Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Nehéz éven van túl a fürdő, de emelkedett az árbevétele
A Gyulai Várfürdő Kft. a 2025-ös évet 8,62 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 378,5 millió forint nyereséggel zárta, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A 97,41 százalékban önkormányzati tulajdonú cég idén 404,6 millió forint adózott eredménnyel számol. A grémium a tavalyi évi beszámoló és üzleti jelentés, valamint a 2026-os üzleti, marketing- és kommunikációs terv mellett egyhangúlag fogadta el a 2025-ös prémiumfeladatok teljesítéséért járó, 8,7 millió forintos jutalom kifizetését az ügyvezetőnek.
Kun Miklós az ülésen kiemelte, 2025 rekordév volt a magyar turizmusban: a vendégszám átlépte a 20 milliót, a vendégéjszakák száma pedig – 4,3 százalékos növekedéssel – megközelítette a 47 milliót, ami kétszerese volt az európai uniós átlagnak.
Az ügyvezető rámutatott, a vízgyógyászati részleg, a főépület és a Lovarda felújítása miatt a régiós turizmus motorjának számító Gyulai Várfürdő nehéz éven van túl; a munkálatok vendégzavaró hatását csak részben tudta kompenzálni, hogy a schengeni övezethez csatlakozó Romániából több „egynapos” vendég érkezett. A fürdő látogatószáma ennek ellenére elérte az 571 ezret, ami jelentősen meghaladja a tervezettet, de 4,5 százalékkal elmarad a 2024-ben elért 598 ezertől.
A fürdő árbevétele a látogatószám-csökkenés ellenére 4,2 százalékkal, 2,49 milliárd forintra emelkedett 2025-ben, míg adózott eredménye 5,3 százalékkal, mérlegfőösszege 7,6 százalékkal nőtt. A bevételek emelkedése az áremelés mellett annak köszönhető, hogy a hűvösebb nyári napokon többen váltottak jegyet az AquaPalotába, ami 10 százalékkal növelte a komplexum vendégszámát – magyarázta az ügyvezető.
Arról is szólt, hogy a fürdő alkalmazottainak száma héttel nőtt, jelenleg 133-an dolgoznak a cégnél.
Kun Miklós kiemelte, a Magyar Turisztikai Ügynökség forrásaiból tavaly megvalósult felújítások után a Lovarda az ország egyik legszebb termálvizes komplexumává vált, a vízgyógyászati részlegük pedig „egy erős négycsillagos szálloda színvonalát hozza”.
A fürdő saját forrásból hozzálátott a favázas épület felújításához is, lecserélték a nyílászárókat, szigeteltek, és felújították az emeleti részen található belső tereket. Az ügyvezető megjegyezte, ennek a létesítménynek a helyére terveztettek egy termálpalotát, ameddig az nem valósul meg, üzemképes állapotban kell tartaniuk az épületet.
A további, saját erőből megvalósult beruházásokat ismertetve elmondta, fedett összeköttetést biztosítottak a fürdő belső teréből a szaunaparkba, ahol felújították a napozóemelvényt, lecserélték a belső terek nyílászáróit, új fűtési rendszert és vizesblokkokat alakítottak ki. Emellett a használaton kívüli kupolás épület egy részében télen is használható pihenőteret hoztak létre.
Ezenfelül felújították többek között a fürdő belső elektromos hálózatát és hangosítási rendszerét, optikai hálózatot telepítettek, és a hiteles mennyiségi mérést biztosítva rákötötték a szennyvízhálózatukat a városi hálózatra. Idén újjáépítették az uszodához vezető fahidat, és felújították az ottani jegypénztárt is, újraburkolták a termálvizes polipmedencét, automata öntözőrendszert és növényeket telepítettek az egykori reumatológiai épület előtti területre, továbbá újabb nagy botanikai értékű növényfajokat ültettek a fürdő parkjába.
