Málik István: Téli magány
Mocsár-Pörjés József: Forráskód
Horror filmen
szocializálódott
vérezve tüskéiben
leszaggatott
olcsó lélekvirágom
mérgemet ma megiszom
Üres üveg
hideg konyhádban késem
homlokodra helyezem
csöndes gyilkos
vagyok alvilági hős
hóhérod és szeretőd
Ólomkabát
sorsom levetem arcom
maradék ráncaival
betakarom
hópuha tested olvad
húsodat ma megeszem
* * *
Csöndes gyilkosok vagyunk,
földpohárban hervadó virágok,
sírásunk sár, eső, folyó és tenger,
veszek inkább a boltban egy zsiráfot
