Gyulai Hírlap - Elfogadták a város költségvetését, de nem ez volt a gyulai képviselő-testületi ülés központi témája

Kiegyensúlyozott működés várható

Az idei büdzsét 12 igennel, a Marég két képviselőjének, Mikóné Hirth Beátának és Sióréti Gabriellának a tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.

Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) elmondta, a költségvetés készítésekor a legfontosabb szempontok közé tartozott, hogy 0 forint működési hitellel tervezzenek, a személyi juttatásokat a törvényben előírtak szerint – illetve esetenként azon felül is – biztosítsák, a járulékok fizetésére rendelkezésre álljon a fedezet, és hogy a dologi kiadásoknál a takarékosság elvét érvényesítsék.

Közölte, intézményfelújításokra 56 millió 167 ezer forintot, út- és járdafelújításra 412 millió 749 ezer forintot terveztek, a pályázatok előkészítésére pedig 87 millió 695 ezer forintot állítottak be. A tartalékot 115 millió 122 ezer forintban határozták meg, ez az előre nem látható feladatokra, kiadásokra és az esetleges bevételi elmaradások esetén nyújt fedezetet – tette hozzá.

Kónya István alpolgármester (Fidesz–KDNP) bejelentette, a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének IV. ütemére 450 millió forintot nyert el az önkormányzat. A konzorciumi megállapodást az ülés előtt, reggel írta alá; a támogatás összegét még át kell vezetni a költségvetésbe – tette hozzá. Emlékeztetett, a pályázatban azok a „gócpontok” szerepelnek, ahol nagy esőzések idején megáll a víz: az Erzsébet utcai átemelő, a Vár utca, a Görbe utca, az Újülés utca, a Kapa utca és a Tessedik utca. A fejlesztés összesen 2832 méter hosszon valósul meg.  

Az alpolgármester aláhúzta, valamennyi százszázalékos intenzitású pályázatuk, amelyet a TOP Plusz keretében adtak be, támogatásban részesült.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) a napirendi pont kapcsán kiemelte, az idősotthonokat és a bölcsődéket is működtető Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 50 millió 300 ezer forintot biztosít a gyulai önkormányzat.

Adóbeszámolóból hosszas vita

A 2025-ös helyi adóztatási tevékenységről szóló beszámolót 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella nem szavazata ellenében fogadta el a képviselő-testület.

Csige Gábor jegyző elöljáróban elmondta, az önkormányzat önként vállalt feladataihoz nem kapnak forrást a központi költségvetésből, ezeket a helyi adóbevételekből finanszírozzák. Hozzátette, ezek jelentős forrásokat emésztenek fel, ugyanakkor rendkívül fontosak, „ezek azok a feladatok, amik Gyulát Gyulává teszik.” A helyi adót egészségügyre, szociális ellátásra, tömegközlekedésre, kultúrára költik – fejtette ki, példaként említve többek között a bentlakások időotthonok működtetését, a helyi tömegközlekedés és az iskolabusz-szolgáltatás biztosítását, illetve a színház üzemeltetését.

Azt is mondta, az önkormányzati bevételek mintegy 25 százalékét teszi ki a helyi adóbevétel, amely biztosítja a költségvetés stabilitását, és likviditási szempontból is jelentős bevételi forrást jelent.

Mint ismertette, tavaly túlteljesítették a képviselő-testület által előirányzott adóbevételt: az építményadót 103 százalékra, a kommunális adót 114 százalékra, az idegenforgalmi adót 110 százalékra, az iparűzési adót 104 százalékra teljesítették a tervezetthez képest.

Úgy vélte, a tervezettnél nagyobb bevétel annak köszönhető, hogy jó évet zárt a gyulai turizmus, eredményesen működtek a gyulai vállalkozások, és Gyulán „jobbára jogkövető állampolgárok élnek”, illetve az adócsoport behajtási tevékenysége is eredményes volt. 

Arról is szólt, hogy az elmúlt napokban megjelent egy cikk a Magyar Narancsban Bod Tamás tollából. Hozzátette, ez olyan színben tünteti fel őt és a gyulai adóhatóságot, mint ha „bármiféle jogellenes cselekményt” követtek volna el tavaly.