Az ügyvezető jelezte, ősszel újraburkolják a hullámmedencét is, felújítják az idén 13 éves AquaPalota világításrendszerét, a polipmedencéhez tartozó beltéri pihenőt, a fürdőhöz vezető kőhidat és a hozzá tartozó pénztárakat, valamint kültéri padokat, öltözőkabinokat tesznek rendbe. Emellett rekonstruálják a kültéri vizesblokkokat, folytatódik a szaunapark fejlesztése, felújítanak három kültéri éttermet, és bővítik a fürdő dolgozói által használt hátsó parkolót.
A tervek között szerepel az AquaPalota fűtését biztosító hőszivattyúk cseréje is közel 100 millió forint saját forrásból, továbbá egy 50 kilowattos napelemrendszer telepítése a műszaki udvaron.
Tervezési szakaszban van a versenyuszoda kiszolgálóépületeinek átalakítása, a fejlesztés keretében felújítják az öltözőket és a szaunát, orvosolják a vízszigetelési problémákat, továbbá kialakítanak egy fedett konditermet és egy új, az 50 méteres uszodából elérhető termálmedencét.
Kun Miklós közölte, 2026-ra 600 ezres látogatószámot prognosztizálnak, ami 5,1 százalékos vendégforgalom-növekedést jelentene. A gyógykezelések száma – a gyógyászati részleg felújításának hatására – közel 18 százalékkal, 51 ezerről 60 ezerre emelkedhet.
A Gyulai Várfürdő árbevétele a tervek szerint 9,3 százalékkal nő idén, elérheti a 2,72 milliárd forintot; adózott eredménye pedig 6,9 százalékkal nőhet tavalyhoz képest. A többi hazai fürdőnél kisebb mértékű, 7,1 százalékos áremelést hajt végre a cég idén, a személyi jellegű ráfordítások összege pedig 11,2 százalékkal nő, ezzel meghaladja az 1 milliárd forintot.
Sióréti Gabriella (Marég) a beszámoló kapcsán pozitívumként értékelte, hogy a vendégforgalmat negatívan befolyásoló felújítások ellenére a fürdő növelni tudta árbevételeit, nem küldött el embereket, sőt növelni tudta a dolgozók bérét.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Feszes gazdálkodás az Erkel Ferenc NKft.-nél
Az Erkel Ferenc NKft. 2025-ös évről szóló egyszerűsített éves beszámolóját 1,04 milliárd forint bevétellel és 437 ezer forint adózott eredménnyel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég az idei üzleti tervében 1,12 milliárd forint bevételt tervez, nyereséggel nem számol. Az ügyvezetők részére a prémiumfeladatok teljesüléséért háromhavi juttatásnak megfelelő jutalom kifizetését engedélyezte a grémium szintén egyhangú döntéssel.
Fekete-Dombi Ildikó, a cég kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője az ülésen úgy fogalmazott, a gazdasági nehézségek ellenére is tartalmas évet zártak, turisztikai és muzeológiai szempontból is magas színvonalon teljesítettek. Jelezte, az idei évet szintén a feszes pénzügyi gazdálkodás és a színvonalas működtetés jellemzi.
A beszámolóból kiderül, a legnépszerűbb fürdővárosi kiállítóhely, a gyulai vár látogatószáma tavaly meghaladta a 86 ezret, ez némileg elmarad a 2024-es 88 ezertől.
Az ügyvezető elmondta, növelte a bevételeiket, hogy átszervezték a pénztárakat, és leválasztották a vártornyot az állandó kiállításról. A bevételtöbbletet a munkatársak béremelésére fordították, így csökkentették a pedagógus-béremelés miatti fluktuációt a tanári végzettségű dolgozók körében. Az átszervezés arra is lehetőséget adott, hogy a négy börtönterem egyikében vártörténeti termet alakítsanak ki 6 millió forint saját forrásból és a Miniszterelnökség 5,4 millió forint támogatásából. A cég munkatársainak szellemi munkáját is beleszámítva a fejlesztés becsült értéke eléri a 22 millió forintot – ismertette a szakember.
