Gyulai Hírlap - Több útszakasz is megújulhat a belvárosban

Több szakaszon megújul az útburkolat

Több útszakasz is megújulhat a belvárosban az előző kormány által biztosított 200 millió forint vissza nem térítendő támogatásból a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.

Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) felidézte, az Orbán-kormány a választások előtt 200 millió forintot ítélt meg a gyulai önkormányzatnak belterületi utak fejlesztésére.

Elmondta, forgalmas, nagyon rossz állapotú utakat választottak ki; megújulhat a Vértanúk útja a Kossuth téri körforgalomtól a Honvéd utcáig, a Szent István utca a Kossuth tér és a Mágocsi utca között, a Karácsony János utca a Kossuth tértől a Dob utcáig, továbbá a Kossuth Lajos utca a Munkácsy utca és a Szent László utca között. 

 

Bővülnek az aktív turisztikai lehetőségek

A Gyulasport NKft. 2025-ös egyszerűsített éves beszámolóját 1,11 milliárd mérlegfőösszeggel és 630 ezer forint nyereséggel fogadta el a grémium, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A társaság 2026-ban 507,8 millió forint bevétellel és 206 ezer forint adózott eredménnyel tervez. A tavalyi jutalomfeladatok teljesüléséért – a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében – Kertes István ügyvezető háromhavi juttatásban részesülhet.

Kónya István alpolgármester (Fidesz–KDNP) kifejtette, a Gyulasport NKft. esetében nem a pénzügyi eredményesség a leglényegesebb szempont, a legfontosabb, hogy Gyulán minden korosztály találjon magának megfelelő sportolási lehetőséget.

Hangsúlyozta, a fürdőváros sportélete sokszínű, gazdag. Hozzátette, az elmúlt években nagyon jó infrastrukturális feltételeket teremtettek: a városi tornacsarnokra több mint egymilliárd forintot költöttek, a sporttelepen is folytatódtak a fejlesztések, továbbá a gyulavári futballpálya és környezete is rendben van.

Közölte, az önkormányzati támogatás 163 millió forintot tesz ki, 200 millió forint – a támogatások csaknem 56 százaléka – a társasági adóból származik, ezt a labdarúgó- és a kézilabdautánpótlás-nevelésre fordítják.

Arról is beszámolt, hogy többéves előkészítő munka eredményeként készült el a Békés vármegyei Körösök völgye stratégia, amelynek alapján 3 milliárd forint pályázati támogatást nyertek el a Körös körül Békésben projektre. Ennek egyik elemeként – a Balaton Bike mintájára – megvalósítanák a Körös Bike-ot, és a pályázat keretében jelentős infrastrukturális fejlesztések is várhatók a kisökörjárási szabadidőközpontban. Az alpolgármester az ülésen arra kérte az ügyvezetőt, hogy ismertesse, milyen beruházásokat valósítanak meg a gyulai duzzasztó melletti épületnél és annak környezetében.

Sióréti Gabriella (Marég) arra volt kíváncsi, miért csökkent tavaly 6,7 millió forinttal a cég nettó értékesítési árbevétele 2024-hez képest.

Alt Norbert alpolgármester (Fidesz–KDNP) kiemelte, a jégpálya, amelyet pályázati támogatásból valósítanak meg, a turisztikai főszezonon kívüli időszakban nyújt kikapcsolódási lehetőséget Gyulán. Az alpolgármester a részletekről kérdezte az ügyvezetőt.

Kertes István elmondta, a Körös körül Békésben projekt célja, hogy minél több ember számára legyenek elérhetők a térség kínálta aktív turisztikai lehetőségek. A pályázat keretében a Hármas-, a Kettős és a Fehér-Körös partján – Szarvastól Gyuláig – korszerűsítenék a hajókikötőket, az Élővíz-csatornát bevonnák az aktív turizmusba, és kerékpárutakat építenének. A programban egy applikáció is készülne, amely révén a turisták megtalálhatnák többek között a kerékpárosbarát vállalkozásokat – ismertette.

Arról is beszélt, hogy a kisökörjárási szabadidőközpontnál a tervek szerint kialakítanak egy szervizpontot, továbbá korszerűsítik az épület szennyvíz-, ivóvíz- és elektromos hálózatát. Emellett olyan kerítésrendszer is készül, amely révén lehetővé válik a szabad közlekedés az Élővíz-csatorna és a Fehér-Körös között.

Sióréti Gabriella kérdésére válaszolva az ügyvezető leszögezte, nonprofit cégként nem az a céljuk, hogy meggazdagodjanak a civil szervezeteken, hanem hogy segítsék a működésüket. Bár ezek „anyagi kondíciói” miatt a bérbeadásból, illetve más területekről a tervezettnél kevesebb összeg folyt be a Gyulasport NKft. kasszájába, a cég mérlege pozitív lett, 2024-hez képest 32 millió forinttal növelték a bevételüket tavaly – mutatott rá. Hozzátette, eredményeiket az is jelentősen befolyásolja, hogy megnövekedtek a rezsiköltségeik.

Hangsúlyozta, sok esetben az empátia is felülírja a gazdaság döntéseket. Példaként említette, hogy a szállítási költségeik magasak, ugyanakkor tehetséges hátrányos helyzetű gyerekeket segítenek azzal, hogy buszoztatják őket.

