Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Minden, amit tudni akartál a pollenallergiáról

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Kövesdi József gyermekgyógyász, pulmonológus • MAGAZIN • 2018. május 04. 12:45
Minden, amit tudni akartál a pollenallergiáról
A nyugati populáció 30 százalékánál mutatható ki valamilyen allergiás eredetű megbetegedés

Végre kitavaszodott! Általában mindnyájan örülünk annak, hogy újra a szabadban lehetünk, azonban sok embertársunknak a tavasz – a pollenszezon miatt – a szenvedés kezdete. Ők a pollenallergiások, akiknek változó intenzitással, de az első fagyok beálltáig orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés, torokkaparás, esetleg bőrviszketés, kiütések, súlyos esetben asztmás tünetek keserítik meg az életüket.

 

Forrás: Pixabay.com

Mi az allergia?

Az allergiás ember – az immunrendszer kóros működése miatt – olyan anyagokra ad immunválaszt, amelyek egyébként nem károsítanák a szervezetet, és az emberek többségében nem váltanak ki semmilyen reakciót.

Az allergiás eredetű megbetegedések és állapotok a betegek számát tekintve a nyugati világban az egyik legfontosabb közegészségügyi problémává váltak. A teljes nyugati populáció 30 százalékánál mutatható ki valamilyen allergénre való pozitivitás.

Az allergiás betegség akkor alakul ki, ha az immunrendszer valamilyen zavara folytán az esetlegesen allergiát kiváltó anyaggal való találkozást követően nem normál immunválasz, hanem allergiás immunválasz következik. Ám a szenzitizáció, vagyis az, hogy kimutatható egy bizonyos anyaggal szembeni ellenanyag termelése, még nem jelent tünetekkel járó betegséget.

Az allergia kialakulásában nagy szerepe van az öröklődésnek. Ha a szülők egyike sem allergiás, akkor 14 százalék, ha egy szülő, akkor 50 százalék, ha mindkettő, akkor 75 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknek allergiás legyen.

Napjaink egyik nagy kérdése, hogy mivel magyarázható az allergiás betegek számának meredek emelkedése a nyugati jellegű civilizációkban. Erre nem sikerült még egyértelmű választ találni. Szerepe lehet annak, hogy a modern, tiszta környezetben a csecsemők és a gyermekek nem találkoznak annyi természetes anyaggal ­az első életéveikben, mint a kevésbé fejlett régiókban. Többen felvetik azt is, hogy a környezetszennyezés megváltoztatja a pollenek felületét, olyan molekulák kerülnek kapcsolatba az immunrendszerünkkel, amelyekkel korábban nem találkozott.

A dohányfüst szerepét egyértelműen ki lehetett mutatni légúti beteg gyermekek tüneteinek hátterében, különösen, ha az anya a várandóssága alatt dohányzott. A várandósok 30 százaléka dohányzik, és akkor még nem beszéltünk a passzív dohányzásról.

A táplálkozás szerepe is nagyon fontos. Az anyatejet továbbra sem pótolja teljes mértékben egyetlen tápszer sem. A legalább hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálást az újabb kutatások szerint bátrabban követheti hozzátáplálás a földrajzi környezetünkben előforduló ételekkel.Továbbra is kerülendők az egzotikus, tudottan allergén ételek kisdedkorban.

Az esetleges allergiás megbetegedések életkori sajátosságokat mutatnak. Csecsemőkorban főleg ételekkel szemben alakulnak ki, és emésztőrendszeri vagy bőrtüneteket okoznak. A csecsemő és a kisded felső légúti tüneteinek hátterében ritka az allergiás eredet, ha mégis előfordul, akkor leginkább a házipor-atka vagy állati szőr okozza. Valódi pollenallergia ötéves kor után várható.

 

Kövesdi József osztályvezető főorvos

 

Hogyan lehet kimutatni a tüneteket okozó anyagot?

A tünetek megjelenési idejéből lehet következtetni a kiváltó ágensre – könnyen elérhetők a pollennaptárak, amelyekből ki lehet nézni, mi okozhatta a panaszokat. Sajnos ritka az az időszak, amikor csak egy növény szór pollent, ezért a pontosabb azonosításhoz – a részletes kórelőzmény kikérdezése után – vizsgálatokra van szükség.

A legegyszerűbb az úgynevezett Prick-teszt, amelynél közvetlenül a bőrbe visszük be a vizsgálandó anyagot, és az ott lezajló reakciót – ami pozitív esetben bőrpír és csalángöb kialakulása – értékeljük. Ez a teszt sajnos kissé kellemetlen, a kart nyugalomban kell tartani legalább 20 percig, és csak tünetmentes bőrön lehet elvégezni. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos gyógyszerek szedése befolyásolja az eredményt. Akinél ezt a tesztet nem lehet elvégezni, azoknál lehetőség van a vérből kimutatni az esetleges allergént. Sajnos egyik módszer sem ad százszázalékos eredményt, és az értékeléshez mindenképpen szakorvos tapasztalata szükséges.

 

Mi a teendő, ha kiderül, mire érzékeny a beteg?

A legcélravezetőbb a kiváltó ok elkerülése. Ez bizonyos esetekben, például az állati szőr esetén megoldható, de pollenérzékenyeknél nem igazán kivitelezhető. A rendszeres fűnyírás, parlagfű-mentesítés járható út, de a szelek sajnos kilométerekre elfújják a polleneket. Már a szezon előtt el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést orrszpré, szemcsepp használatát. Napos, szeles időben tartózkodjunk zárt térben, éjjel szellőztessünk. Naponta mossunk hajat, hogy a polleneket ne vigyük a hajunkkal a párnánkra.

Bizonyos esetekben lehetőség van immunterápiára, amellyel az allergénnel szemben a szervezet saját védekezőrendszerét erősítjük meg.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)