Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - TURISZTIKAI ATTRAKCIÓ LÉTREHOZÁSA GYULÁN

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • 2022. április 11. 15:29
TURISZTIKAI ATTRAKCIÓ LÉTREHOZÁSA GYULÁN

A Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a GINOP 7.1.9-17-2020-00041 azonosítószámú, Turisztikai attrakció létrehozása Gyulán  című projekt. A beruházás eredményeként egy gyermekszabadidős élményközpontot alakítanak ki a Szent Miklós parkban található egykori alispáni lakból.

    Az építmény rendeltetésének leírása:

    Gyula Város Önkormányzata hasznosítani kívánja az évek óta lakatlan, tulajdonában álló műemléki jelentőségű területen fekvő műemléki épületet. A jelenleg használaton kívüli épület állapotú folyamatosan romlik, avul. A beruházás csak az épületet érinti, annak környezetében a közművezetékek javítása és kiegészítése történik meg. Az épület melletti burkolt területen kerti színpad létesül, amely a nyári időszakban, heti egy-két alkalommal előadásokat biztosít a gyerekek számára. A tervezett épület a gyermekek napközbeni elhelyezését, ellátását és foglalkoztatását teszi lehetővé.  

    Az építmény rendeltetése, funkcionális kapcsolatai:

    A tervek szerint a gyermekeket korcsoportok szerint választják szét, egy-két éves korig a bölcsődei részben, körbe vett játszóterületen játszhatnak a kicsik. Az óvodás korú gyermekek egy nagyobb térben kapnak majd helyet, amely összeköttetésben lesz a leendő zsúrteremmel. A nagyokat, 7-14 éves korig az épület másik részében, több szobában helyezik el, ahol a szellemi és mozgásformák játszva tanulását gyakorolhatják különböző eszközökön, gépeken. A belső felhasználás mellett lehetőség lesz a tavaszi, nyári és a kora őszi időszakban a telken belül az udvaron is játszani, illetve a burkolt felületen a csoportos foglalkozások és a színházi előadások mellett a sportra is lehetőség nyílik majd. Az akadálymentes kialakítás miatt az épületet a fogyatékkal élők is használhatják.

    A beruházás tetőszerkezet javításával a fa szerkezetek cseréjével és javításával, és a cserepezés cseréjével kezdődik, beleértve a bádogozást is. Ezek után kezdődhet meg az épület külső rekonstrukciója, majd végső feladatként az épület belső munkálataival fejeződik be a projekt.


     

    2018. 09. 15., SAJTÓANYAG

    BEJÁRTUK AZ EGYKORI ALISPÁNI LAKOT

    Több gyulai épület is megnyitotta kapuit az európai Kulturális Örökség Napján

    Az Erkel Ferenc Kulturális Nkft. mellett idén a református és az evangélikus egyház csatlakozott az Európai Örökség Napokhoz, és nyitotta meg temploma kapuit a nagyközönség előtt. Mi az egyelőre használaton kívül álló egykori alispáni lakban és a református templomban néztünk szét, ahol két kiállítás várja vasárnap is a látogatókat.

    Nem igazán jutott még el az üzenete a Kulturális Örökség Napjának a gyulaiakhoz, hisz a kezdeményezés iránt szombat kora délutánig egyáltalán nem volt nagy az érdeklődés. Jóllehet szerepelt a kínálatban olyan épület megtekintése is, amelybe egyébként törvényesen sem a városlakó, sem a turista nem juthat be.

    Bíztatásul annyit tennénk hozzá, hogy a fővárosban már igazi kultusza van a nemzetközi kezdeményezésnek, amely nem csupán különleges, nagy múltú ingatlanokat mutat meg szakszerű vezetésekkel az érdeklődőknek, hanem egyéb programokat is szervez mellé. Az eseménynek akkora a sikere, hogy a rendelkezésre álló helyekre hetekkel korábban kell regisztrálni. Mi például többszöri próbálkozásunk ellenére sem jutottunk be a Földtani Intézetbe, pedig a jelentkezésünket nem halasztottuk az utolsó percre.

    Gyulánál maradva: mivel a helyi kiállítótereket ismerjük, választásunk az alispáni lak bejárására esett, amit belülről még nem volt alkalmunk szemrevételezni, de amelyről tudjuk, hogy egy leendő helytörténeti kiállítóhely lesz.

    A Szent Miklós park sarkán álló copf stílusú, kúriaszerű házat az 1801. évi tűzvész után id. Cziegler Antal uradalmi építész tervei alapján emelték. Az 1980-as évekig a városé volt, majd állami tulajdonba került. Egy ideig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi regionális irodája kirendeltségeként működött, 2010 óta viszont üresen áll. Megmentésére és hasznosítására a gyulai képviselő-testület sietett azzal, hogy kifejezte igényét ingyenes vagyonkezelői jogára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé.

