Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Mi, svábok. Történetek magyarországi németekről című könyv szerzőjével, Bihari Zoltánnal és a szegedi Nemzeti Értékek Könyvkiadó megbízott főszerkesztőjével, főszerkesztő-helyettesével, Ferencz Rezső békéscsabai újságíróval találkozhattak az érdeklődők, a svábok betelepülésének háromszázadik évfordulója tiszteletére rendezett eseménysorozat nyitóalkalmán.
Az egybegyűlteket Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte, megemlítve, hogy a kötet bemutatóját nyáron szerették volna megejteni, de sajnálatos módon akkor elmaradt, majd átadta a szót Szélné Rapport Erikának, Gyula város német nemzetiségű önkormányzati képviselőjének, hogy ossza meg gondolatait az egybegyűltekkel.
A képviselő arról beszélt, hogy hosszú évtizedek után újból virágzó, gyarapodó, identitásukban megerősödő korszakot élhetnek meg napjainkban azok a magyarországi németek, akiknek az elődei jelentős szerepet töltöttek be a hazai társadalomban, kultúrában, számos értéket hagytak hátra. Szélné Rapport Erika az igényes kivitelezésű Mi, svábok című könyvet mindazok figyelmébe ajánlotta, akik érdeklődnek a nemzeti kisebbségek, különösképpen a német ajkúak magyarországi élete iránt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A „sváb kötet” előzményei
A könyvkiadás ötlete 2015-ben született meg, vette át a szót képviselőtől a szegedi kiadó képviselője, Ferencz Rezső. Akkor fogalmazódott meg, hogy gyűjtsék csokorba és jelenítsék meg saját eszközeikkel a magyar nemzeti értékeket. Tisztázniuk kellett azt is, melyek ezek. A következő lépésben a megvalósítás gyakorlatát, technikai lebonyolítását, pénzügyi hátterét és az üzletkötés menetét, stratégiáját dolgozták ki.
Ajánlatuknak erősnek kellett lennie ahhoz, hogy a sorozat immár megérje a tizenötödik albumát. Ehhez az is kellett, hogy az általuk megkeresett szakmai közösségek, a szőlészek, borászok, pékek, cukrászok nyitottak legyenek a kezdeményezésre, együttműködjenek a szerzőkkel.
Ferencz Rezső kiemelte, a Jó magyar pálinka című kötetük volt az, amelyik bizonyította, hogy jó úton haladnak, a legnagyobb sikert pedig a Meggypiros mezben című lexikonszerű összeállításuk érte eddig el. Ebben a kiadványban a magyar labdarúgó-válogatott történetét követik nyomon, világviszonylatban egyedi módon, hiszen nemcsak a sportolók életrajzát, hanem a válogatott csapat mérkőzéseinek a jegyzőkönyvét is közlik.
Amikor a svábokról szóló kötetet írni kezdték, felelevenítették régi kapcsolataikat. Ebben segítette őket, hogy évtizedekig újságíróként járták a terepet. Mindenki kapott egy területet, azon dolgozott. Ferencz Rezső a Békés vármegyei kilenc német önkormányzatot mutatta be. Többek között a vésztőit, ahol soha nem éltek jelentős számban svábok, egy lelkes helyi lakosnak köszönhetően mára mégis szerveződött egy közösség, amelynek tagjai példásan ápolják a sváb hagyományokat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Három és fél kilós sváb könyv
A „sváb könyv” magyar kiadásának kötetei annyira gyorsan elfogytak, hogy bemutatókat sem tudtak tartani a szerzők. Nem sokkal ezután megjelent a második kiadás is, ami után szintén nem tudtak bemutatókat tartani, ezúttal a Covid-járvány miatt. Amikor már lehetett volna bemutatókat szervezni, könyv nem volt, mert elkapkodták a példányokat, mondta Bihari Zoltán a gyulai nyitóeseményen. Szerencséjükre jelentkeztek olyan települések, amelyek annak ellenére is meghívták a szerzőket és a szerkesztőket, hogy nem tudtak vinni magukkal eladásra szánt köteteket, így beszélhettek a munkájukról és annak eredményéről.