A jégpálya kapcsán kifejtette, 40 millió forint pályázati támogatást nyertek el a megvalósításra, az üzemeltetés részleteit most dolgozzák ki a partnerekkel. Megjegyezte, komoly üzemeltetési költségekkel kell számolni, „nem egy olcsó mulatság”.  

Szabadszedéses menza az Erkelben

A Gyulakonyha NKft. 963,9 millió forint bevétellel és 18,8 millió forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. Jövőre 2,2 millió forint adózás előtti eredménnyel tervez a cég. A 2025-ös egyszerűsített beszámolót, valamint az idei üzleti és beruházási tervet egyhangúlag szavazták meg a képviselők, és arról is egyhangú döntés született, hogy Asztalos Gyula ügyvezető másfél havi juttatásban részesülhet a féléves időszakra vonatkozó jutalomfeladatok teljesüléséért.

Asztalos Gyula emlékeztetett, amikor tavaly júliusban ügyvezető lett, a társaság működését „jelentős belső és külső elégedetlenség jellemezte”, ezért az elsődleges célja a működési stabilitás helyreállítása, a munkavállalói bizalom újraépítése és a cég szakmai hitelességének a megerősítése volt. Kinevezése után az ügyvezetőnek a szükséges munkajogi vizsgálatokat, közbeszerzési eljárásokat is le kellett folytatnia.

Mint kifejtette, a cégnél átláthatóbb működési rendet alakítottak ki, pontosították a feladatokat és a felelősségi köröket. Az intézkedések és a lefolytatott személyes egyeztetések hatására kiegyensúlyozottabbá vált a működés, stabilizálódott a kapcsolat a korábbi partnerekkel, és erősödött a dolgozói együttműködés is – sorolta a szakember.

Leszögezte, nagy versenyben kell helytállniuk, hiszen számos menüztető vendéglátóhely van Gyulán is. „A közétkeztetésben azonban nem elég csak jól főzni, be kell tartani bizonyos rendeleteket is” – tette hozzá, példaként említve többek között a korosztályokra és a kötelező élelmiszerekre vonatkozó előírásokat.

Emlékeztetett, 2025-ben a képviselő-testület döntése nyomán a kötelező feladatellátási körükbe került az idősétkeztetés, így a cég nonprofit tevékenyégének aránya 50-ről 65 százalékra emelkedett. Ez a vállalkozási nyereségükre is hatással volt – mutatott rá.

Arról is említést tett, hogy nem várt költségek is jelentkeztek a társaságnál: eszközöket kellett pótolniuk, a járműveikre téligumi-abroncsszetteket kellett vásárolniuk, és az új autók elmaradt kötelező szervizelését is el kellett végeztetniük, hogy ne veszítsék el a rájuk vonatkozó garanciát.

Elmondta, a diétás étkeztetést 2025 szeptemberétől külsős céggel végeztetik el, megítélésük szerint ugyanis a diétás konyha „veszélyt rejtett magában”. A költségeket haszon nélkül számlázzák tovább – tette hozzá.

Az üzleti tervre rátérve úgy fogalmazott, az óvatosság elvét követték. Közölte, 2026-ban nyereségcsökkenéssel számolnak, mivel a vállalkozási bevételből finanszírozzák a már elkezdett eszközbeszerzéseket. Jelezte, utoljára 2022-ben emelték az étkezési normákat, az élelmiszerárak emelkedése miatt indokolt lenne a normaemelés az új tanév kezdetével.

Mikóné Hirth Beáta (Marég) úgy vélte, a cég eredménytartalékát a gyermekétkeztetés minőségének a javítására kellene költeni. Kifejtette, az önkormányzati fenntartású intézményekben étkezők száma jelentősen csökkent, az adagok mennyiségével és a minőségével kapcsolatban is felmerülnek panaszok. A képviselő szerint a vezetőváltás óta, a visszajelzések alapján, kisebb javulás érzékelhető, de „a szolgáltatás színvonala még mindig nem tekinthető megfelelőnek”. Arra volt kíváncsi, mikor, milyen formában, milyen gyakran és kik számára volt elérhető a cég ügyfél-elégedettségi kérdőíve, elmondása szerint ő a hosszú évek alatt egyszer sem kapott lehetőséget annak kitöltésére. Végezetül pozitívumként említette, hogy június elsejétől a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumban teszt jelleggel bevezetik a svédasztalos étkeztetést.

Csige Gábor jegyző elmondta, az eredménytartalék nem céltartalék, az a gazdasági társaságok elmúlt évekbeli adózott eredményéből áll össze, és osztalékfizetésre, saját tőke emelésére, tőkekivonásra vagy veszteség finanszírozására fordítható.

Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) kifejtette, a cég tevékenysége kapcsán sok pozitív visszajelzés érkezett a dolgozóktól és az ügyfelektől is.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott, látják a változása irányuló törekvést; a minőség és a mennyiség terén is „erőteljes változás volt” az ügyvezetőváltás után. Kiemelte, Asztalos Gyula az idősek otthonaiban is részt vett érdekképviseleti fórumokon, ahol felmérte az ellátottak igényeit.

Pflaum Mária (Fidesz–KDNP) munkája során azt tapasztalta, hogy jelentős a változás, míg korábban a gyerekek sokat panaszkodtak, most a szülők elmondása szerint olyan ételeket is megesznek, amit otthon nem. Pozitívumként említette azt is, hogy a gyerekek szavazhatnak a hónap kedvenc ételéről.