A cikk hátteréről elmondta, tavaly decemberben nagy felháborodást váltott ki a gyulai lakosság körében, amikor a K&H Bank értesítőt küldött ki sok értékpapírszámla-tulajdonosnak, amely szerint a gyulai jegyző végrehajtási eljárást indított velük szemben, és az értékpapírszámlájukhoz szeretne hozzáférni, illetve azzal kapcsolatosan kért adatokat.  

Felidézte, több száz gyulai adózóval egyeztettek akkor telefonon, e-mailben vagy levélben, és egy közleményt is kiadtak ezzel kapcsolatban, így sikerült megnyugtatniuk az érintetteket, hogy nem kértek és nem kaptak olyan adatot, amely jogellenes lett volna, vagy bárkinek bármilyen érdekét sértette volna. „Aztán megjelent ez a cikk néhány héttel, hónappal az esetet követően” – fűzte hozzá.

Rámutatott, nemcsak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem a helyi adóhatóság is jogosult végrehajtási eljárásokat lefolytatni, amennyiben tartozás áll fenn. Erre két lehetőségük van: vagy átadják a tartozást és a tartozó adatait a NAV-nak, amely a tartozás összegét a megfelelő költségekkel megemelve elindítja az eljárást, vagy – „a puhább és a gyorsabb módszert” választva – a helyi adóhatóság folytatja le a végrehajtási eljárást. Utóbbit úgy tudják megtenni, hogy a tartozó adózók bankszámláira a tartozás erejéig inkasszót bocsátanak ki, amihez az adózók bankszámlaadataira van szükségük.

„Az adóhatóság által foganatosítandó végrehatási eljárásokról szóló törvény szerint a helyi adóhatóságnak van jogosítványa arra, hogy a pénzintézetektől az adott személyek vonatkozásában bankszámla-, betét- és értékpapírszámla-azonosító adatokat kérjen ki. Ezt tettük meg 2025 júliusában, úgy ahogy megtettük 2025 novemberében, és úgy ahogy megtesszük minden évben kétszer, amikor egy adóbefizetési időszak lezárul, annak könyvelését befejeztük, és valamilyen adónemben az adott személy tekintetében tartozás mutatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy vele kapcsolatosan az eljárás eljut odáig, hogy inkasszót teszünk a számlájára, mert az elsődleges szempont az, hogy az adózót rábírjuk az önkéntes teljesítésre” – magyarázta.

Hozzátette, a jogszabály egy felszólító levelet ír elő számunkra, de a gyulai adócsoport munkatársai gyakorlatilag „hónapokig győzködik” az érintett adózót, hogy fizesse be a tartozását, „az sem baj, ha részletekben, ha három hónap alatt, csak szíveskedjen önként, pótlékmenetes befizetni”.  

Tehát ezért került sor egyes adózók adatainak a bekérésére a K&H Banktól és másik kilenc pénzintézettől, amelyeknek kötelezettségük ezeknek az adatoknak a biztosítása – mondta.

Kifejtette, amikor az információt megkérték, az érintett adózóknak valamilyen adónemben tartozásuk volt, de előfordulhat, hogy amikor decemberben megkapták az értesítést, már nem állt fenn velük szemben követelés, mert időközben megfizették a tartozásukat.

Megjegyezte, arról lehet vitatkozni, hogy a bank jogszerűen értesítette-e ki az adatkérésről az adózókat, véleménye szerint nem kellett volna neki, de „különösebb probléma ebből nem történt”, a probléma abból következett, hogy a bank közel fél évvel azután értesítette ki az érintetteket, hogy az önkormányzat megkérte az adatokat tőle.

A jegyző újra nyomatékosította, hogy csak az adott bankszámla számát kérték el, és a pénznemet, amiben a számlát vezetik; nem kértek és nem is kaptak adatokat a pénzintézetektől az érintett adózók vagyoni helyzetéről, üzleti-befektetési tevékenységéről, gazdálkodásáról, üzleti kapcsolatairól, befektetési szerződéséről, számlaegyenlegéről vagy -forgalmáról. „A cikkben szereplő ilyen jellegű utalások mind csúsztatások voltak” – mondta.