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont látogatószáma csökkent tavaly, az ügyvezető szerint ezt egyrészt a konkurencia megjelenése, másrészt a múzeumok iránti érdeklődés visszaesése okozta. Kifejtette, nehézséget jelentett a cég számára az is, hogy a kastély áramköltsége a három évvel ezelőttihez képest 50 százalékkal nőtt, ami feszítetté teszi a gazdálkodásukat. Megjegyezte, a kiadásokat azzal is igyekeznek csökkenteni, hogy sok felújítást a saját munkatársaik végeznek el. Példaként említette, hogy a vártorony padozatát a karbantartóik javították meg, az önkormányzatnak csak az anyagköltséget kellett biztosítania.
A kastély üzemeltetéséért tavaly kapott ICOMOS-díj kapcsán kiemelte, a gyulai látogatóközpont az egyetlen olyan kiállítóhely az országban, amelynek kétszer is odaítélték az elismerést.
Fekete-Dombi Ildikó jelezte, 2026-ban nem terveznek jelentős jegyáremelést, mert szeretnék, ha azok is visszatérnének a gyulai kiállítóhelyekre, akik már látták azokat. Ennek érdekében egyedi kiegészítő programokkal és időszaki tárlatokkal is várják a látogatókat.
Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az idei tervek között szerepel a Krasznahorkai László prózavilága című kiállítás és a Kohán György halálának 60. évfordulója alkalmából szervezett konferencia megvalósítása.
Repisky Dániel, a cég közművelődésért felelős ügyvezetője elmondta, tavaly 34 helyi művészeti, szabadidős közösség 772 tagja tevékenykedett az Erkel Ferenc Művelődési Központban, ahol több mint 1100 összejövetelt tartottak, intézményükkel együttműködve pedig 65 rendezvényt valósítottak meg, köztük országos programokat is.
Közölte, tavaly mintegy 180 ezer látogatója volt a művelődési központnak, ezzel a másodikak Békés vármegyében a Csabagyöngye Kulturális Központ után.
Kiemelte, a bérleti díjakból befolyt bevétel a művelődési központ esetében 21 százalékkal, a Vigadó esetében 33 százalékkal nőtt, ezzel a kínálati palettájuk is bővült.
A játszóház forgalma 6,6 százalékkal nőtt, úgy, hogy nem emeltek jegyárat. A látogatószám meghaladta a 11 ezret tavaly, 251 születésnapi rendezvénynek adtak helyszínt.
A Rondella Terasz esetében a cég nem tudott növekedést elérni 2025-ben, a szabadtéri vendéglátóhely forgalmát nagyban befolyásolta az időjárás alakulása – mutatott rá Repisky Dániel.
Arra is kitért, hogy 2021 után tavaly ismét megkapták a Látópont címet, amelyhez kapcsolódóan országos szinten is bemutathatják jógyakorlataikat a közművelődési szakmának.
Az idei évről szólva elmondta, az előadók és a szolgáltatók jelentősen megemelték a tiszteletdíjukat. Ez kihívás elé állítja a céget, amely több ingyenes nagyrendezvényt is szervez. Az ügyvezető hangsúlyozta, munkatársai „feszített tempóban, de töretlen lelkesedéssel” dolgoznak.
Megemlítette, hogy 2026-ban pályáznak a Minősített Közművelődési Intézmény címre, amely az egyik legjelentősebb elismerés, amit egy közművelődési intézmény megkaphat. A társaság előzetes pályázati regisztrációját már elfogadták.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester megköszönte, hogy a cég munkatársai „mindenhol ott voltak”, és segítették a kisebb-nagyobb közösségek munkáját. Az Almásy-kastély kapcsán kiemelte, a nagy versenyhelyzetben is fejlődni tudnak, „ez nagy dolog”.