Asztalos Gyula leszögezte, otthon, egy családnak sem egyszerű ételt készíteni, mert mindenkinek mások az igényei, nekik ráadásul szigorú rendeleteknek is meg kell felelniük. Hangsúlyozta, igyekeznek a lehetőségeikhez mérten a gyerekek, a szülők megelégedésére végezni a tevékenységüket, lekövetni az igényeket és a közétkeztetési trendeket.

Közölte, az intézményekbe kiküldik a kérdőíveket, majd begyűjtés után az élelmezésvezetőkkel kiértékelik azokat. Emellett személyesen is egyeztetett iskolaigazgatókkal, és nyitott a szélesebb körű párbeszédre is. Aláhúzta, „utánamennek” a visszajelzéseknek, nyomatékosította ugyanakkor, hogy több ezer adag ételnél ez nem egyszerű.

A szabadszedéses menzáról elmondta, egyelőre próbaüzem jelleggel indul el az Erkel-gimnáziumban, és a tapasztalatok alapján döntenek arról, hogy tovább folytatják-e, illetve hogy máshol is bevezetik-e. Megjegyezte, egy tálalókonyhán nehezebb ezt kivitelezni, mint egy báziskonyhán, hiszen kötelesek ugyanazt a tápértéket biztosítani minden tanulónak. Jelezte, országos szinten megoszlanak a vélemények a kezdeményezésről, de összességében inkább pozitív a megítélése.

Görgényi Ernő megerősítette, a közétkeztetésben a jogszabályi korlátok miatt nem lehet mindent úgy elkészíteni, mint otthon, ugyanakkor ő is érzékeli a törekvést a cég részéről. Arra biztatta a munkatársakat, hogy „próbálkozzanak a határok között, a kereteket kitöltve a lehető legjobb ízű, legfinomabb ételeket elkészíteni, még akkor is, ha mindig mindenkinek nem lehet a kedvére tenni”. 

Óvatosan tervezték a hirdetési bevételeket

A Gyulai Hírlap NKft. 88,4 millió forint bevétellel és 229 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég idén 89 millió forint bevétellel és 50 ezer forint adózott eredménnyel számol. A 2025-ös beszámolót, valamint a 2026-os üzleti és beruházási tervet 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella tartózkodása mellett fogadta el a grémium. A Mocsár-Pörjés József ügyvezető tavalyi és idei jutalomfeladataiért járó juttatást a két marégos képviselő nem szavazta meg.

Mocsár-Pörjés József az ülésen úgy fogalmazott, „megsüvegelendő, hogy a Gyula város önkormányzata szán még egyáltalán újságra a mai körülmények között, és azt is köszönjük, hogy szabadon dolgozhatunk”.

Sióréti Gabriella azt kérdezte az ügyvezetőtől, hogy 2026-ban miért terveztek kevesebb hirdetési bevételt, mint a korábbi években. A képviselő egyúttal azt kérte, Mocsár-Pörjés József „kövesse meg” őt, mert véleménye szerint egy tavaly márciusi interpellációjára adott válaszában a személyét „erősen sértő és inzultáló kijelentések” hangoztak el. Azt is mondta, ő tisztelettel fordul mindenkihez, majd kifejtette, örül annak, hogy most nem az a pulóver van az ügyvezetőn, mint amikor az interpellációra válaszolt. Leszögezte, „a tüske akkor nem okoz tovább fájdalmat, ha eltávolítódik”.

Mocsár-Pörjés József úgy reagált, a gazdasági ügyeket érintő kérdésre szívesen válaszol, a másikra azért nem, mert személyeskedni fognak. „Én ezeregy tüskét tudnék felemlíteni, akár önnel kapcsolatosan is, de nem fogok, ez egy gazdasági beszámoló, interpellációban van helye egy ilyen kérdésnek” – mondta, majd kijelentette, nem követi meg a képviselőt, mert nem mondott olyat, ami ne felelt volna meg a valóságnak.

Görgényi Ernő szerint „többször meglehetősen indulatos hangnemben történtek megszólalások pró és kontra”, ugyanakkor nem tudja felidézni, mi volt az a sértő dolog, amiről Sióréti Gabriella beszél. A polgármester azt kérte, rendezzék a dolgot egymás között a felek. „Mindig is azt kértem, hogy itt a testületi ülésen ne legyen személyeskedés, és ne sértsük meg egymást, mert azzal nem jutunk előrébb, abból nem lesznek eredmények, tehát semmi értelme” – fogalmazott.

Sióréti Gabriella úgy reagált, azért hozta fel a témát, mert a jutalom megítéléséről is tárgyalnak, és egy médium főszerkesztője véleménye szerint „felelős a megnyilvánulásaiért a polgárok irányába”. „A stílus maga az ember, elengedtem a történetet, majd egymás között meg fogjuk beszélni” – mondta.

„Ne haragudjon, de ön sérteget: a stílus maga az ember” – válaszolta az ügyvezető, majd hozzátette, amiről a képviselő beszél, az egy interpelláció volt.

A hirdetési bevételre vonatkozó kérdésre elmondta, a gazdasági környezet miatt nem mertek magasabb számot betervezni, jelenleg ugyanis több szerződésük „lóg a levegőben”. Most sajnos kivártak a választás miatt is a hirdetőink, akikkel nagyobb lekötött szerződéseink vannak” – magyarázta, hangsúlyozva, hogy óvatosságból a kiadási oldalon ezt korrigálták. 

