Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Több mint 40 ismert magyar művész látható Keleti Éva Szubjektív című, 72 képből álló vándorkiállításán, melyet március 12-én nyitottak meg Gyulán, a Kohán Képtárban.
A tárlat címe arra utal, hogy a Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima díjas fotográfus úgy örökítette meg a művészeket, ahogy ő látja őket a gondolataiban. A fotókon az idős és a fiatal generáció tagjai is megjelennek, mások mellett Béres Ilona, Molnár Piroska, Kulka János, Hernádi Judit, Pogány Judit és Törőcsik Franciska. A látogatók megismerhetik Keleti Éva gondolatait is képei szereplőiről, és megtekinthetik a fotózásokon készült werkképeket is.
A kiállítást Árpási Zoltán újságíró-szerkesztő, A fotográfia bűvöletében – Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel című könyv szerzője nyitotta meg, aki hosszú éveken keresztül dolgozott együtt a fotográfussal az Axel Springer lapkiadó vállalatnál. Beszédében emlékeztetett: néhány évvel ezelőtt az MTVA megvásárolta a művész 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit, amelyek bekerültek a Nemzeti Fotótárba.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„A nagy szám minőséggel is párosul, a magyar újságíró-társadalom nem véletlenül nevezte el Keleti Évát a magyar fotográfia nagyasszonyának” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fotóművész nem szerette ezt a meghatározást, ő egyszerűen csak fotográfusnak nevezte magát.
Árpási Zoltán azt is felelevenítette, hogy Keleti Éva vegyésznek tanult, de két év után otthagyta az egyetemet, és az MTI jogelődjénél, a Magyar Fotónál helyezkedett el. Fotózott sztálinvárosi építkezésen, repülőtéri protokollrendezvényeken, és politikusokat is lencsevégre kapott, köztük Kádár Jánost.
Nagy változást jelentett a pályájában, hogy 1956-ban az MTI számos kollégája disszidált, így a távirati irodánál maradt fiatal fotósoknak „mindennel foglalkozniuk kellett”. Keleti Évára a színházi fotózást osztották, amitől kicsit tartott, mert rossz hírük volt a színészeknek. Végül mégis beilleszkedett közéjük, bizalmas kapcsolatot alakított ki velük – idézte fel az újságíró.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Arról is beszélt, hogy a fotográfus számára „nagy áttörés” volt, amikor 1960-ban lefotózta a súlyosan beteg színművészt, Tímár Józsefet. A kép ma szoborba öntve látható a Nemzeti Színház főbejáratánál.
Árpási Zoltán kiemelte: Keleti Éva nagy érdeme, hogy megújította a színházi fotózást, olyan képeket készített, amelyek révén a néző úgy érezheti, ő is ott van a színpadon.
Bár a fotográfus 1991-ben visszavonult, férje halála után – túl a 80. évén – ismét gépet ragadott, ami új korszakot nyitott az életében.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
L. Péterfi Csaba, a tárlat kurátora a megnyitón többek között elmondta: a fotózások során ő és Gordon Eszter, a Vígszínház fotósa segítették Keleti Évát.
Elhangzott: a vándorkiállítás az ország számos pontján látható volt, és a határon túlra is elviszik majd.
A kurátor azt is elárulta, hogy a munkássága során több tízezer fotót készítő 93 éves fotográfus már a 75 éves pályáját bemutató életmű-kiállításra készül.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője köszönetet mondott a tárlatot kezdeményező Durkó Károlynak, a gyulai kulturális bizottság elnökének, valamint Temesvári Kovács Anettnek, aki a kiállítás létrejöttét segítette.
A megnyitón Király Dominik működött közre szaxofonon.
A tárlat április 21-ig látogatható a képtárban.