„Lehet, hogy jogszabályt nem sértett az újságíró, amikor ezt a cikket megírta, de súlyos szakmai szabálysértéseket követett el álláspontom szerint. Hogy lehet megírni úgy egy kétoldalas cikket, hogy névtelen jogász ismerősére hivatkozik benne? Vagy nem létező névtelen jogászról van szó, vagy közel sem ezen a területen dolgozik az illető” – jelentette ki. Azt is kifogásolta, hogy Bod Tamás péntek délután küldte el neki a levelét, amiben azt kérte, vasárnapi határidővel reagáljon arra, hogy feljelentette, de a feljelentését nem küldte meg, tehát érdemben nem tudott rá reagálni. Amikor pedig tájékoztatta az újságírót, hogy nem tartózkodik a vármegyében a hétvégén, annyit írt vissza, hogy a lapzártánál nagyobb úr nincs, ezért nem tudja számára biztosítani, hogy hétfőn, amikor beér a munkahelyére, el tudja neki küldeni a pontos adatokat, levelezéseket, tényeket.

„Az sem túlságosan korrekt álláspontom szerint, hogy előbb jelent fel minden egyes fórumon – a Magyar Nemzeti Banknál, a vármegyei rendőrkapitányságon, az ügyészségen, és lehet, hogy még más helyen is – mint hogy engem megkérdezett volna, az én véleményemet kikérte volna. Látszik ebből, hogy mi volt a cikk megírásának a valódi célja, az pedig nem az olvasó tárgyilagos és korrekt tájékoztatása” – szögezte le.

Sióréti Gabriella azt mondta, nem a cikk nyomán vannak kérdései a jegyzőhöz. „Egyébként én magam nem olvastam a cikket, viszont vélhetőleg a cikk azért felbolygatta a kedélyeket, és kerestek meg olyan gyulaiak, akik kaptak a K&H Banktól tájékoztatást az adatközlésről, és olyanok is voltak közöttük, akiknek nem volt tartozásuk” – fűzte hozzá, majd többek között azt kérdezte, mely bankoktól kért még az önkormányzat adatot.  

A képviselő kifejtette, szerinte jogszabálysértés történt, és „a képviselő-testületnek is a felelőssége, hogy ne engedje el” ezt.  Azt is mondta, módosító indítványt szeretne előterjeszteni, majd azt javasolta, állítson fel a képviselő-testület háromtagú vizsgálóbizottságot, amely a következő ülésig megvizsgálja, történt-e hatáskörtúllépés vagy jogszabálysértés.

„Képviselő asszony azt mondta, hogy történt jogszabálysértés, meg tudná nekem jelölni, hogy mely jogszabály megsértésére gondol?” – kérdezte Görgényi Ernő.

„Én szerettem volna egyébként megkérdezni jegyző úrtól, hogy melyik az a jogszabályhely, ami ezt az úgynevezett nulladik lépést lehetővé teszi, úgy, hogy majd esetleg, ha lesz valakinek tartozása, akkor meglegyenek ezek a számlaszámok, és lehessen elindítani az eljárást. Bocsánat, kihagytam a kérdésemből, itt volt, csak jegyző úr annyira részletesen tájékoztatást adott, hogy ezt már nem tartottam fontosnak fölolvasni. Tehát nem tudom magam, hogy mi az, mi lehet” – válaszolta Sióréti Gabriella.

„Tehát akkor pontosított képviselő asszony? Mert azt állította, hogy jogszabálysértés történt, de akkor ön nem azt álltja, hogy történt jogszabálysértés, csak kíváncsi rá, hogy történt-e jogszabálysértés” – reagált a polgármester.

Sióréti Gabriella erre kijelentette, feltételezi, hogy jogszabálysértés történt, de ha van olyan jogszabály, ami lehetővé teszi az adatkérést, „akkor természetesen nem történt semmi”.

„Csak azért firtatom, mert a jogszabálysértés azt jelenti, hogy mondok egy konkrét jogszabályt, konkrét jogszabály-rendelkezést, amit megsértett a jegyző. De akkor ön ilyet nem tud, mert másodjára sem említette, hogy milyen jogszabály lehet az, amit esetleg megsértett a hivatal” – fogalmazott a városvezető.