Beragadt pénzek nehezítik az évad megvalósítását

A Gyulai Várszínház NKft. 51,7 millió forint mérlegfőösszeggel és 158 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, idén pedig nem számol nyereséggel. A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a teátrum 2025-ös egyszerűsített és szakmai beszámolóját, közhasznúsági mellékletét, valamint 2026-os üzleti és beruházási tervét, ahogy azt is egyöntetűen támogatta, hogy Elek Tibor ügyvezető igazgató háromhavi juttatásban részesüljön a tavalyi évi jutalomfeladatok teljesüléséért.  

A direktor elmondta, az összművészeti programsorozatot a gyulai önkormányzat által biztosított forrásból, a Kulturális és Innovációs Minisztérium működési támogatásából és a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) kapott pályázati támogatásból valósítják meg évről évre. Jelezte, a kormányváltás, az új minisztérium felállása, valamint az NKA pénzeinek zárolása miatt idén nem érkezett meg hozzájuk a 44 millió forintos minisztériumi és a 11,5 millió forintos NKA-támogatás. A programot ennek ellenére meghirdették, ha tovább várnak, nem tudják megvalósítani az évadot – tette hozzá. Azt is megjegyezte, ha nem érkeznek meg időben a pénzek, könnyen előfordulhat, hogy nyáron további segítséget kell kérniük az önkormányzattól.

Elhangzott, a június 26-tól augusztus 18-ig tartó 63. évadban négy saját bemutatóval várják az érdeklődőket, valamennyi ősbemutató. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Sátántangó című regényéből táncszínházi adaptáció készült, ezt a Kulcsár Noémi Tellabor együttessel koprodukcióban mutatják majd be.

Az igazgató a színházi fesztiválok közül kiemelte az Erdélyi Hetet és a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját, előbbit kilencedik alkalommal, utóbbit negyedik alkalommal tartják meg. Újra látható lesz Székely János világhírű darabja, a Caligula helytartója is, amely „örök, visszatérő sláger” – hívta fel a figyelmet.

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kérdésére elmondta, május elején kezdték el árusítani a jegyeket az idei előadásokra.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) kiemelte, tovább bővült azoknak a nívós határon túli színházi műhelyeknek a köre, amelyekkel a gyulai teátrum együttműködik.

Elek Tibor megerősítette, idén a Zentai Magyar Kamaraszínháza is bemutatkozik a fürdővárosban három előadással. Aláhúzta, Magyarországgal együtt négy ország színházai szerepelnek Gyulán.  

Az ügyvezető igazgató Kónya István érdeklődésére kifejtette, beváltak a tószínpadnál használt molinók. Egyúttal jelezte, a hat évtizede jegyárusító helyként használt kapusház belső fala salétromos, nagy segítséget jelente számukra, ha az önkormányzat rendbe hozná azt.

Görgényi Ernő a kérésre reagálva elmondta, a képviselő-testület döntése alapján idén felújítják az 1802-ben épült Kapushidat, és felülvizsgálják az ott található kapusház felújítási terveit is. A polgármester reményei szerint találnak forrást a rekonstrukcióra. 

Több mint 135 millió forint értékű projektmenedzsment-szerződés

A Békés–Bihar Településfejlesztési NKft. 176,1 millió forint mérlegfőösszeggel és 345 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A Gyulai, Sarkad és Vésztő tulajdonában álló, pályázatírást és -menedzselést végző cég 2026-ban 156,2 millió forint bevétellel és 6,9 millió adózás előtti eredménnyel tervez. A 2025-ös egyszerűsített éves beszámolót és a 2026-os üzleti tervet egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.

Görgényi Ernő elmondta, a társaság bankszámláján 2025. december 31-én 146 millió forint volt. Mint ismertette, tavaly 34 projektmenedzsment-szerződésük volt, ezek értéke 135,1 millió forint, az érintett települések sora pedig Elektől Biharugráig terjed. Projekt-előkészítési szerződésből 2025-ben 39 volt a cégnél, ezek 106,8 millió forint értéket képviselnek. Egyéb szakértői tevékenységet 22,1 millió értékben végeztek a társaság munkatársai. A személyi jellegű ráfordítások költsége 62,1 millió forint volt tavaly, az anyagköltség 4,5 millió forintot, a megkötött alvállalkozói szerződések értéke 74,7 millió forintot tett ki – sorolta a polgármester. 

 

172 millióba kerülnek a városnak a helyi buszjáratok

A MÁV Személyszállítási Zrt. által benyújtott, menetrend szerint közlekedő, helyi közforgalmú autóbuszok hálózatának működtetésére vonatkozó 2025-ös beszámolót szintén egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.

Görgényi Ernő közölte, a két gyulai buszjárat működtetésének éves költsége 210 millió forint, ebből a gyulai önkormányzat által fizetett ellentételezés 172 millió forint.

Sióréti Gabriella a beszámolóban szereplő panasz kapcsán azt kérdezte, megállhat-e a helyi busz a Gyarmati-dűlőnél. Azt is felvetette, hogy össze kellene hangolni a vonatok érkezését és a 4-es buszjárat indulását.

Benkő Péter telephelyvezető elmondta, amennyiben menetrend-módosításra vonatkozó írásbeli megkeresés érkezik hozzájuk az önkormányzattól, kivizsgálják az ügyet, és hivatalosan válaszolnak. A 4-es járatra vonatkozó kérdés kapcsán rámutatott, ha belenyúlnának a menetrendbe, akkor valamennyi járat menetrendjét módosítaniuk kéne.