    Mivel szavakban nehéz úgy visszaadni a látottakat, hogy teljes mértékben és hihetően tükrözzék a valóságot, képekben és egy rövid videóban mutatjuk be Önöknek az ingatlant jelenlegi formájában. Az épület udvarán egyébként tettünk egy nagyszerű felfedezést: összetalálkoztunk a titkos alagút lejáratával, amely a nehéz időkben menekülési alternatívát biztosított az alispánnak, és amelyen át a kastély és a vár urai is eljuthattak Egerig. Na jó, csak vicceltünk! Egy lejáratba azonban valóban beleütköztünk, de mivel benőtte a fű, előfordulhat, hogy egy égi kút maradványáról van szó.

    Utunk innen a református templomba vezetett, ahol épp esküvőre készülődtek, így a hajlékot még gyönyörűbbnek találtuk, mint egyébként. Itt két kiállítást is megnéztünk, egy bibliai tematikájú gyermekrajz-válogatást és a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó tárlatot. Szépnek hatott a sallangoktól megtisztított tér az őszi napsütésben. Benéztünk az evangélikus templomba is, amely úgyszintén tündökölt a fényben, de mivel pont egy személyes jellegű köszöntésbe sétáltunk be, nem időztünk túl sokat a hajóban. A bejárattól balra viszont láttunk valami érdekeset. Ajánljuk figyelmükbe! És bár a katolikusok nem csatlakoztak a KÖN-höz, a Nádi Boldogasszony kegytemplomba is bárki bekukucskálhatott.

    Az Európai Örökség Napok 1985-ben az Európa Tanács felvetésére jött létre, az Európai Unió 1999-ben csatlakozott hozzá. A kezdetektől ötven országban, az Európai Kulturális Egyezmény Részes Államaiban rendezik meg, amelynek során számos emlékhely és műemlék várja ingyen a látogatókat. Magyarországon olyan épületek nyitják meg ilyenkor a kapuikat, amely máskor nem, részlegesen, időlegesen vagy csak a társadalom egyes rétegei számára látogathatók. A folyamatosan nyitva tartók pedig olyan helyekre vezetik be az érdeklődőt, amelyek jellemzően zárva vannak a nagyközönség előtt.


    2021. 06. 28., SAJTÓANYAG

    GYEREKPARADICSOM LESZ AZ ALISPÁNI LAKBAN

    Háromszázmillió forint pályázati támogatásból alakítanak ki „gyerekparadicsomot” a Szent Miklós parkban található egykori alispáni lakban

    Az önkormányzat pályázatairól szóló tájékoztató ismertetésekor az ülést vezető Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 300 millió forintot nyert el a város, a támogatásból „családbarát gyerekparadicsomot” hoznak létre a Szent Miklós parkban található volt alispáni lakban. A városvezető kiemelte, a létesítmény a helyieknek és a városba érkező turistáknak is kikapcsolódási lehetőséget nyújt majd.


    2022. 02. 28., SAJTÓANYAG

    A VÁROSI BÜDZSÉ, A GYERMEKSZABADIDŐS KÖZPONT ÉS A KÖZVILÁGÍTÁS KARBANTARTÁSA IS NAPIRENDEN SZEREPELT

    Az egykori alispáni lakba tervezett gyermekszabadidős élményközpont kialakítására 61,4 millió forint pályázaton kívüli forrást ad az önkormányzat

    A grémium egyhangú döntése értelmében az egykori alispáni lakba tervezett gyermekszabadidős élményközpont kialakítására 61,4 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosít a gyulai önkormányzat a kötvénykibocsátásból keletkezett szabad pénzeszközéből. A többletköltség finanszírozására a város ráemelési kérelmet nyújt be a kormányhoz.

    Görgényi Ernő emlékeztetett: a műemlék jellegű épület tulajdonjogát hosszas egyeztetés után sikerült visszaszerezni az államtól. Annak érdekében, hogy az ingatlan fenntartható legyen, funkciót kell neki adni – tette hozzá.  

    Elmondta, az épületben gyermekszabadidős élményközpontot alakítanak ki, amely a gyulaiaknak és a turistáknak is kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A beruházásra a város 299,9 millió forint százszázalékos intenzitású támogatást nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból. Az összegből felújítják a Szent Miklós utcai épületet és annak udvarát, valamint interaktív eszközöket szereznek be.

    A polgármester kifejtette: a kiegészítésre azért van szükség, mert az építési munkálatok a tervezői költségbecslés alapján 224,1 millió forintba kerülnek, a támogatásból azonban csak 162,7 millió forint használható fel erre. Megjegyezte: a saját forrás mértéke még változhat a feltételes nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása után.

    Galbács Mihály a napirendi pont kapcsán arról érdeklődött, miért szerepel az előterjesztéshez csatolt táblázatban 3,8 millió forinttal nagyobb összeg, mint az előterjesztésben.

    Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője elmondta: a táblázatban szereplő összeg az engedélyköteles és a nem engedélyköteles építési tevékenységeket is tartalmazza, az előterjesztésben viszont csak az engedélyköteles tevékenységek szerepelnek.

    A városvezető Leel-Őssy Gábor kérdésére ismertette: a kötvényből származó forrásból 419 millió fordítható fejlesztésre.

    Összes cikk - lent (max 996px)
    +
    +
    +
    +
    +
    +
    +
    +
    +
    A rovat friss cikkei
    A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
    Cikkek keresése az online archívumban
    Bannerfelhő (max 165px)