Kutás Vanda
Fotó: Gyulai Hírlap
A 2023-as adóévre vonatkozó legfontosabb változás a magánszemélyek tekintetében a garantált- és miniálbér-emelés. Azok a munkavállalók, akik eddig is a kötelező minimális bérszinten dolgoztak, 2023. 01. 01. naptól béremelésre számíthatnak.
A jogszabály szakképzetlen munkakör betöltése esetén bruttó (tehát ebből az összegből még levonásra kerül a 15% szja és a 18,5% egészség-biztosítási járulék) 232 000 Ft. Szakképzettséghez kötött munkakör betöltése esetén bruttó 269 400 Ft – minimális munkabér alkalmazására írja elő. Azok a munkavállalók, akik eddig sem minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgoztak, a munkáltatóval történt egyeztetés után számíthatnak munkabéremelésre. A jogszabályi kötelezettségen felüli munkabér emelése minden esetben egyedi megállapodás tárgyát képezi.
A minimálbér és garantált bérminimum emelése vonatkozik az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatott dolgozókra is, ebben az esetben a minimális órabérre vonatkozó előírásokat fontos figyelembe venni. Szakképzetlen munkavállaló esetében minimum 1134 Ft/óra. Szakképzett munkavállaló esetében minimum 1483 Ft/óra.
Az alkalmi munkavállalás esetében fontos a minimálbéren túl, hogy a munkáltatóknak a mindenkor érvényes pótlék szabályait is alkalmazniuk kell kifizetésekkor, pl.: vasárnapi pótlék, fizetett ünnepi pótlék vagy éjszakai pótlék.
2023-ban is van érvényben mentesített keretösszeg, ami azt jelenti, hogy addig a jövedelemmértékig nem kell a dolgozónak személyi jövedelemadót fizetnie az alkalmi munkavállalásból származó jövedelme után. Ez az összeg a napi minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum 130%-a. Ezen értékek a 2023. január 1-jén érvényes értékeket (minimálbér 232 000 Ft, garantált bérminimum 296 400 Ft) figyelembe véve: minimálbér esetén 13 871 Ft, garantált bérminimum esetén 17 719 Ft.
A minimális alap a munkaviszonyban dolgozókon túl vonatkozik még az egyéni vállalkozókra, társas vállalkozói jogviszonyra, biztosított mezőgazdasági őstermelőkre, biztosított egyházi személyekre is.
Aki kiegészítő tevékenységként végzi a tevékenységét, azok esetében nem kell figyelembe venni a bérminimumot.
A munkabéren felül a munkáltatók a rekreációs keretösszeghez igazodva nyújthatnak még dolgozóik részére egyéb juttatásokat. Változás történt a SZÉP-kártyákat illetően is. 2023. 01. 09-től megszűntek a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái, ezentúl egységesen a szálláshely zseb maradt meg. A munkáltató 450 000 Ft béren kívüli juttatást nyújthat a dolgozó részére 28%-os adóteher mellett. Kedvező módja lehet ez a „béremelésnek”, hiszen a juttatást nem terheli társadalombiztosítási járulék.
Január 30-ig kapják meg a dolgozók az M30-as igazolásokat a munkáltatóktól, illetve más szervezetektől, ahonnan a magánszemélynek jövedelme keletkezett. Minden munkavállaló részére a NAV elkészíti az szja-adóbevallási tervezetet, amelyben már szerepel ni fognak az igazolásokon olvasható adatok is. Érdemes felülvizsgálniuk a magánszemélynek, hogy a tervezet adatai egyeznek-e a megkapott igazolásokkal.
Mivel az szja bevallási határideje május 22-e lesz, erre bőven van ideje a munkavállalóknak.
A szja-bevallásokkal kapcsolatos részletes szabályokkal következő cikkünkben foglalkozunk.
Változások érintik a most már igen kedvelt átalányadózási adóformát is, melynek aktualitásáról szintén a következő cikkünkben tájékoztatunk.
Azok a magánszemélyek, akik nem csak munkaviszonyban dolgoznak, tehát egyéni vállalkozók, őstermelők, már most is van feladatuk, hiszen a negyedéves, éves záróbevallásokat ebben az időszakban kell elkészíteniük. Mielőbb érdemes felkeresni a könyvelőt, hiszen számos határidő szabályozza most is az ebben a szektorban dolgozókat. A könyvelők a következő öt hónapban zárják az előző évek könyveit, így meghosszabbodhatnak az esetleges ügyintézési határidők.
