Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A párizsi éjszaka festője Gyulán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • D. K. • KULTÚRA • 2015. szeptember 23. 09:00
A párizsi éjszaka festője Gyulán
Corini Margit-emlékkiállítás nyílik szeptember 24-én a Kohán Képtárban
A világhírnév küszöbén állt. A XX. század első felében a legnagyobbakkal állított ki Párizsban, ünnepelték New Yorkban. Gyomára kerüléséről máig legendák keringenek. A gyulaiak már csak egy törékeny, furcsa és titokzatos öregasszonyként ismerték meg őt, akit egykor a francia újságok a párizsi éjszakák festőjének neveztek. Most újra itt lesz velünk, Gyulán. A párizsi éjszaka festője – Corini Margit-emlékkiállítás nyílik a Kohán Képtárban szeptember 24-én, csütörtökön 17 órakor. A kiállítást Latorcai János, az Országgyűlés elnöke nyitja meg.
____Eredeti-corini_margit.jpg

Corini Margit 

Fotó: Gyulai Hírlap 

A gyulai kiállításra 30 kép a gyomaendrődi városi képtárból érkezik, további 10-15 festményt láthat majd a közönség gyulai, budapesti magángyűjteményekből.

Corini Margit 1897-ben született Kolozsváron a művészet kedvelő Sóváry családban. A franciás nevet bátyjára, a neves szobrászra, Sóváry Jánosra tekintettel vette fel később. Tizenöt évet élt a fény városában, Párizsban. Huszonhat évesen kezdett komolyan foglalkozni a festészettel.

 

Corini Margit Esti vitorlások című képe

Corini első párizsi sikerét a Salon d’Automne 1930-as szokásos őszi tárlatán aratta Párizsi utca éjjel című képével. 1931-ben a Grand Salon mindhárom tárlatára beválogatták festményeit. Az 1932-es év a hazai elismerést is meghozta számára. A nemzeti szalonban külön termet kapott, ahol harminc képpel szerepelt. A kritikák nagy elismeréssel szóltak „modern, de minden dekadencia” nélküli festményeiről. Extravagáns egyéniség volt. Monoklit hordott, férfiöltönyben, nyakkendőben járt, szivarozott, de ugyanakkor tudott nagyvilági dáma is lenni, a monte-carlói társaság kedvence.

Zabolátlanság és visszafogottság egyként tükröződik képeinek színvilágában és kompozíciójában. A téma többnyire a párizsi éjszaka, az éjszaka magányos bolyongói, a Sacré Coeur három tornya, a nedves kövezeten tükröződő fény, amely a gázlámpákból szóródik szét, vagy a kiskocsmák, kávéházak portáljain megcsillanva az éjszakai ablakokon átszűrődve játssza különös játékait. A tűzpiros és a sötétkék uralkodik a vásznakon, s szinte mindenütt jelen van a piros sapkás nő – aki maga a festő. 1952-ben mint osztályidegent kitelepítették a fővárosból, így került Corini Margit Gyomára.

1976-ban kiállítást rendeztek a képeiből több alföldi városban. Gyulán is megismerhette a művelődési házban nyílt tárlatán a gyulai művészetkedvelő közönség. 1978-ban a IV. Alföldi Filmszemlén Szabó Gerzson különdíjat nyert a művésznővel készített beszélgetésével. Még ugyanebben az évben Vitray Tamás is bemutatta Corinit a Terefere című tévéműsorában. Ez a megkésett siker aranyozta be az utolsó éveket. Gyomán élt 1982-ben bekövetkezett haláláig. 

 

____Eredeti-CM_parizsi_utca_ejjel.jpg

Corini Margit: A párizsi utca éjjel 

 

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)