gyulai szocik, Leel-Őssy Gábor listán jutott be a helyi törvényhozásba.
Tulajdonképpen neki volt köszönhető, hogy a baloldal életben tudott maradni a városban. Később pedig Leel-Őssy kiváló politikai érzékkel és kellő időben váltott, otthagyta az MSZP-t, beállt Gyurcsány Ferenc mögé, és a DK-ban folytatta politikai pályafutását 2011 novemberében.
A következő önkormányzati ciklusban Bod Tamással próbálkozott újra gyökeret verni Gyulán a baloldal. Azonban a DK–EGYÜTT–PM–MSZP, illetve maga Bod is nagyon kevésnek bizonyult 2014-ben a sikerhez. A baloldal bukását tovább tetézte a mandátumbotrány. A választások előtt megkötött megállapodással ellentétben Bod Tamás nem volt hajlandó Leel-Őssyék javára lemondani arról az egyetlen listás helyről, amit a nagy baloldali összefogás eredményezett számukra Gyulán. Ezzel a Bod-csellel Leel-Őssy négy évre kiszorult a helyi politikai közéletből.
Bodnak köszönhetően a gyulai baloldal újabb négy évet pazarolt el. A ciklus legelején Bod mögül kihullottak az őt támogató, Gyulán tagsággal rendelkező pártok, a DK és az MSZP. A baloldalt jelentősen megosztó Bod négyéves önkormányzati munkája nem volt több kenyérkeresetnél, a gyulai baloldal építkezni képviselőségéből nem tudott.
A 2019-es önkormányzati választáson már nem Bod Tamással (Együtt–PM), aki négy év alatt teljesen kiírta magát a politikai közéletből, hanem a gyulai közéletben üstökösként megjelent Momentummal, illetve azok helyi képviselőivel gyűlt meg a DK és Leel-Őssy baja. A helyi MSZP és a DK között kialakult előválasztási csörte sem hiányzott Leel-Őssynek. Az előválasztási csetepatéból végül Leel-Őssyék kerültek ki győztesen.
Kijelenthetjük, jelentős részben Leel-Őssy Gábornak köszönhető, hogy a helyi baloldal átvészelte egyik legnehezebb időszakát, s nem tűnt el a gyulai közéletből. Voltaképpen és nagyjából ennyire futotta Leel-Őssy erejéből. Regnálása idején azonban sem a párt, sem a tagság nem tudott érdemben gyarapodni. Leel-Őssy rövid dőre ugyan „felfújta” a gyulai baloldalt, de hamar kiderült, hogy lufi az egész.
Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy többen és átgondoltan építik újjá a baloldalt Gyulán. Volt. Leel-Őssy Gábor meg még éppen van. A DK-t azonban már nem ő irányítja Gyulán. A nagy kérdés most ez: ki (lesz) az új Leel-Őssy?