Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - „Ahol az ízek a régiek”, ott a fagyi olyan, mint az emeletes torta

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • MAGAZIN • 2018. május 02. 09:00
„Ahol az ízek a régiek”, ott a fagyi olyan, mint az emeletes torta
Belelapozunk a Százéves vendégkönyvébe

Sorozatunk címét a Százéves (Reinhardt) cukrászda vendégkönyvéből kölcsönöztük (majd alkalmazkodva mai bejegyzésünk tárgyához, kiegészítettük egy félmondattal). Az aranybetűs, keményfedeles zöld kötet a fizetővendégek 1954 és 1968 közötti bejegyzéseinek gyűjteménye, s a régiek közül sajnos az egyetlen, amely a Békés Megyei Levéltárban megőrződött az utókornak.

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Előző két bejegyzésünkben a gyulai Százévesünk két hazai rokonát mutattuk be a vendégkönyv egyik 1955. évi bejegyzésének köszönhetően, amelyben a következő olvasható:

A budai „Ruszwurm”, a miskolci „Rábel”, a pécsi „Caflisch” ősi cukrászdák levegőjét éreztem ezen antik bútorok között.

Most a pécsi Caflischról lesz szó, amelyet, úgy tűnik, az elmúlt 20–30 esztendőben újra felfedezett az ország, amelyről ugyanebben az időszakban egyre többet írtak, történetét összefoglalták egy önálló könyvben, és amelynek több közös vonása is van a gyulai Százévessel.

Az „intézmény” Caflisch Kristófról kapta a nevét, aki ugyan Svájcban született, ám amikor betöltötte a tizenharmadik életévét, szülei Magyarországra küldték mesterséget tanulni. Így került 1852-ben Nagyváradra anyai nagybátyjához, Finy Leonhardhoz, akinek itt polgári cukrászüzlete működött. Felszabadító-levelével a zsebében előbb Budán, majd Székesfehérváron, Mezőtúron, Aradon és Lugoson segédkezett. A pécsi Giovanolli János mellé 1868-ban került. A Hügel cukrászdát tizenegy év múlva vásárolta meg nagybátyja örökségéből.

A Caflisch fénykorát a két világháború közti időszakban élte, a Fő utca egyik legszebb épületévé is ekkor vált. Az üzlethelyiség mellett a cukrászműhely egymásba nyíló munkaszobái helyezkedtek el: a mosogató és a süteménytároló helyiség, a sütőszoba, a hűtést szolgáló hidegszoba és a raktár, mellettük pedig az inasszoba és egy újabb raktár. A segédszoba az udvarban állt. Az emeleti négy szobában az özvegy és a személyzet hölgytagjai laktak.

A pécsi műhelyről azt is lehet tudni, hogy olykor tizenöt alkalmazottat is foglalkoztatott. Köztük öt cukrászsegédet, három inast, két kiszolgáló kisasszonyt, egy takarítónőt és egy szakácsnőt. Munkájukat a család tagjai segítették, így az özvegyen maradt Caflisch Kristófné, az asszony fia, a menye, és később az unokái is.

Az üzlet a 20. század első felében kezdett üzemmé fejlődni, ugyanis szakmai elvárás volt, hogy a cukrászdák maguk állítsák elő termékeit. A Százévesnek és a Caflischnak is épp ez a gyakorlat adta meg sajátos karakterét. Megemlítünk ezért néhányat a Caflisch remekeiből.

Fagylaltjai és parféi különleges alakzatúra készültek, gyakran kaptak emeletes, tortaszerű formát (ez a Százéves esetében is így történt). A jegeskávét méretes üvegpohárban szolgálták fel, amelybe tojást és fagylaltot tettek, erre kávét és tejszínt öntöttek. Az országban kizárólag itt lehetett csak kapni a malomkerék nagyságú marienvadi mühletortát is, ami valódi különlegességnek számított, de kínálatukban a „közkedveltebb” édességek is megtalálhatók voltak, többek között az osztrák sacher, a magyar dobostorta, a fügeszelet és a saum rolni is.

E sütemények révén a Caflish, éppúgy, mint a Százéves közösségformáló, összetartó erővé vált, hisz nemzedékek nőttek fel Pécsett, akik számára a cukrászda a meghitt együttlétet, a békés polgári létet jelentette. Sorozatunkba is ennek okán került be, hisz nemcsak a letűnt idők varázsát szeretnénk felidézni Önöknek hétről hétre, hanem azt az értékrendet, életvitelt is, amelyet ezek a helyszínek képviseltek.

És bár a Caflischt 2011-ben sikerült lábra állítani, az időközben megfogyatkozott egykori berendezési tárgyak miatt eredeti arculatát csak hiányosan sikerült rekonstruálni.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)