A polgármester hangsúlyozta, az utasok véleménye a legfontosabb számukra, ezért nyitottak minden javaslatra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy mindig vannak olyanok, akiknek az érdekei sérülnek, ha hozzányúlnak egy menetrendhez. Hozzátette, ha a képviselő e-mailben elküldi számukra a kérést, megfuttatják „az egyeztetési rendszeren”.

Kiss Szabolcs jelezte, a Gyarmati-dűlőnél lévő buszmegálló helyközi járatok menetrendjén szerepel.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) leszögezte, nem létezik olyan menetrendet, ami mindenkinek megfelel. Kifejtette, az aktuális menetrendre való átállás „panaszmentes” volt; ha időben ér be a vonat, az utasoknak a mostani menetrend szerint is el kellene érniük a buszt. A képviselő arra is rámutatott, hogy egy sűrűbb menetrend többe kerülne a városnak. 

25 milliós támogatás a Termálnak

A sporttámogatási keretből biztosított 15 millió forint felett további 25 millió forint támogatást nyújt az önkormányzat a Gyulai Termál Futball Club Kft.-nek a költségvetés tartalékából, az erről szóló határozati javaslatot 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella tartózkodása mellett szavazta meg a grémium.

Repisky Dániel ügyvezető írásos kérelmében kifejtette, az NB III. délkeleti csoportjának harmadik helyén álló gyulai futballcsapat jóval tehetősebb fővárosi klubokkal veszi fel a versenyt, azonban további pénzügyi támogatásokra lenne szükségük ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudják.

Csige Gábor jegyző elmondta, a 2026-os évre eredetileg is 40 millió forint támogatást kért az önkormányzattól a klub, amelynek a sporttanácsadó testület 15 millió forintot ítélt meg a sporttámogatási keretből. Mivel új forrást nem tudtak bevonni a finanszírozásba, ismét benyújtották az önkormányzatnak a támogatási igényüket.

A Marég képviselőinek kérdéseire Repisky Dániel elmondta, a támogatást többek között a stábtagok és a játékosok bérére, a versenyezetési és az utazási díjakra, az étkezési díjakra, a meccsek rendezési költségeire, valamint a biztonságtechnikai és az egészségügyi szolgálat biztosítására fordítják.

Közölte, a 2025–26-os szezonra nyújtott önkormányzati támogatás nagyságrendileg a költségvetésük 25 százalékát teszi ki. A Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) 27 millió forint érkezik a klubhoz, továbbá helyi cégek: a Bondár Attila Kft., a Gyulahús Kft. és a Gyulai Várfürdő Kft. is támogatja őket. Emellett idén az OTP Bank is szponzorálta a csapatot kisebb összeggel.

Az ügyvezető hangsúlyozta, az önkormányzat támogatására minden szezonban szükségük lenne. A költségvetésük messze alatta van a velük versenyző klubokénak – mutatott rá, majd hozzátette, a támogatásokat igyekeznek minél hatékonyabban felhasználni, amit az eredményeik is igazolnak. Azt is mondta, dolgoznak azon, hogy további szponzorokat találjanak.

Repisky Dániel úgy vélte, a klub jövőképet ad azoknak a tehetséges gyerekeknek, akik a Gyulasort NKft. edzésein pallérozódnak. „Volt itt egy hétéves időszak, amikor a Megye I.-ben eléggé lesajnált és nem túl támogatott klub voltunk” – fogalmazott. Hozzátette, míg akkoriban 50–100 néző volt a meccseken, most 400-500 néző előtt lép pályára a csapatuk.

Görgényi Ernő felhívta rá a figyelmet, hogy a klubnak minden évben igazolnia kell, hogy mire fordította az önkormányzat támogatását.

Siórét Gabriella az elmondottak alapján felvetette, hogy érdemes lenne átgondolni, bővítsék-e a sporttámogatási keretet.

Kónya István, aki a klub elnökségi tagja, gratulált ahhoz, hogy a csapat két éve az NB III.-ban szerepel. Kiemelte, idén tavaszi bajnok lett az együttes, a szezon végén pedig harmadik, ráadásul nem sok kellet hozzá, hogy tavalyhoz hasonlóan a második helyen végezzen.

Durkó Károly, aki szintén elnökségi tag, arról beszélt, hogy gyakran 400–600 néző is kilátogat a Termál meccseire. Mint mondta, örül neki, hogy „kicsit visszatér a régi idők focija Gyulán”.

 

Többe kerül az 5-ös iskola műfüves pályájának a felújítása

Új pályázatot nyújt be az önkormányzat az 5-ös számú általános iskola kisméretű műfüves pályájának felújítására a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.

Görgényi Ernő emlékeztetett, tavaly augusztusban döntöttek arról, hogy támogatásra pályáznak az MLSZ-nél, és az elnyert összeghez 30 százalék saját forrást tesznek hozzá. Mivel a szövetség nem tudta beilleszteni az idei projektek közé a 25,3 millió forint összköltségű felújítást, az 2027-re csúszik, és az aktualizált költségvetés szerint 539 ezer forinttal növelni kell az önkormányzat által biztosítandó, 7,6 millió forintos önerőt – mondta el a polgármester. 