A képviselő erre kifejtette, „az eljárásjogi jogszabályok között egy végrehajtási eljárással kapcsolatban van egy komoly törvényi rendelkezés”, amelyben szerepel, hogy „ki az, aki jogosult a végrehatási cselekményeket elkövetni, és milyen sorrendben”. „Nem előztük-e meg önkormányzatilag ezt a sorozatot, nem előztünk-e meg olyan jogerős döntéseket, amelyek nyomán az önkormányzat foganatosíthatja a hátralékkezelési eljárást, vagyis a végrehajtást?” – vetette fel.   

„Értem, tehát akkor kérdések vannak, nem pedig állítás” – reagált Görgényi Ernő, majd megkérdezte, a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozóan van-e határozott javaslata Sióréti Gabriellának.

„Nincs konkrét határozati javaslatom, a képviselőtársaimra, illetve a város vezetésére szeretném bízni, hogy ki az, aki vállalja ezt a munkát. Nyilván a bizottságnak lesz a feladata az, hogy ennek az ügyrendjét, menetét meghatározza, szabályozza, és elkezdődhessen a munka” – válaszolta a képviselő.

A polgármester erre azt kérdezte, megfelel-e a képviselőek, ha a gazdasági bizottság vizsgálódik. Kifejtette, bár számos állami grémium foglalkozik már az üggyel a feljelentés nyomán, nincs ellene, hogy a testület is foglalkozzon vele, hiszen nincs rejtegetnivalójuk, viszont az, hogy a képviselő „bedob egy javaslatot”, de a konkrét részleteket nem jelöli meg, „kezelhetetlen”; a vizsgálóbizottság szabályait előre meg kellene határozniuk.

Sióréti Gabriella hangsúlyozta, amit vitat, nem gazdasági kérdés, ezért külön bizottság felállítását javasolja. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „nincs felhatalmazva arra”, hogy előre meghatározza a bizottság ügyrendjét, működését, tagjait. „Én jelen pillanatban ezt a saját lelkiismeretem alapján, a képviselői felelősségemmel élve javasolnám” – hangoztatta.   

„A képviselői felelősséghez az is hozzátartozik, hogy az ember megfelelő javaslatot terjeszt elő, nem csak bedob egy ötletet” – riposztolt Görgényi Ernő, majd hozzátette, „az nem csak úgy van, hogy akkor összeülünk hárman, és dumcsizunk”.  Úgy vélte, a képviselő „bedobott” javaslata „egy politikai termék”, és lehetséges, hogy azt a kampányban akarják használni, azt fogják kommunikálni, hogy „valami bűzlik”.

Kiss Szabolcs azt javasolta, külön bizottság felállítása helyett várják meg a feljelentés nyomán vizsgálódó szervezetek vizsgálatának az eredményét, és abból vonjanak le konklúziót. Azt is mondta, különböző ügyintézések kapcsán 2002 óta „bejáratos a polgármesteri hivatalba”, elképzelhetetlennek tatja, hogy az ott dolgozók „valamilyen turpisságban vagy egyéb más jogszabályszegélyben” szeretnének részt venni.

Csige Gábor jegyző Sióréti Gabriella felszólalására reagálva kifejtette, bár a képviselő azt állítja, nem olvasta a Magyar Narancsban megjelent cikket, „mégis belőle idéz, illetve az összes fórumon, ahol megosztotta Bod Tamás azt, a képviselő asszony vagy belájkolta, vagy mérges arcú emojit rakott oda”. „Akkor vagy a cikk írójának szól ez a lelkesedés, vagy a benne lévő tartalomnak, ezt nem tudom eldönteni” – tette hozzá.

Azt is mondta, „könnyű azt mondani, hogy nem volt tartozásuk”, ő pedig azt állítja, hogy minden személynek, aki a listán szerepelt, volt „abban az adott pillanatban valamilyen formában valamilyen nyilvántartása”. „Ezt nem mi állítjuk össze, nem ülnek oda a kollégáim, és szemezgetnek a 14–17 ezer adózóból, és rakják ki az adatokat, hanem az Önkadó nevű szoftverből egy leszűrést elindítanak, amely azt tartalmazza, hogy valamennyi adónem tekintetében természetes személy, azaz adóazonosító jellel a nyilvántartásban szereplők tekintetében nulla forintnál nagyobb-e a hátralék összege” – foglalta össze, hozzátéve, hogy ezt a lekérést csatolták a pénzintézeteknek.