Sióréti Gabriella megköszönte a cégvezetőknek, hogy konstruktívan álltak hozzájuk, amikor segítséget kértek. A játszóház kapcsán arról érdeklődött, hogy a fenntartási kötelezettség lejártával eltekinthetnek-e az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjtól.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, a pályázati támogatásból megvalósuló beruházások esetében akkor tudják visszaigényelni az áfát, ha az adott feladatból bevétele származik az önkormányzatnak, ezért fizet bérleti díjat a cég. Aláhúzta, a társaságnak nyújtott önkormányzati támogatást úgy állítják be, hogy mindez ne jelentsen valódi terhet a számára. Ez a konstrukció várhatóan a fenntartási kötelezettség lejárta után is megmarad – tette hozzá.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Racionalizálták a működésüket
A Gyulai Közüzemi NKft. tavalyi évről szóló beszámolóját és üzleti jelentését 936,5 millió forint mérlegfőösszeggel és 2,08 millió forint nyereséggel, 2026-os üzleti tervét 1,49 milliárd forint bevétellel és 37,3 millió forint veszteséggel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. A társaság idei beruházási tervében nettó 43,3 millió forint saját kerettel számol, az erről szóló határozati javaslatot szintén egyhangúlag szavazták meg a képviselők, ahogy a jutalomfeladatok teljesüléséért az ügyvezetőnek járó háromhavi juttatás kifizetését is támogatták.
Molnár Csaba az ülésen kifejtette, a 2025-ös év is nehéz helyzet elé állította őket, költségeiket a társaság működésének racionalizálásával csökkentették.
A részletekről elmondta, tavaly óta a hulladékgyűjtést végző kollégáik – a munkarend átszervezésének köszönhetően – javarészt csak hétköznap dolgoznak.
A parkgondozási munkákat korábban szintén feszített tempóban végezték a cég dolgozói, most négy helyett öthetente térnek vissza egy-egy területre. Az ügyvezető ennek kapcsán azt is megjegyezte, a lakosok elvárják, hogy rendben legyenek előttük a zöldfelületek, ugyanakkor sokszor nehezményezik, ha reggel nyolc óra előtt vagy délután „zajonganak” munkatársaik.
Közölte, az önkormányzati lakások bérleti díja 8, illetve 20 százalékkal emelkedett, ami minimális bevételtöbbletet jelentett a társaság számára. Hozzátette, egy illegális hulladéklerakó felszámolására és a július 7-i vihar okozta károk megtérítésére külön forrást biztosított az önkormányzat, ez szintén hozzájárult a társaság eredményes működéséhez.
Molnár Csaba arra is kitért, hogy idén külső vállalkozó bevonása nélkül üzemelték be a szökőkutakat, ezzel szintén költséget takarítottak meg, a januári hóhelyzet viszont 14,5 millió forint többletköltséget jelentett a cég számára.
Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a Kígyósi úti hulladékátrakó működését nem támogatja a MOHU, ezért januárban bezárták, a Gyulán és Eleken gyűjtött kommunális hulladékot így egyenesen a békéscsabai lerakóba szállítják a kukásautóik. Hozzáfűzte, a hulladékgazdálkodási cég azt is meghatározta, hogy hulladéktípusonként mekkora mennyiséget tárolhatnak az újkígyósi telepükön. Ha ezt túllépik, büntetést kapnak, ezért Molnár Csaba a lakosság és a beszállítók türelmét kérte.
Jelezte, megkezdték a felkészülést a turisztikai főszezonra: kátyúznak, rendbe teszik a játszótereket, lefestik a köztéri padokat és szemeteseket.
Görgényi Ernő kérdésére kifejtette, bízik benne, hogy a fűnyírás terén tartani tudják az öthetes ütemtervüket. Elmondta, idén előreláthatóan nem kell új gépeket, eszközöket beszerezniük, a meglévők karbantartásával el tudják látni feladataikat.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kérésére reagálva elmondta, a Gyöngyvirág téri játszótéren és kosárlabdapályán is elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat. Emellett ígéretet tett arra, hogy levágják a Temesvári úti kerékpárútra belógó ágakat. Arra vonatkozóan, hogy mire lehetne használni a bicikliút melletti „dühöngőt”, egyelőre még nincs ötletük – fejtette ki.
