Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Rejtőzködő képek a Kohán-hagyatékból – A 115 éve született Kohán György ritkán látott festményei című tárlatra – amelynek Gyarmati Gabriella művészettörténész a kurátora – huszonhat ritkán látott festményt vettek elő a raktárából a képtár, valamint a hagyatékot gondozó, annak szakmai feldolgozását végző Erkel Ferenc Múzeum szakemberei. Köztük van az Éneklő fiúk című alkotás is, amely a napokban került a gyulai közgyűjtemény tulajdonába. A festményt magától Kohántól vásárolta meg a korábbi tulajdonos, Dakó Sándor, aki emigrálásakor az Egyesült Államokba vitte azt. A képet fia, Dakó Márton örökölte, aki – édesapja kérésének eleget téve – a gyulai múzeumnak ajándékozta azt.
Megyesi Balázs beszédében felidézte: az 1800-as évek végén Magyarországon volt az egyik legnagyobb műgyűjtő közeg Európában; sorra nyíltak a múzeumok, az elsők között – 1893-ban – a ma a Kohán Képtárnak helyet adó épületben. Kohán György abban az időszakban volt gyerek, az első világháború és a tanácsköztársaság idején, amikor ez az óriási műkincsvagyon „megtépázódott”, és akkor volt fiatal, amikor a világ élvonalába tartozó magyar művészek külföldön alkottak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A művészettörténész azt is felelevenítette, hogy a második világháborúban újra megtizedelődött a műtárgyvagyonunk, majd ismét egy nehéz időszak következett, Kohán – az öntörvényűsége miatt – ekkor került tiltólistára, nem lehetett kiállítani a képeit. A nagy áttörés 1965-ben jött el számára: alkotásaiból a Magyar Nemzeti Galériában nagykiállítást rendeztek, majd 1966-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Megyesi Balázs úgy vélte: Kohán nem a legszerencsésebb korszakba született, de talán épp a szerencsétlensége az, ami belülről fűtötte őt, a személyes tragédiája emelte naggyá.
A szakember a művészettörténet hiányosságának tartja, hogy a művészről még nem készült monográfia, nagyobb tanulmányok. Mint mondta, Kohán György életműve „kicsit zárvány”, könnyen kutatható, mert a festőnek sok munkája maradt fent, ugyanakkor kevés a világon szétszóródott műve.
Hozzátette: az országba visszatért alkotások „foghiányokat pótolnak” a művész pályáját illetően. A gyulai közgyűjteménybe most bekerült korai mű azt bizonyítja, hogy Kohánnak nemcsak egy jó korszaka volt, hanem az egész életműve jó.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntőjében leszögezte: céljuknak tekintik, hogy a gyulai festő elnyerje méltó helyét a művészettörténetben.
Emlékeztetett: Kohán György, a gyulavári kovács fia „zseniként indult konfliktusokkal terhelt útján”, képeit már 14 évesen bemutatta a nagyközönség előtt, és 15 éves korában Sidló Ferenc, a képzőművészeti főiskola tanára a fölvételét javasolta az akadémiára. Bár tehetségét korán felismerték, összekülönbözött oktatóival, köztük főiskolai mesterével, Glacz Oszkárral, aki eltanácsolta az intézményből.
A magányos festő jobban érezte magát a szállítómunkásokkal és a tanyasi gazdákkal, mint az elegáns társaságban, és nyersességével sokakat megsértett, mindezek ellenére, vagy talán pontosan ezért, rendkívüli életművet hagyott ránk – hangzott el a köszöntőben.
A városvezető arra is kitért, hogy Kohán számára későn jött az elismerés, a beteg festőt a szegedi kórházból orvosával együtt vitték ki a vármegyei pártházba, hogy átvegye a Kossuth-díját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A polgármester aláhúzta: bár a művész Párizsból való visszatérte után Hódmezővásárhelyen telepedett le, és az ott megalakuló Tornyai Társaság egyik alapító tagja volt, mégis Gyula városára hagyta életművét, több mint 600 festményét és közel 3000 grafikáját.
„Kohán élete alkonyán mind testben, mind szellemben hazatért” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyulaiaknak kötelességük méltó körülmények között bemutatni életművét. Megjegyezte: az első lépés volt, hogy a művészről elnevezett képtárat – mely Békés vármegye első múzeumi épülete volt – 2014-ben pályázati támogatásból felújította és kibővítette az önkormányzat, 2022-ben pedig frissítették a művész munkásságát leginkább reprezentáló darabokat bemutató állandó kiállítást.
A most megnyílt időszaki tárlat május 18-ig tekinthető meg a Kohán Képtárban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
