Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Széri-Varga Géza életművében nincsenek drámai kitérők, az állandó megújulás azonban tetten érhető nála – fogalmazott Cs. Tóth János művészeti író a szobrászművész Október című kiállításának csütörtöki megnyitóján, a Kohán Képtárban.
Széri-Varga Géza 1971 és 1976 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat mesterei, Mikus Sándor és Somogyi József irányításával. 1976-tól 2002-ig Békéscsabán élt, jelenleg Csobánkán lakik.
Kisplasztikákat, érmeket, domborműveket, továbbá köztéri szobrokat is készít, Gyulán és Békéscsabán 13 jelentősebb alkotása látható köztéren. Hazai és nemzetközi válogatott, csoportos kiállításokon eddig 45 díjjal jutalmazták; művei hazai, valamint külföldi magán- és közgyűjteményekbe is bekerültek. 2019 óta vezetőségi tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, 1990-től tagja és alapító elnöke a Békéstáji Művészeti Társaságnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A gyulai tárlatot megnyitó Cs. Tóth János jelezte: a művész 50 munkáját felvonultató kiállítás nem retrospektív; friss műveket és korábbi emblematikus alkotásokat is láthat a közönség a Kohán Képtárban.
„Megtapasztalhatjuk, hogy vannak összefüggések, bizonyos elágazások és visszacsatolások a művészetében” – mondta beszédében, hozzátéve, hogy a komolyságnak, a meditációnak, a játéknak, a szabálytalanságnak, a könnyedségnek és az iróniának a szellemisége jellemzi Széri-Varga Géza alkotói felfogását.
Mint kifejtette, a művész „azt akarja elérni, hogy a vizuális hatás egy pillanatra megállítsa és elgondolkodtassa a nézőt, a befogadásban pedig kreatív legyen, pontosan az által, hogy nem egyszerűen tudomásul veszi, hanem átéli a műalkotás mibenlétét”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Kiemelte: a szobrász munkáit a figurativitás jellemzi, azonban nem idegen tőle a szürreális megközelítés sem. Emellett a groteszk felfogás is sokszor megjelenik művein, és a szakrális megközelítés sem áll távol tőle. Anyaghasználata gazdag, kőből, bronzból, rézből, fából, vasból, üvegből, betonból és corten acélból is készít alkotásokat – hangzott el a beszédben.
„Lírai feszültség és szenvedélyes álélés, mértéktartó stílus és az archaikus szobrászörökség tisztelete jellemzi interpretációit” – húzta alá Cs. Tóth János.
Görgényi Ernő, Gyula város polgármester köszöntőjében elmondta: Széri-Varga Géza nevéhez több mint félszáz köztéri szobor fűződik – többek között a gyulai Bodoky Károly- és Stéberl András-szobor –; nagy részük esetében pályázaton nyerte el az alkotás lehetőségét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Hangsúlyozta: noha „az alkotási folyamat átszűrődött a közízlés elvárásain, a művészre kívülről áradó sokféle befolyáson”, Széri-Varga Géza valamennyi gyulai köztéri alkotásán érvényesült „a művész zsenije”.
„Mindegyik közterületi szobra szépíti Gyula városát, erősíti városunk polgári művészeti karakterét” – fogalmazott, majd hozzátette: Székely Aladár és Semmelweis Ignác mellszobra, Kohán György síremléke és Pálffy Albert emléktáblája is „híven és szépen jeleníti meg mindazt a kulturális eszményt, amelyet mi, gyulaiak nemzedékeken át tisztelünk, és szívünkben őrzünk”.
A tárlat november 16-ig látható a Kohán Képtárban.