A német nyelvű kötet, a Wir Donauschwaben, a Mi, svábok című könyv szerkesztett német nyelvű kiadása tavaly jelent meg. Azóta minden összeállt, hogy könyvbemutatókat is tudjanak tartani, tette hozzá a szerző.
Kezdetben úgy tervezték, hogy a kötet legalább kétszáz oldalas legyen. Aztán elkezdték járni az országot. Akadt bőven tennivaló, hiszen csaknem négyszáz településen működik német önkormányzat. Ez nagyon nagy szám, hangsúlyozta Bihari Zoltán, hiszen a magyarországi településeknek a tíz százalékát képezi. Az érintett helyszínek ezenfelül eléggé sokfélék. Vannak nagyvárosok is köztük, ahová a környező falvakból költöztek be a németek.
A tervezett kétszáz oldalból végül hatszáz lett. Ilyen formában három hét alatt fogyott el a kemény fedeles, tetemes képmennyiséggel illusztrált album. Már ekkor többen jelezték a kiadóvállalatnak, hogy vásárolnának a könyvből. A szerkesztőség a megkeresések hatására döntött úgy, hogy nem gyors utánnyomással fogja előállni, hanem bővíti a kiadványt. Olyan értékes anyagok kerültek így be az eredeti anyagok mellé, mint a zempléni Hercegkút. Az új kötet ennek a tartalmi gazdagításnak köszönhetően három és fél kilós lett, és kétszáz sváb helyszínt mutat be több mint nyolcszáz oldalon.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Látványos sváb megerősödés
A kétéves munka során Bihari Zoltán azt tapasztalta, hogy a magyarországi németség elsősorban a málenkij robot kapcsán kerül előtérbe, valamint főzőműsorokba kap meghívást, de hogy valójában hogyan is él ez a közösség, nem köztudott. Pedig amit a könyvben összegyűjtöttek, azt támasztja alá, hogy a sváb kisebbség lényegesen megerősödött az utóbbi két évtizedben, a településeken német óvodák, iskolák létesültek, tájházak nyíltak meg, kórusok, tánccsoportok alakultak, rendezvények futnak, a szavalóversenytől kezdődően a nagyobb fesztiválokig.
A betelepülés háromszázadik évfordulója kapcsán fontosnak tűnt számukra, hogy ezt a fejlődési ívet felmutassák, jegyezte meg Bihari Zoltán. A németség jelenlegi állapotát megörökítő felhasznált képekkel is ezt igyekeztek alátámasztani, alkalmazkodva az újabb népszámlálási adatokhoz, amelyek szintén azt támasztják alá, hogy a kommunizmus évei után, amikor félelemből sokan megtagadták az identitásukat, sokan ismét büszkén vállalják a németségüket.
„Nekünk az is dolgunk, hogy egy ilyen könyvvel, amelyet még megemelni is nehéz, egyre többen felfigyeljenek azokra az értékekre, amelyekkel a német kisebbség a többségi társadalmat gazdagította és gazdagítja” – fogalmazott a „sváb könyv” szerzője, aláhúzva a németség hozzájárulását a hazai népi építészeti értéktárhoz, a különösen szép és egységes faluképekhez. Bihari Zoltán azt is felhozta igazolására, hogy a magyarok körében az sem nagyon ismert, hogy a focilegenda, Puskás Öcsi is egy sváb ember volt, akit ráadásul sokáig „a svábként” becéztek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elő lehet jegyezni a „sváb könyv” újrakiadására
Bár a magyar nyelvű „sváb könyvből” a helyszínen nem lehetett vásárolni, előjegyezni lehetett rá. A nyomtatás hatalmas költségei miatt az újranyomás előtt a szerkesztőség végez majd egy közvélemény-kutatást is, hogy felmérje, mekkora az igény a könyvre. A szerkesztők céljai között emellett az is szerepel, hogy a magyarországi svábokról írott kötetek a német nyelvterületeken, Németországban és Ausztriában is hozzáférhetők legyenek. A rövidített német fordítás, a „német könyv” ezért is készült el. A kötet idehaza még megvásárolható.
A Mi, svábok című album mellé hamarosan a Mi, szlovákok című kiadvány is felkerülhet a könyvespolcra, de a magyar kolbászmustra is önálló kötetet fog kapni, jelezte a gyulai eseményen Ferencz Rezső.