Megújul az izraelita temető ravatalozóháza

Az izraelita temető ravatalozóházának felújításához az önkormányzat 3 millió forint támogatást nyújt a tulajdonos Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.

Görgényi Ernő elmondta, az önkormányzat a költségek 50 százalékát állja, az összeg másik felét a Mazsihisz biztosítja.

A polgármester emlékeztetett, a holokauszt miatt Gyulán megsemmisült a zsidó közösség. „Ma már nem élnek közöttünk olyan polgártársaink, akik ennek a temetőnek a fenntartását, felújítását finanszírozni tudnák” – mutatott rá, majd hozzátette, az erkölcs azt kívánja, hogy a közösség segítsen. Hangsúlyozta, a város az elmúlt évtizedben partnerként segítette a szükséges felújítások megvalósítását. 

 

Ketten pályáztak

Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy az önkormányzat ifjúsági keretéből  500 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesüljön a Gyulai Felsőoktatásért Alapítvány.

Görgényi Ernő felidézte, az év elején 4 millió forintos ifjúsági keretet hoztak létre, amelyből a pályázók fejenként 500 ezer forint támogatást nyerhetnek el.

A felhívásra két pályázat érkezett, a Gyulai Felsőoktatásért Alapítványtól Érték Tér – Fiatalok a közösségért – értékalapú ifjúsági műhelyprogram Gyulán címmel, valamint Pikó Csaba egyéni vállalkozótól Fiatalok a GolfGallery-ben: Játssz és alkoss! címmel. Mindketten 500 ezer forintot igényeltek.

A polgármester elmondta, előbbi pályázatról azért kellett az ülésen döntést hozni, mert az alapítványoknak csak a képviselő-testület adhat támogatást. 

 

Többféle támogatást igényelhetnek a gyermekes családok

Az ülésen egyhangúlag fogadták el a képviselők a 2025. évi gyermekvédelmi beszámolót is.

Sós Judit, a polgármesteri hivatal szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztályának vezetője kifejtette, Gyula város széles körben támogatja a gyerekeket, kiegészítve az állam által nyújtott támogatásokat.

Elmondta, hátrányos helyzetet 15 gyermek esetében, halmozottan hátrányos helyzetet egy gyermek esetében állapítottak meg tavaly. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 40 családban 69 gyermek részesült a fürdővárosban 2025-ben. Emellett a gyermek fogadásának előkészítését segítő, a hátrányos helyzetet enyhítő, az óvodai, iskolai évkezdést segítő, valamint közétkeztetési támogatást is igényelhettek a családok. Az önkormányzat óvoda- és iskolabuszt is működtet, szünidei gyermekétkeztetést és nyári napközis tábort biztosít a rászorulóknak, továbbá Bursa Hungarica felsőoktatás ösztöndíjprogramot és tehetséggondozó programokat tart fenn.

Az osztályvezető arról is beszámolt, hogy Gyulán 93 gyermek volt érintett hatósági intézkedésben tavaly. Védelembe vételre 52 esetben került sor, és 41 nevelésbe vett gyermeket tartottak nyilván. 

 

500 millió forint még „a levegőben lóg”

Az önkormányzat, a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében, csatlakozik az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez. A döntés előfeltétele annak, hogy a TOP Plusz keretében megvalósuló energetikai jellegű beruházások esetében forrásokat lehessen lehívni.

Kónya István a napirendi pont kapcsán arról tájékoztatta a testületet, hogy a TOP Plusz esetében „nagyjából 500 millió forintunk még a levegőben lóg”, mivel az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését célzó források egyelőre csak az ötezer fő alatti települések számára nyíltak meg a várostérségeknél. Elmondta, a gyulai önkormányzat a pályázati támogatásból energetikailag korszerűsítené az Id. Christán László Városi Sporttelepet és a Gyulai Várszínház kamaratermét, továbbá felújítaná a civil szolgáltató ház tetőszerkezetét, és napelemet telepítene rá. 

 

24 óvodai csoport indul

A képviselő-testület egyhangú döntése alapján összesen 24 csoport indulhat a 2026–27-es nevelési évben Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) nyolc intézményében.

A Mágocsi úti óvodában egy csoporttal kevesebb lesz, a gyulavári óvodában viszont 20 százalékkal túlléphetik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot.

Görgényi Ernő ismertette, a GYVEÓ-ba 111 gyermek iratkozott be áprilisban, ez 21-gyel kevesebb, mint tavaly. Az óvodások összlétszáma 462 fő.

A polgármester nyomatékosította, az elkövetkező években folytatódni fog a trend: egyre kevesebb gyermek lesz, ami miatt komoly kihívások elé néznek a helyi köznevelési intézményrendszer fenntartása terén.

Módosították, de nem helyezték hatályon kívül

A Tisza Párthoz való kötődésre utaló mondatrészeket törölve, a gyulai lakosság és vállalkozások érdekeinek védelméről szóló megállapításokat megtartva módosította a képviselő-testület a januári ülésén elfogadott határozatát, amelyben véleményt nyilvánított a sajtóban megjelent, az akkori közlések szerint a Tisza Párthoz köthető, Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című megszorítócsomagról. A határozati javaslatot kilenc igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella nem szavazata ellenében fogadta el a képviselő-testület. Durkó Károly, Vigné Fábián Diána és Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) nem szavazott.