Sióréti Gabriella és Kónya István is a csónakázótónál tapasztalható halpusztulás miatt szólalt fel. Előbbi arról érdeklődött, nem alacsony-e a vízszint, utóbbi pedig az elmúlt években az oxigénhiányos állapot és az algásodás ellen hozott intézkedéseket sorolta fel, egyúttal jelezte, késő ősszel drasztikusan csökkenteni kell a halállományt, tavaly már felvették a kapcsolatot a lehalászásra jogosult szervezettel. Arról is említést tett, hogy a cég idén iszapfaló baktériumot és új, korszerű vízforgató berendezést szerzett be. Az alpolgármester szerint meg kell szüntetni a kacsaetetőket a tónál, vagy úszó pellettel kell az adagolókat feltölteni a jelenleg használt, magas foszfortartalmú, süllyedő pellet helyett, amely rontja a vízminőséget.
Molnár Csaba hangsúlyozta, a tó vízutánpótlása folyamatos. Elmondta, két szivattyúval juttathatnak friss vizet a tóba az Élővíz-csatornából, ezek közül – csőtörés miatt – jelenleg egyet használnak. Kifejtette, a cég által megbízott halbiológus szerint a tó vizének jó az oldottoxigén-tartalma; a halak nem friss tetemek.
Arról is beszámolt, hogy tavaly beszereztek egy lapátkerekes vízforgató berendezést, amely a zöld és kék algákat „tartja kordában”, és egy új iszapkeverő berendezést is elkezdenek használni, amely felszínre hozza a mélyebb vízrétegeket. A frissen beszerzett iszaplebontó baktérium reményeik szerint eltakarítja majd az 50 centiméteres iszapot a tó fenekén – tette hozzá.
Görgényi Ernő úgy vélte, ha elvitetnék a kacsaetető készülékeket, a járókelők a magukkal vitt eleséget etetnék meg a kacsákkal, ami lehet, hogy még nagyobb kárt okozna a környezetben. A polgármester ezért egyeztetett az etetőket működtető nonprofit céggel, amely nyitott arra, hogy más típusú eleséggel töltse fel a készülékeket.
Veres András (Fidesz–KDNP) arra reagált, hogy vannak lakosok, akik szerint nem jó időpontban végzik a munkájukat a cég dolgozói. Míg a kertvárosban élőknek kötelező karbantartaniuk a saját házuk előtt a közterületet, addig a bérházi lakosok ingatlana előtt a társaság munkatársai tartanak rendet, ezért inkább köszönetet kéne mondani – jegyezte meg.
Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) elmondta, képviselőként sok problémával fordul a céghez, egyúttal köszönetet mondott a dolgozók munkájáért.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
A vendégéjszakaszám stagnált, a vendégszám emelkedett
A Gyulai Turisztikai NKft. 188,7 millió forint bevétellel és 507 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 215,5 millió forint bevétellel és 10 ezer forint adózott eredménnyel számol a 2026-os üzleti tervében. A határozati javaslatokat egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, amely javasolta a társaság taggyűlése számára, hogy az idei költségvetés terhére fizessék ki az ügyvezetőnek a 2025-ös prémiumfeladatok teljesüléséért járó háromhavi juttatást, mivel a cég nyeresége nem nyújt ehhez kellő fedezetet.
Komoróczki Aliz kifejtette, 2025-ben is feszes gazdálkodást folytattak, és stabilan működött a cég a helyi turisztikai szektor és az önkormányzat által meghatározott szakmai és marketingcélok mentén.
Közölte, tavaly a 2024-es évhez hasonlóan 600 ezer vendégéjszakát regisztráltak Gyulán, a vendégszám pedig 3 százalékkal, 218 ezerről közel 225 ezerre emelkedett. A külföldi vendégéjszakaszám stagnált, míg a vendégforgalom 5 százalékkal, 40 ezerről 42 ezerre nőtt. Mindez azt mutatja, hogy az országos trendekhez hasonlóan csökken a városba érkezők tartózkodási ideje – mutatott rá. Hozzátette, a szállodák vendégforgalma enyhén erősödött, az apartmanoké és az egyéb szálláshelyeké viszont néhány százalékkal csökkent, ami szintén megfelel az országos tendenciáknak.
