Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Újabb fákat kell kivágni a Harruckern téren
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy további 19 fát kivágjanak a Harruckern téri templom előterében, és a helyükre 18 új fát telepítsenek. A költségekre 9,3 millió forintot biztosítottak az idei költségvetés céltartalékából.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett: nemrégiben favizsgáló szakértő cég állapította meg, hogy a Harruckern téri faállomány állapota leromlott. Hét fát – a balesetek és az esetleges károk megelőzése érdekében – februárban azonnal ki kellett vágni, tízet pedig tavasszal visszavágtak, de a műszeres vizsgálatok alapján utóbbiakat is nagy felelőtlenség lenne meghagyni – húzta alá.
Jelezte: ezek kivágása után a templom előtti tér egyik oldalán hat, másik oldalán három ostorfa maradna meg, amelyek esetében szintén elképzelhető, hogy két-három év múlva balesetveszélyessé válnak. Ha ezek helyébe is új fákat telepítenek, néhány évig ugyan „előnytelenebb lesz a tér látképe, mint amit megszoktunk”, de tíz év múlva egységes fasor díszíti majd a belvárost – fogalmazott a polgármester, azt javasolva, hogy hosszú távon gondolkodjanak, és a településképet figyelembe véve hozzanak döntést.
Leszögezte: nem „kis csenevész csemetéket”, hanem koros fasort telepítenek a területre. Azt is megjegyezte, hogy a templom körül megmaradnak a régi, egészséges fák.
Pflaum Mária (Fidesz–KDNP), a terülte önkormányzati képviselője szintén amellett érvelt, hogy a templom előtti téren a teljes fasort cseréljék ki. Mint mondta, ezzel megelőzhetők az esetleges balesetek, és egységes lesz a városkép.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bővül az e-roller-szolgáltatás
Az e-roller-szolgáltatás bővítéséről is egyhangúlag döntött a képviselő-testület; a városban huszonkilenc új rollerparkolót alakítanak majd ki.
A polgármester emlékeztetett: július 18-án indult el Gyula turisztikailag frekventált területein a szolgáltatás. A próbaidőszak tapasztalatai kifejezetten pozitívak; szeptember elejéig 1062 útra vették igénybe a rollereket, és több mint 2400 kilométert tettek meg velük – emelte ki, hozzátéve, hogy balesetben nem voltak érintettek a kölcsönzött eszközök.
Október 1-jétől a következő helyszínekre terjesztik ki a kölcsönzési lehetőséget: Göndöcs-iskola (Sándorhegy), Tesco buszmegállója, KFC, belső-törökzugi újságospavilon, belső-törökzugi Coop, a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnok és a Göndöcs-kert között, a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnok és a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola között, észak-törökzugi ABC, Dobozi úti ABC, máriafalvai sörfözde bringatárolója, románvárosi Attila ABC, Nicolae Bălcescu román iskola, a Tiborc utca és a Maróthy tér sarka, a Katona József tér és a Part utca sarka, Paradicsom ABC, gyulavári Coop, régi buszforduló a Kisvasút utca és a Széchenyi utca sarkán, Temesvári út 1., Gyulai Szakképzési Centrum, buszpályaudvar, posta, kórház, Karácsonyi-gimnázium, piac, Honvéd utcai lakótelep, Erkel-gimnázium, Kézműves cukrászda, Erkel tér, gyulavári kastély.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) rámutatott: az előterjesztés mellékletéből kiderül, hogy néhány helyszínen térkövezésre lesz szükség a rollerparkolók kialakításához. A képviselő azt kérdezte, ki finanszírozza majd a költségeket.
A polgármester jelezte: erről még egyeztetnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megkezdődött a közművek kiváltása a vasútállomás előtt
A képviselő-testület egyhangú döntésével 24 millió forintot biztosított egy Halácsy utcai, 109 négyzetméteres telek és a rajta álló, bontásra ítélt épület megvételére, illetve a telken túlnyúló épületrész elbontásával járó kár megtérítésére annak érdekében, hogy a vasútállomás előtt körforgalmat és parkolókat alakíthassanak ki.
Görgényi Ernő emlékeztetett: az önkormányzat 960 millió forintot nyert el a TOP Plusz program forrásaiból arra, hogy a Halácsy utca és a Béke sugárút kereszteződésében körforgalmat, parkolókat, gyalogos és kerékpáros közlekedési létesítményeket, buszmegállókat és taxiállomást alakítsanak ki, továbbá hogy kiváltsák és áthelyezzék a közműveket. Utóbbi már meg is kezdődött a területen.