Az előterjesztés felidézi, a képviselő-testület a Megyei Jogú Városok Szövetségének javaslatára nyilvánított véleményt, mert „a több száz oldalas dokumentumban leírtak végrehajtása a gyulai családok, a gyulai vállalkozások és az önkormányzat számára is olyan súlyos változásokat eredményezne, amely az eddigi életszínvonal csökkenését, a vállalkozások fejlődését és az önkormányzati fejlesztések elmaradását eredményezhetné. A véleménynyilvánítás szabadsága a képviselő-testületet is megilleti, különösen olyan kérdésekben, amely a saját működését – közvetve vagy közvetlenül – is érintheti”.  

Görgényi Ernő elmondta, Siórét Gabriella levélben kereste meg azzal, hogy vonják vissza a január 29-i határozatukat. A képviselő indokolásában az áll, „a határozat egy nem létező, »kreált« dokumentumra hivatkozva született, mely dokumentum valótlanságát bírósági ítélet mondta ki”; a bíróság jogerős ítéletében helyreigazításra kötelezte a dokumentumot nyilvánosságra hozó Indexet. „Egy önkormányzati képviselő-testületnek a tényekre, a hiteles tájékoztatásra és a felelős döntéshozatalra kell építenie a munkáját. Példát kell mutatnia az állampolgárainak tisztességből, korrektségből és felelősségvállalásból is” – fogalmazott levelében Siórét Gabriella.

A polgármester kifejtette, amikor januárban döntést hoztak a határozatról, a helyreigazítási perben még nem volt jogerős ítélet. Ezért „óvatosan”, a „köthető” szót használva fogalmaztak az előterjesztésben, a lényeg azonban mégiscsak az volt, hogy „általános érvényű megállapításokat tett a képviselő-testület, elveket fogalmazott meg, amelyek a gyulaiak érdekeit szolgálják, és ma is érvényesek” – fűzte hozzá.

„Másfél hónapja megtörtént az országgyűlési választás, láthatjuk, hogy ma is mennyire feszült a közélet, és a közbeszédet még mindig a kampányüzemmód jellemzi. Ilyen körülmények között mindennél fontosabb, hogy hozzunk olyan döntéseket, amelyek a békességet szolgálják. Erre tekintettel nem utasítottam el ezt a megkeresést, hanem azt javasoltam, hogy a képviselő-testület többsége tegyen gesztust a testület kisebbsége felé, és hozzunk olyan határozatot, amelyben korrigáljuk azt a minősítést, amely nem állta ki az idő próbáját. Nem állta ki az idő próbáját az a kitétel, hogy a Tisza Párthoz köthető volna az a dokumentum” – szögezte le a városvezető. Azt javasolta, azokat a megállapításokat és elköteleződést, amit megfogalmaztak a határozatban, ne helyezzék hatályon kívül, „hiszen az érvényes volt akkor is, érvényes ma is, és érvényesnek kell lennie a jövőben is”. „Azt gondolom, ez egy közös nevező lehet, ez mindenkit összeköthet” – vélekedett.

A határozati javaslat szerint a képviselő-testület „Gyula város lakossága és a gyulai vállalkozások érdekeinek védelme érdekében” elutasítja a jövedelemadó és a munkaterhek emelését, a családtámogatások és a gyermekek ellátásának bárminemű csökkentését, a vállalkozások és a gazdasági szereplők terheinek növelésére tett kísérleteket, az ingatlanokat terhelő új adókat és az autók áfaemelését, az állami nyugdíjrendszer megszüntetését, privatizálását, valamint a szociális és jóléti ellátások megszüntetését, privatizálását.

Mikóné Hirth Beáta úgy vélte, a januárban elfogadott határozatot nem módosítani kellene, hanem visszavonni, a döntés alapja ugyanis egy olyan dokumentum volt, amelyről azóta kiderült, hogy nem volt a Tisza Párt hivatalos gazdasági programja. „Az Index helyreigazítása világosan kimondta, valótlan volt az az állítás, amely szerint a nyilvánosságra hozott dokumentum a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete lett volna. A helyreigazítás szerint abból semmilyen okszerű következtetés nem vonható le a Tisza Párt hivatalos programjára vagy tervezett adórendszerére” – fejtette ki.

A képviselő ezért nem tartja elfogadhatónak azt az érvelést, hogy elegendő csak a Tisza Pártra való utalásokat törölni, miközben a határozat érdemi tartalmát fenntartják, véleménye szerint „ez a januári politikai döntés utólagos mentegetése”. „A probléma nem pusztán néhány mondatrészben volt, hanem abban, hogy a képviselő-testület egy országos pártpolitikai kampányüzenetet emelt be az önkormányzati döntéshozatalba kellő forrásellenőrzés nélkül” – fogalmazott, majd hozzátette, „a gyulai képviselő-testületnek nem az a feladata, hogy kreált vagy bizonyítatlan országos politikai állítások alapján hozzon határozatokat, hanem az, hogy Gyula város valós ügyeivel, problémáival és a fejlesztésekkel foglalkozzon”.

Úgy vélte, lehet általános elvi nyilatkozatot elfogadni a gyulai családok, vállalkozások és önkormányzati szolgáltatások védelme érdelében, de „azt nem lehet egy korábbi téves politikai kampányhatározat megmentéseként előterjeszteni”, ezért a korábbi határozatot előbb vissza kell vonni.