Megjegyezte, akár az is előfordulhatott, hogy pótléktartozás állt fent a listán szereplőknél. Példaként említette, hogy ha valaki a március 15-i befizetési határidejű kommunális adóját március 19-én fizette be, akkor már valamilyen mértékű pótléktartozása állt fenn. „Ilyenkor hátralék van, amit kezelni kell, ugyanakkor a tartozás összege nem érte el azt a mértéket, amelyre már eljárási cselekményt is foganatosítottunk volna” – részletezte, hozzáfűzve, hogy azt csak egyesével, a korábbi adatbázisokat földúrva lehetne csak megvizsgálni, hogy ki milyen formában került fel a listára.

Jelezte, az adatkérésben érintett pénzintézetek nevét átküldik Sióréti Gabriellának, akinek a kérésére pontosan megnevezte a vonatkozó jogszabályt is, amely az eljárási lépéseket és az adatkérésekkel kapcsolatos tevékenységeket meghatározza.

A képviselő módosító indítványával kapcsolatban a jegyző úgy fogalmazott, „nem az a legnagyobb probléma vele, hogy nincs megnevezve, hogy ki a képviselő, és mi a feladat, hanem az, hogy ezt illett volna, és az szmsz szerint kötelező is lett volna írásban előzetesen benyújtani”. „A múlt ülésen képviselő asszony nagyon szépen idézte az szmsz rendelkezéseit, amikor a munkámat kifogásolta a kiküldéssel kapcsolatosan, javaslom, hogy legyen kedves majd tovább is lapozni ebben az szmsz-ben” – mondta.

„Hát igen, az a helyzet, hogy ez alkalmatlan még a szavazásra is” – szólt hozzá Görgényi Ernő.

Veres András (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy a NAV zárolja a számlát, amikor végrehajtás alá vonja, „itt semmi ilyesmi nem történt”, csak lekérték a tartozók bankszámlájának a számát, ahogy évek óta tették. A képviselő szerint „jó politikai hangja lehet ennek, gyakorlatilag fel van fújva az ügy, semmi szükség erre az egész cirkuszra”. „Úgy érzem, hogy akinek a háza ég, az kiabál a legjobban, nem értem, hogy mit akarnak ebből kihozni, miért kell ehhez vizsgálóbizottság, amikor semmi nem történt, a gazdasági bizottság pedig, szerintem, teljes joggal ennek az ügynek a kivizsgálásában el tudna járni” – vélekedett.

Sióréti Gabriella végül nem tartotta fenn a módosító indítványát, mint mondta, „az szmsz szerint előírt utat” követi.

Görgényi Ernő ezután felkérte Kiss Szabolcsot, a törvényesség vizsgálatával is foglalkozó humán és társadalompolitikai bizottság elnökét, hogy rendkívüli bizottsági ülésen vizsgálják meg az ügyet, kérjenek információkat, tegyenek megállapításokat, és ezeket terjesszék a következő ülésre a testület elé.

Csaknem 89 millió forintot költöttek a választókerületekre

A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a 2025-ös választókerületi karbantartási keret felhasználásáról szóló beszámolót.

Görgényi Ernő közölte, tavaly 88 millió 929 ezer forintot használtak fel a 93 millió 894 ezer forintos keretből.

Kiss Szabolcs kifejtette, a keretből kisebb, ugyanakkor a lakók mindennapi életét segítő munkákat tudnak elvégezni az egyes választókerületekben.

 

Beszámolt a könyvtár és az alapellátási intézmény

A Mogyoróssy János Városi Könyvtár 2025-ös beszámolóját és 2026-os munkatervét egyhangúlag fogadta el a grémium.

A szakmai anyagból kiderül, a könyvtár az Első Gyulai Könyves Egyesület megalapításával igyekszik forrásokhoz jutni. Az új szervezet tavaly működési támogatásra még nem pályázhatott, programok megvalósítására azonban már igen.