A polgármester közölte: a Halácsy utcai ingatlantulajdonosnak 16,4 millió forintos vételi ajánlatot tesznek. Amennyiben nem sikerül vele megegyezni, kisajátítási eljárást indít az önkormányzat.
A vételáron felüli munkálatok költségét is tartalmazó 24 millió forintot az idei költségvetés céltartalékából fedezi a város.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés tárgyalásakor azt kérte, próbálják meg megmenteni és múzeumban elhelyezni a 19. század végén kisvendéglőként működő, jelenleg „katasztrofális állapotban” lévő Halácsy utcai épület régi, redőnyös ajtaját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jövőre is csatlakozik az önkormányzat
Jövőre is csatlakozik a gyulai önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatási tanulmányait támogató Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Az A típusú pályázat tíz hónapra, azaz két egymást követő tanulmányi félévre, a B típusú háromszor tíz hónapra, azaz hat egymást követő félévre szól.
A képviselő-testület a jövedelemhatár emeléséről is határozott, a döntés értelmében az egy főre jutó jövedelem felső határa 242 250 forint helyett 256 500 forint. A támogatási összeg felső határát 10 ezer forintról 13 ezer forintra emelték.
Új emléktáblák
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület, hogy a Magvető református általános iskola és óvoda Árpád utcai homlokzatán új emléktáblát helyezzenek el Kertész Lajos (1899–1974) zenetanár és Kertész Andor (1929–1974) matematikus tiszteletére.
Görgényi Ernő elmondta: a helyi református közösség álláspontja szerint a jelenlegi emléktáblák kivitelezése és szövegezése „nem teljesen méltó” Kertész Lajos és Kertész Andor személyéhez.
A táblák elkészítésének és kihelyezésének költségeit Kertész Attila Liszt-díjas karnagy (id. Kertész Lajos fia, Kertész Andor testvére), Kertész András nyelvész (Kertész Andor fia) és a Gyulai Református Egyházközség finanszírozza.
Az előterjesztésben az áll: Kertész Lajos az államosítás előtt a református elemi iskola igazgatója és karnagy volt, jelentős szerepet töltött be Gyula város életében. Kertész Andor – fiatal kora ellenére – a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, kutatási eredménye hozzájárult a modern matematika, az algebra máig ható fejlődéséhez – idézték fel.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új haszonbérlő
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 2034. szeptember 30-ig Oláh Thomas lesz a Bárdos-tó haszonbérlője Schlett Árpád mellett. A korábbi haszonbérlő társ, Misinkó Géza János nyilatkozatban jelezte az önkormányzatnak, hogy lemond a haszonbérleti jogáról Oláh Thomas javára.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) a napirendi pont kapcsán emlékeztetett: 2005 óta adják haszonbérbe a gyulai záportározókat, a haszonbérlők jó gazdái a korábban gazos, elhanyagolt területeknek.
Módosult a belső ellenőrzési terv
A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a 2024-es éves belső ellenőrzési jelentést, továbbá a 2025-ös belső ellenőrzési terv módosítását.
Sióréti Gabriella (MARÉG) kérésére végül nem a Vidékfejlesztési Program keretében, Gyula város külterületi útjainak fejlesztése címmel beadott pályázat lebonyolításának ellenőrzése került ki az idei módosított tervből, hanem a gyulai önkormányzati intézmények és cégek közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi rendjének az ellenőrzése.
Csige Gábor jegyző az ellenőrzési tervbe visszakerülő projekt kapcsán elmondta: „nehéz sorsú pályázat” volt, hiszen „messziről jött emberek” 30 százalékkal alacsonyabb ajánlatot adtak, mint más kivitelezők, de a munkájukkal kapcsolatban problémák merültek fel. Három külterületi út felújításával nagy csúszással készültek el, az Uhrin utcai aszfaltozáshoz pedig hozzá sem fogtak, és csak a teljesítésre szánt idő lejárta előtt nem sokkal voltak hajlandók elállni a szerződéstől. A beruházás végül egy új közbeszerzés után elkészült, és a többletköltségekre is forrás érkezett az önkormányzat ráemelési kérelmére. A projektet egyébként a Magyar Államkincstár és irányítóhatóság is ellenőrzi – tudatta a jegyző.
Görgényi Ernő az ügy kapcsán aggasztónak nevezte, hogy az Európai Unió nem engedi az önkormányzatoknak, hogy minőségbiztosítást és referenciákat kérjenek a kivitelezőktől. „Ha csak az ár számít, ez történik” – fogalmazott.
