Krasznahorkai László prózavilágát bemutató kiállítás nyílik május 28-án az irodalmi Nobel-díjas író szülővárosában, a Kohán Képtárban. Az eseményen a szerző barátja, a szintén gyulai születésű, József Attila-díjas Ambrus Lajos mond beszédet – tájékoztatta lapunkat a kiállítóhelyet működtető Erkel Ferenc NKft.
A közleményéből kiderül, a Minduntalan – Krasznahorkai László prózavilága című tárlat a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum tavalyi Krasznahorkai-kiállításának gyulai adaptációja. Kurátora, Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész és az arculatot tervező Andorka Tímea grafikus nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy vizuálisan megjelenítse egy folyószöveggel dolgozó alkotó munkásságát.
„Krasznahorkai László szövegei következetesen épülő, mániákus pontossággal, egyre finomodó kifejezőerővel és töretlen kíváncsisággal formált prózavilágot teremtenek. Az ismétlődő motívumok és szerepvariációk egymásba gabalyodó utalásrendszerében összetéveszthetetlen univerzum rajzolódik ki” – fogalmaznak a beharangozóban, kiemelve, hogy a metafizikus tágasságú, zenei lendületű próza megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, miközben világirodalmi jelenléte is töretlen.
Mint írták, Krasznahorkai regényei „a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát és az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai pedig filozófiai kíváncsisággal kutatják a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait”.
A kiállítás a szerző végtelenné tágított világával és sorsszerű könyveivel való – zavarba hozó, korántsem könnyű – találkozásnak az élményét teremti meg „mű és valóság, regényhős és lejegyző (vagyis az író), zene és képzőművészet” rétegzésével.
Az író nemzetközi népszerűséget a fordítóival készült interjúk tudatosítják a tárlaton, a Krasznahorkai-világ kiterjesztéseként pedig megjelennek az inspiratív együttműködésben született Tarr Béla-filmek, emellett külön teret kap az író kevésbé ismert, a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolata is. Különösen izgalmassá teszi a bemutatót, hogy erős vizualitással dolgozza fel a sokszor tagolatlan mondatfolyamokban alkotó művész munkáit. A kiállítótérben a tárgyakhoz és tartalmakhoz való hozzáférés akadályoztatása, megnehezítése, a kerülőutak beépítése, valamint a látvány „elkendőzése” idézi a hosszan kígyózó mondatok nekilendülését, a részletek felnagyításából fakadó esztétikai kitérőket és a pont nyugtalanító hiányát – olvasható a közleményben.
A kiállítás november 1-jéig látható a Kohán Képtárban.