A marketingtervről elmondta, Gyula város komplex turisztikai kínálatát népszerűsítik, amely magában foglalja a négy évszakos állandó programkínálatot, az időszaki kiállításokat, programokat és fesztiválokat, valamint a szálláshelyek és a vendéglátóhelyek kínálatát. Arról is szólt, hogy két kampányt is folytattak tavaly, a román piac építésére study tourt szerveztek, és elkészült a város négy évszakos imázsfilmje, melyet a Gyulai Várfürdővel közösen finanszíroztak. Emellett számos szakmai fórumot, térségi találkozót, workshopot tartottak a turisztikai szolgáltatói körnek, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület tagjait pedig műhelymunkára hívták havi rendszerességgel.
Kitért arra is, hogy emelkedett az idegenforgalmi adó mértéke Gyulán, így a társaságuk is magasabb összeget fordíthat marketingtevékenységre. Jelezte, a többletbevétellel együtt – melyet a Tour de Hongrie támogatására fordítanak idén – összesen 85 millió forint keretösszeg szerepel a cég üzleti tervében.
Komoróczki Aliz aláhúzta, a cél idén is a város belföldi turisztikai pozíciójának a megtartása. Emellett a nemzetközi piacépítést is szeretnék folytatni, a fő külföldi küldőterületük továbbra is Románia – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a városban szervezett nagyszámú program nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Gyula még vonzóbb legyen a vendégek számára, és hogy azokat is vissza tudják csábítani a városba, akik már jártak itt.
Veres András az előterjesztés kapcsán kiemelte, a cég dolgozóinak a munkája „láthatatlan”, de látható eredménye van.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Marad a cégvezető
A képviselő-testület egyhangú döntéssel 2027. május 28-ig hosszabbította meg Márkus Judit cégvezetői tevékenységének idejét a Gyulakonyha NKft.-nél; munkájáért, a munkabérén felül, havi bruttó 250 ezer forint javadalmazásban részesül.
A polgármester emlékeztetett, tavaly súlyos szabálytalanságok gyanúja merült fel a cég gazdálkodásával kapcsolatban, ezért feljelentést tettek, és az élelmezésvezetőt bízták meg a cégvezetői feladatokkal 2025. május 29-től 2026. május 28-ig. Hozzátette, Márkus Judit jól együtt tud dolgozni Asztalos Gyulával, akit 2025. július 1-jétől öt évre választottak meg a társaság ügyvezetőjének. Kettejük javaslatára ezért továbbra is együttműködésben irányítják a céget.
Támogatás a gyulavári iskola alapítványának
Százezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Gyulavári Általános Iskoláért Alapítványnak a Gyulavári Részönkormányzat, az erről szóló határozati javaslatot ugyancsak egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület. Az összegből a kérelmező fejlesztő és szabadidős játékokat vásárol a Bay Zoltán általános iskolának, átvállalja a vármegyei és országos versenyek nevezési díjait, továbbá jutalmat biztosít a nyolc éven át kiváló tanulmányi eredményt elért diákok elismeréséhez.
Együttesen láthatják el a képviseletet
A Gyulahús Kft. ügyvezetőjének, Daka Zsoltnak az akadályoztatása esetén a cég képviseletét Mórocz János gazdasági igazgató és Koncz Gábor Pál kereskedelmi igazgató együttesen láthatja el a grémium egyhangú döntése alapján. Az alapító okirat módosítását Daka Zsolt kezdeményezte.
Új tag a közbeszerzési bizottságban
A képviselő-testület egyhangúlag választotta meg május 1-jétől a közbeszerzési bizottság nem képviselő tagjának Kapossyné Czene Magdolna Gizellát a tagságáról lemondó Leel-Őssy Diána helyére, a Marég javaslatára.
A héttagú bizottság négy tagja képviselő, három külsős. Elnöke: Veres András, tagjai: Szabó Károly, Vidó Attila, Pflaum Mária, Ökrös István, Debreczeni László és az újonnan megválasztott Kapossyné Czene Magdolna Gizella.