Sióréti Gabriella aláhúzta, a határozat visszavonása az őket megkereső közösség igénye. Az előterjesztésből idézve leszögezte, a kérelmében nem azt állította, hogy a képviselő-testület a döntésével tudatosan félrevezette a lakosságot, hanem azt, hogy nem voltak kellően körültekintőek, és nem megalapozott információk, tények alapján döntöttek. Hozzátette, az előterjesztésnek azzal a részével egyetért, hogy nem tudni, ki készítette az Index által nyilvánosságra hozott dokumentumot, azt viszont igen, hogy ha bárki végrehajtaná az abban foglaltakat, az súlyos károkat okozna a gyulaiaknak is. Ez a mondat azonban legitimálja azokat az állításokat, amiket a határozat megfogalmazott, ezért nem tudja elfogadni a módosítást – szögezte le.

Kifejtette, az említett „terhek, veszélyek” őt is sújthatják, de amíg érdemi tények nem támasztják alá ezeket az eshetőségeket, a határozat nem maradhat benne a gyulai határozatok tárában, ezért ragaszkodva az eredeti kéréséhez módosító javaslatot tesz. Amennyibe a testület a határozat visszavonása után úgy ítéli meg, hogy „egy ilyen deklarált tiltakozásra” szükség van, akkor tegyék meg – tette hozzá.

Durkó Károly egyetértett abban Görgényi Ernővel, hogy „békesség kellene”. Mint mondta, ők is egy közösséget képviselnek, amely már 25 éve dolgozik a városért. Az ő véleményüket kikérve a Gyulai Városbarátok Körének képviselői nem kívánnak az ügyben véleményt nyilvánítani, és nem fognak szavazni – jelezte.

„Azt gondolom, hogy le kellene zárni a kampányt, már másfél hónap eltelt a választás óta, és ezek a sürgősségi indítványok, határozati javaslatok nem azt a célt szolgálják, hogy békésen folytatódjon a munka” – fejtette ki, majd hozzátette, a határozati javaslatban megfogalmazottakkal „minden épeszű ember egyetért”, a politikai küzdelemben viszont nem szeretnének részt venni.

Vidó Attila szintén úgy gondolta, hogy „nyugalomra van szükség”. „Ha mi akarunk kiadni egy ilyen nyilatkozatot, adjunk ki egy ilyen nyilatkozatot, de nem utalva egy régebbire, egy másikra” – mondta. „Felejtsük már el a választást, amennyire el lehet felejteni, és tényleg dolgozzunk” – jelentette ki.

„Mi pont a nyugalomra törekszünk, és nem kampányolni szeretnénk, de sokan vannak e mögött, akiknek az volt az igénye, hogy ez ne maradjon meg. Azt gondolom, hogy ez a nyugalom megteremtésének egy lépése lehet” – reagált Sióréti Gabriella.  

Görgényi Ernő kijelentette, abszolút méltányolja Sióréti Gabriella, Durkó Károly és Vidó Attila szavait, gondolatait, de Mikóné Hirth Beáta képviselőnek „a mai testületi ülés után semmilyen erkölcsi alapja nincs arra, hogy azt a felszólalást elmondja, amit elmondott”. Azzal kezdte ugyanis az ülést, hogy „egy teljesen megalapozatlan, hazug, Kónya István alpolgármester személyhez fűződő jogait súlyosan sértő vádaskodást behozott ide, Bod Tamás propagandatermékét behozta a testületi ülésre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az a választási kampányban „Kónya István személyének a lejáratását szolgálta”.  

„Vége van a választásnak, ha ön nem képes arra, hogy befejezze, ha nem képes arra, hogy lapozzon, akkor tőlünk semmi ilyesmit ne várjon el. De annak ellenére, hogy ön nem várhat el tőlünk ilyesmit, én mégis azt mondom, hogy tegyük meg azt a gesztust” – mondta Mikóné Hirth Beátához szólva. Nyomatékosította, nem helyezik hatályon kívül a határozatot, mert joguk van ahhoz, hogy véleményt alkossanak, de azt a gesztust megteszik, hogy nem kötik a Tisza Párthoz azt a dokumentumot, amely apropója volt az állásfoglalásnak.

„Engedjék már meg nekünk, kétharmad ide vagy oda, hogy legyen véleményünk a közéleti kérdésekről. És nekünk az a véleményünk, hogy elutasítjuk a jövedelemadó és a munkaterhek emelését, a családtámogatások és a gyermekek ellátásának bárminemű csökkentését, a vállalkozások és a gazdasági szereplők terheinek növelésére tett kísérleteket, az ingatlanokat terhelő új adókat és az autók áfaemelését, az állami nyugdíjrendszer megszüntetését, privatizálását, valamint a szociális és jóléti ellátások megszüntetését, privatizálását” – hangsúlyozta.

Leszögezte, „ez a szöveg semmilyen utalást nem tartalmaz a Tisza Pártra és Magyar Péter kormányára, ez önök számára nem lehet sértő”. Hozzáfűzte, „ennek innestől kezdve nincs pártpolitikai relevanciája, ezek elvi állásfoglalások, és bízunk benne, hogy ezt a jövőben nem kell majd elővennünk”. A polgármester végezetül ismételten azt kérte, értékeljék azt, hogy többségből gesztust téve, bár nem kötelesek rá, kiveszik a határozatból azt, ami nem állta ki az idő próbáját. 

Sióréti Gabriella módosító javaslata végül nem ment át, a testület az eredeti határozati javaslatot fogadta el, amely a korábbi határozatot módosítja, de nem helyezi hatályon kívül.