Az érintett városrész önkormányzati képviselője, Kiss Szabolcs rámutatott: egy ilyen eset képes „romba dönteni” egy képviselő többéves munkáját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bevezették az óvodai Kréta-rendszert
Az ülésen napirenden szerepelt Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) 2024–25-ös nevelési évről szóló beszámolója is, melyet szintén egyhangúlag fogadott el a képviselő-testület.
Makráné Gombkötő Zita igazgató kifejtette: az óvodai Kréta-rendszer és a teljesítményértékelési rendszer bevezetése nagy kihívást jelentett számukra.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester kérdésére az igazgató elmondta: eddig szakmailag sokkal magasabb színvonalú dokumentációt készítettek, mint amit az óvodai Kréta-rendszer megkövetel. Mivel a tanfelügyeleti ellenőrzésnél a jövőben is be kell ezt mutatniuk, nem akartak tőle eltérni, így óriási többletmunkát jelentett, hogy átvigyék a Kréta felületére.
Az ülésen arról is beszámolt, hogy tavaly 14 tehetségműhelyt hoztak létre a GYVEÓ nyolc óvodájában, de továbbra is helyet biztosítanak a pedagógiai szakszolgálat tehetséggondozással foglalkozó szakembereinek.
Azt is kiemelte, hogy közel ötven pályázatuk részesült támogatásban. Az óvodai alapítványok 4,8 millió forintot nyertek el a Nemzeti Együttműködési Alaptól.
Arról is szólt, hogy tavaly huszonegyen választották óvodáikat gyakorlati helyül, tizenöten közülük óvodapedagógus-hallgatók. Ilyen húsz éve nem fordul elő – mutatott rá.
Kiss Tamásné érdeklődésére a Bajcsy-Zsilinszky úti óvodában korábban bevezetett digitális okosjátékról, a DIOO-ról elmondta: beváltotta a hozzá fűzött reményeket, folyamatos fejlődést mutatnak az eszközt használó gyerekek.
Durkó Károly, az oktatási és kulturális bizottság elnöke az ülésen megköszönte, hogy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyerekekre is figyelnek az óvodapedagógusok.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A felnőttképzés javít a negatív tendencián
A képviselők a Gyulai Szakképzési Centrum (GYSZC) és a Gyulai Tankerületi Központ 2024/2025-es tanévre vonatkozó napirend előtti beszámolóját is egyhangúlag szavazták meg.
Pörneki Attila, a GYSZC főigazgatója kifejtette: a térségben tapasztalható elvándorlás intézményeik tanulólétszámának alakulását is negatívan befolyásolja. Mint mondta, a tendencián többek között a felnőttképzéssel igyekeznek javítani.
Aláhúzta: Békés vármegyében a Gyulai Szakképzési Centrumban tanulnak a legtöbben, több mint ezren a felnőttképzésben. Hozzátette: ennek köszönhetően a Harruckern-iskolában az elmúlt időszakban csaknem 150 millió forintot költhettek fejlesztésekre.
Görgényi Ernő a beszámoló kapcsán kiemelte: az intézmény három diákja, Nagy Benjamin szakácstanuló, valamint Szél Tímea és Hotaran Alex pék-cukrász tanulók is szép eredményt értek el a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen.
A polgármester arra is kitért, hogy a csabai szakképzési centrum egymaga nem tudott annyi szakembert kibocsátani, amennyire az Airbusnak szüksége volt, így a gyulai intézmény is bekapcsolódott a képzésbe.
Leszögezte: azzal szeretnék vonzóvá tenni a fiatalok számára Gyulát, hogy olyan vállalkozásoknak biztosítanak helyet, amelyek magasan képzett szakembereknek kínálnak munkát.
Kónya István felidézte: a napokban jelentették be, hogy Békéscsabán 2500 munkavállalót alkalmazó high-tech gyár épül 2033-ig. Hangsúlyozta: nemcsak a vármegyeszékhelyen, hanem Gyulán is „komoly ipari fellendülés” várható, aminek nélkülözhetetlen eleme a szakképzés és a felnőttképzés.
A Gyulai Tankerületi Központ beszámolója kapcsán az alpolgármester emlékeztetett: az 5. számú általános iskola, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola és a Pánczél Imre EGYMI összesen több mint egymilliárd forintból újul meg. Hamarosan elkezdődhet az engedélyeztetési eljárás, a munkálatok pedig várhatóan az idei év végén vagy jövő év elején kezdődnek meg.