A beszámolóban sikernek értékelik, hogy a stabil működés mellett a könyvtár forgalmi eredményei valamelyest erősödtek. Az intézmény számára ugyanakkor nem várt nehézséget okozott nyugdíjba vonuló dolgozójának pótlása: sem első körben, sem a másodikban nem találtak megfelelő munkatársat.

Az anyagból az is kiderül, hogy felújításra szorul a Városház utcai főbejárat melletti rész és a főépület japánkertre nyíló udvari bejárata, utóbbi esetében várhatóan a közeljövőben megkezdődhetnek a munkálatok. Az intézmény emellett megfelelő forrásra vár, hogy kicseréltethesse a központi épület és a raktárak nyílászáróit, lefestethesse a főépület falát, és felújíttathassa a mellékhelyiségeit. A könyvtár 15 éves szerverének cseréje szintén esedékes lenne.

Görgényi Ernő kiemelte, a könyvtár állománya 1825 darabbal bővült tavaly. Ennek értéke összesen 5 millió 931 ezer forint.

Kiss Szabolcs megköszönte Dézsi János igazgatónak, hogy felajánlotta a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye ellátottjainak a mobilkölcsönzés lehetőségét.

Kónya István a törökzugi fiókkönyvár szolgáltatásaiért mondott köszönetet. Mint mondta, sokan veszik azokat igénybe, főleg az idősebb korosztály tagjai, akik szívesen kártyáznak, társasjátékoznak a fiókkönyvtárban. Azt is kiemelte, nagyon bő a könyvtár állománya, és folyamatosan frissül.

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) megdicsérte a könyvtár programkínálatát, majd az intézménynél végezhető önkéntes munkáról kérdezte az igazgatót.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) arról érdeklődött, mennyire és mire használják az olvasók a könyvtári honlapot.

Dézsi János elmondta, ha valaki segíteni akar nekik, „csak megbeszélés kérdése”. Példaként említette, hogy az iskolai közösségi szolgálatosok könyvajánlókat írhatnak nekik, de olyan nyugdíjas kollégájuk is volt, aki szabadidejében gyerekeknek olvasott fel a könyvtárban.

Közölte, 10-12 ezren használják egy évben a honlapjukat és az online katalógusukat. Jelezte, a régi szerverükkel együtt a honlapjukat is le kéne cserélni, ami 8-10 millió forintba kerülne.

Az igazgató külön megköszönte a gyulai részönkormányzat, valamint Pflaum Mária (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő és Kónya István alpolgármester támogatását.

A Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2025-ös beszámolóját 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.

A beszámolóban az áll, az intézmény szakmai tevékenysége a háziorvosi, házigyermekorvosi, fogorvosi, iskola-egészségügyi, védőnői feladatellátásra, valamint az Egészségfejlesztési Iroda programjaira épült.

A szakmai anyag kitér rá, hogy a szolgálatoknál a szezonális járványhelyzethez igazodóan a betegforgalom időszakosan emelkedett, miközben a prevenciós, szűrési tevékenységek fenntartása folyamatos feladatot jelentett.

A beszámolóból az is kiderül, hogy az intézmény az év során állagmegóvó karbantartási munkákat végeztetett, és kisebb fejlesztéseket is megvalósított, de vannak még olyan épületrészei, amelyek felújításra szorulnak.

Igazgatási szünet

A grémium egyhangú döntése alapján a Gyulai Polgármesteri Hivatalban idén is téli igazgatási szünetet rendelnek el, amely 2026. december 28-tól 2027. január 3-ig tart majd. A halotti anyakönyvezés, a köztemetés, valamint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből adódó szociális ügyek intézése ebben az időszakban is biztosított lesz.  

 

Megválasztották a szavazatszámláló bizottságok tagjait

Egyhangúlag választotta meg a képviselő-testület a Gyula város harminc szavazókörében működő szavazatszámláló bizottságok tagjait.

Mint ismert, Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki a 2026-os országgyűlési választást.

Gyula harminc szavazókörében összesen 151 választott szavazatszámláló dolgozik majd.