Kutás Vanda közgazdász, mérlegképes könyvelő
Fotó: Gyulai Hírlap
A 2022-es adóév egyéni vállalkozókat érintő jelentős változása volt a kataadótörvény teljes átalakítása. Ennek keretében a „régi” kataadózási formát augusztus 31-ével kivezették, majd szeptember 1. napjától hatályba lépett a 2022. évi XIII. törvény az „új” katáról.
Számos egyéni vállalkozásnak kellett áttérnie más adózási formákra. A vállalkozói jövedelemadó kétféleképpen adózható jelen körülmények között: tételes költségelszámolás, illetve átalányadózás alkalmazásával.
A tételes költségelszámolás rendszere mindig is létezett, úgynevezett hagyományos adózás, mely mellett általában voltak, vannak esetenként kedvezőbb adózási formák. Most az átalányadózást tekintjük át.
Ezen adózási forma választása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem egy automatikusan adózható forma, hanem az adózó választásához kötött, az adóhatósághoz benyújtott bejelentés alapján válik az adózó átalányadózóvá. Alapesetben az előző adóévi szja-bevallásban kell a választásról nyilatkozni, de a 2022-es évre vonatkozó speciális áttérési szabályok miatt, 2022. október 31-éig lehet ezt a választást az adóhatósághoz bejelenteni, melynek hatálya szeptember 1-je lehet.
Az átalányadózás igen kedvező választás, de nagy figyelemmel kell lenni a részletszabályokra. A fizetendő adókat: szja, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, nem a kiszámlázott érték (számlás bevétel), hanem az abból levont költséghányad (mértékét a tevékenység jellege határozza meg) után megmaradó jövedelemre vetítjük. Vizsgálni kell, hogy főállású vagy másodjogviszonyú vállalkozóról beszélünk.
A főállású egyéni vállalkozónak abban az esetben is van adómegállapítási és fizetési kötelezettsége, ha egyáltalán nem végez tevékenységet, és nincs bevétele. Ez fontos, hiszen a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum után ebben az esetben is meg kell fizetni az szja-t és a társadalombiztosítási járulékot.
Kiemelt figyelmet kell szentelni annak, milyen tevékenységből származik a bevételünk, hiszen a költséghányad megválasztásában nem a bejelentett főtevékenység az irányadó, hanem hogy mely tevékenységből származik a jövedelem. Tehát ha egy vállalkozót főtevékenysége 80%-os költséghányad levonására jogosítaná, de a tényleges tevékenysége keretében a 40%-os költséghányad levonása a megengedett, akkor csak azt veheti figyelembe.
Fontos kritérium még a 80%-os költséghányad alkalmazásánál, hogy a vállalkozó kizárólag az ehhez tartozó tevékenységeket folytathatja. Amennyiben a vállalkozás tevékenysége módosul, már nem alkalmazhatja a 80%-os költséghányadot, visszamenőlegesen az egész adóévre át kell térnie a 40%-os költséghányad alkalmazására. Ez a változás jelentős adókülönbözetet eredményez, ezért érdemes tevékenységváltás előtt tájékozódnunk, milyen következményekkel járhat ez. Amellett, hogy megemelkedik az adóalap, a kapcsolódó bevallás önellenőrzése is szükséges.
Minden átalányadózó számára adómentes a jövedelem (számlázott bevétel – alkalmazható költséghányad) 1 200 000 Ft erejéig. Adóelőleget csak e fölött kell megállapítani. Tehát elengedhetetlen, hogy havonta legalább egyszer meglátogassuk a könyvelőt, hiszen az adóalap változó összeg lehet. Nem főállású adózó esetében ez az értékhatár minden adónem tekintetében mentes.
Az átalányadózás egy igen kedvelt formává fog válni, de nagy körültekintést igényel, hiszen nem minden esetben a fő szabályok érvényesek, számos tényezőt kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál.
Kutás Vanda elérhetősége: Temesvári út 57. (volt Regi-udvar), 2/10-es iroda. Telefonszám: 06-20/367-3222. E-mail: szamvitelmax@gmail.com.
